A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
Budapest Szíve program Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélés-gyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó Budapest Szíve projektnél. Az OLAF-hoz korábban olyan panaszok érkeztek, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél (2012-ben az Európai Bizottság már jelezte, hogy véleménye szerint irányított közbeszerzés folyt). A pályázati kiírásban foglalt igen szigorú (az OLAF szerint kifogásolható) követelmények eredményeképpen csak egy cégtársulás, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium indult a tenderen, amelynek a tervezettnél 10-15 százalékkal magasabb árról szóló ajánlatát a kerület – versenytárs híján – elfogadta. A 15 milliárdos fejlesztésre 9,9 milliárd forintnyi EU-s pénz érkezett.
A Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat szerint az OLAF állításai valótlanok voltak. Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő a hivatal főigazgatójától, Giovanni Kesslertől kért tájékoztatást az V. kerületi beruházásokról. Kessler válaszlevelében azt írta, az OLAF 2014 végén zárta le 72 vizsgálatát az ügyben, majd egy igazságügyi ajánlást küldtek a magyar legfőbb ügyésznek, akit arra kértek, hogy fontolja meg jogi lépések megtételét, ezenkívül pedig az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának is küldtek egy pénzügyi ajánlást a folyósított pénzek lehetséges visszafizetése ügyében.
Az OLAF ajánlásának nyomán a BRFK nyomozást is indított az ügyben, 2017 májusában azonban – Polt Péter legfőbb ügyész elmondása szerint –, egyrészt mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, másrészt elévülés miatt, lezárták a vizsgálatot. 2018 januárjában a Hír TV arról értesült, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely 2017 őszén látogatott Magyarországra, súlyos szabálytalanságokat talált a projektben, és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Budapest Szíve program keretében felhasznált uniós forrásokat visszakövetelik.
https://index.hu/belfold/2017/06/14/hiaba_voltak_visszaelesek_az_eu_szerint_a brfk megszuntette az elj arast/
Esztergom–Budapest vasútvonal Az Esztergom–Budapest közötti 53 kilométeres vasútvonalon 2013. december 15-től 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, melynek során teljesen átépítették a pályát, alul- és felüljárókat építettek, új megállót is kialakítottak. A szakasz felújítása 2008-ban indult meg az északi összekötő vasúti híd felújításával. 2017 októberére elkészült a vonal villamosítása is 33,7 milliárd forintért, amely így összesen 5,5 év alatt, 78 milliárd forintból újult meg. A kiegészítő beruházásokkal a Figyelő szerint 120 milliárdra rúg a projekt összköltsége. Sokan ezért azt mondják, a napi 8000 utast kiszolgáló felújítás jelentősen túlárazott volt, és soha sem térül meg, ráadásul az uniós pénzből megvalósult beruházás a menetidőt sem csökkentette érdemben.
A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.) volt, nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője pedig az Inflexió Konzorcium (Szijjártó Péter apjának cége, a Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.), nettó 8,7 milliárd forint értékben. A 44,5 milliárd forintos projekt befejezésére 2015. augusztus 20-án, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel került sor. A villamosítást a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.; TRSZ Kft.) végezte. A fejlesztések az NIF Zrt. beruházásában, uniós forrásból valósultak meg. A felsővezetéket eleinte a MÁV maga akarta megépíteni, el is költött az előkészítésre 1,6 milliárd forintot. Ám miután nem boldogult vele, ezt a feladatot is megkapta a NIF, az nem a pályaépítéssel párhuzamosan valósult meg. A vasútvonal-felújítás részeként 2014-ben a (többszörös áttéteken keresztül) Simicska Lajos tulajdonát képező Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. biztosítóberendezés és távközlési berendezések telepítésére körülbelül 3,5 milliárd forintot nyert el a MÁV közbeszerzésén. A szerződést a fenti okok miatt 2016-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelzésére felbontották. A közbeszerzést (ugyanazon feladat elvégzésre) ismét kiírták, ám ekkor már 7,6 milliárd forint értékben – a nyertes ezúttal a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. lett.
http://24.hu/belfold/2015/01/23/esztergom-budapest-vasutvonal-draga-es-kesik/ https://blog.atlatszo.hu/2016/07/ismet-dolgozni-fognak-a-budapest-esztergom- vasutvonalon-most-337-milliardert/
Dél-balatoni vasútvonal A 2014-2020 közötti időszakban uniós forrásból megvalósítani tervezett IKOP- finanszírozású nagyprojektek egyike a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítése. 2016-ban indult a több mint 72,4 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújítás, ami a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszt és a Fonyód–Kaposvár közötti mellékvágányt érinti. A beruházást az eredetileg tervezettnél drágábban, egy kormányhatározat révén 16,9 milliárd forinttal megemelt összegből valósul meg. A 79 százalékban uniós forrásból biztosított közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek tagjai a Mészáros Lőrinc-tulajdonolta R-Kord Építőipari Kft., az L. Simon László bizalmasától 2018-ra szintén Mészáros tulajdonába kerülő V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. A közbeszerzések nyertes kivitelezőit fel kell tüntetni ugyan nyilvános adatbázisban, a cégek által megbízott beszállítókra azonban ilyen szabály nem vonatkozik, így a projekt nyilvánosan elérhető dokumentációjából nem derül ki, kik a beruházáson dolgozó alvállakozók. A Direkt36 az építkezés helyszínén szerzett információkra alapozva szerette volna kideríteni, hogy a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a kőbányászattal foglalkozó cégei szerephez jutottak-e a vasútépítésben.
Swietelsky Vasúttechnika hónapokon át húzta a zúzottkő beszerzésére vonatkozó adatok kiadását, amit üzleti titokra hivatkozva végül azzal az érvvel tagadott meg, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem. Az oknyomozó lap ezt korábbi példákra és egy 2014-i törvénymódosításra hivatkozva cáfolta, ám választ a konzorcium vezetőjétől nem kaptak. Az adatigénylést az érintett projektben irányító hatóságként működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez irányította. A NIF a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF szerint viszont csak az alvállalkozói szintről vannak információk, a beszállítókról nem – kiadásukért 246 ezer forintot kértek. A Direkt36 és a Társaság a Szabadságjogokért által indított perben a bíróság 2017 novemberében első fokon az adatok díjmentes kiadását ítélte meg. A Direkt36 végül bizonyítékot szerzett arra, hogy az Orbán Győző-féle Nehéz Kő Kft. alvállalkozóként beszállított a dél-balatoni vasútvonal építésére. A beszállítók listájából kiderült: a legtöbb pénzt a Mészáros és Mészáros Kft.-nek (2,64 milliárd forint) és Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János tulajdonában álló Híd Tám Kft.-nek (1,67 milliárd forint) fizették ki. Kritika érte a beruházást azért is, mert a kivitelezők Balatonszemesen környezetkárosítást hajthattak végre. Ezt az önkormányzat tagadja.
https://444.hu/2018/01/25/orban-viktor-nem-akarta-elhinni-hogy-a-csaladtagjai- alvallalkozokent-dolgoznak-allami-epitkezesen-most-itt-a-bizonyitek
Cider Alma Kft. 2016 őszén írta meg a 444.hu, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cégnek 3,2 milliárdos tartozása van a külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-nak. A 2015-re hatmilliárdos veszteséget bevalló MNKH pénzügyi beszámolója alapján a 2015-öt megelőző két év működési költségeinek nagyjából harmadára rúgó összeg almacider-készítésre folyt el. Az MNKH követeséét biztosító zálogtárgyak között – a Cider Almához kötődő cégek mellett – szerepelt ötmillió 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica-konzerv és egymillió-ötszázezer 720 ml-es magozott meggykonzerv is. A lejárt tartozásból ekkor csak mindössze 280 milliót törlesztettek. A kft.-ről kiderült: egy cégcsoportot fog össze, melyben több pozíciója is van Orbán Viktor sógorának, a Cider Alma egyik leányvállalatát pedig a miniszterelnök unokaöccse vezeti. Lévai Anikó testvére, Lévai Gizella és az ő élettársa, a szolnoki Ökrös Imre pedig három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban: Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. A Drogida Hungaro korábbi tulajdonosai Szeghalmi Ádám és Ökrös Imre voltak, tőlük került a kft. a Cider Alma tulajdonába, de a tulajdonosváltás után is Szeghalmi maradt az ügyvezető. Szeghalmi Ádám testvére, Szeghalmi Balázs szintén kötődik a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, ő vezeti az MNKH kirendeltségét a törökországi Izmirben. 2017 februárjában a Hír TV közérdekű adatigényléssel fordult az MNKH-hoz, hogy megtudják, rendeződött-e a Lévai-rokonok tartozása. Az MNKH válaszából kiderült, hogy a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház Zrt. fizette ki a tartozást.
http://444.hu/2016/09/01/orban-rokonai-potyognak-ki-a-kulugynek- elzalogositott-kukoricakonzervek-kozul