(Szerző: Kerényi György/szabadeuropa.hu) A határokon átnyúló áfacsalások mellett csak 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró tűnt el vagy használták fel nem megfelelően. Mivel ezek kivizsgálására nem voltak alkalmasak az Európai Unió addigi szervei, ezért 2021. június 1-jén megkezdte működését az Európai Ügyészség.
Hatásköre van arra, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő, csalással, korrupcióval, pénzmosással és határokon átnyúló áfacsalással kapcsolatos bűncselekményeket, és büntetőeljárás alá vonja az elkövetőket. Laura Codruța Kövesi, az ügyészség vezetője az Európai Parlamentben, két szakbizottság előtt számolt be első néhány hónapos tapasztalataikról. Tavaly 515 vizsgálatot indítottak, 5500 millió eurós kárt tártak fel az EU-ban.
A magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A dán, svéd és ír távolmaradás nem okozott akkora problémát, lévén mindhárom állam az EU nettó befizetője, az uniós pénzek nem náluk tűnnek el.
Arra, hogy Magyar- és Lengyelország mennyire hiányzik az ügyészi együttműködésből, a testület 2021. július–december közötti időszak adatait tartalmazó első jelentése hívta fel a figyelmet. A határon átnyúló ügyek közül ugyanis 17 érinti Magyarországot is, ennél csak Lengyelországban van több, 23 eset. Az együttműködésből kimaradó három további ország összesen nyolc áfacsalásban érintett.
Ugyanakkor az öt ország közül Magyarországról érkezett a bűncselekmény-gyanúval kapcsolatos legtöbb, 28 bejelentés; a második Lengyelországból „csak” kilenc esetet jelentettek magánszemélyek vagy szervezetek.
Ha a két ország az Európai Ügyészség tagja lenne, a testület már meg is indíthatná a vizsgálatot.
Bár hírek szerint a magyar kormány kompromisszumkész, hogy hozzáférjen a számára befagyasztott uniós támogatásokhoz, az Európai Ügyészséghez csatlakozását továbbra sem ajánlotta föl.