A diákok igyekeznek az oktatási intézményekhez legközelebb albérletet találni. A fővárosban a Műegyetem, a Corvinus, az ELTE, a SOTE hallgatói a belvároshoz közeli, tömegközlekedéssel jól megközelíthető városrészek – a VII., a VIII., a IX., a XI. kerület – a kedveltek.

Ingatlan-szakértők szerint az egyébként is magas (al)bérleti árak nem emelkedtek. A külső pesti kerületekben a négyzetméterenkénti havi bérleti díj átlagosan 2500 forint, tehát legalább egy ezressel olcsóbb, mint például a XIII. kerületi Lipótvárosban, ahol egy 60 négyzetméteres téglalakás havonta legalább 210 ezer forintba kerül; a rezsiköltségeket persze külön kell fizetni.

A Rákospalota vagy Pestszentlőrinc nyugodt, kertvárosias környékét választók egy ugyanekkora lakásért átlagosan 150 ezret fizetnek.

Továbbra is az egyszobás lakások a legkeresettebbek és a fajlagos árat tekintve a legdrágábbak is. Sokat spórolhat viszont az, aki a keresés során a téglalakásokkal szemben előnyben részesíti a panellakásokat. A bérbe adott összes hazai lakás csaknem kétötöde Budapesten található; többsége városi bérházban, ötöde lakótelepen, harmada főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben. A fővárosban a bérletre kínált lakások 28 százaléka egyszobás, több, mint országosan.

Jellemző, hogy a tulajdonosok a hosszú távú (éves) bérletet részesítik előnyben, és ez az igyekezetük találkozik a bérlőkével. Talán ez is az oka annak, nem csak kis mértékben emelkedik a lakbér. Országosan az összes lakásbérlet 15, Budapesten 20 százalékában nőtt a fizetendő összeg a beköltözés óta. A kölcsönös bizalom és elégedettség nem készteti áremelésre a bérbeadót.

A Albérlet, drága albérlet! Kertvárosban szép az élet   bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.