Magyarország továbbra is a vállalkozások hazája, de a gazdasági környezet átalakulása nyomán az alacsonyabb költségű megoldások iránti kereslet növekszik. Az OPTEN adatai szerint 2024-ben a társas vállalkozások száma csökkent, az egyénieké dinamikusan bővült.

A múlt években a társas és egyéni vállalkozások száma meghaladta az egymilliót, még 2022-ben is, amikor a KATA (=kisadózó vállalkozások tételes adója)-szabályozás változásai látványos átrendeződést okoztak. Jelenleg több mint 1,1 millió vállalkozás működik ebben a körben, 60 ezerrel több, mint 2020 végén.

Az egyéni vállalkozás népszerűsége egyszerű alapításának és rugalmas működésének köszönhető. Nincs alaptőke-kötelezettség, cégbírósági bejegyzés, megszüntetése vagy szüneteltetése pedig jóval könnyebb, mint a társas vállalkozások esetében. A feszes munkaerő-piaci környezetben sokan az egyéni vállalkozásban látják a kiutat, hiszen ez rugalmas lehetőséget kínál arra, hogy saját szakmájukban vagy teljesen új területen próbálják ki magukat. Tavaly jóformán minden hónapban százezret meghaladó inaktív egyéni vállalkozást regisztráltak, miközben az aktív egyéni vállalkozások száma már meghaladja a társas vállalkozásokét.

A társas vállalkozások száma két éve folyamatosan (23 ezerrel) csökken, miközben az egyéni vállalkozásoké 55 ezerrel nőtt. A társas vállalkozások csökkenése főként a kereskedelmi, szakmai és tudományos területeket érintette; az egyéni vállalkozások főként ezekben az ágazatokban bővültek.

Érdekes kivétel a szállítás és raktározás, ahol az új egyéni vállalkozások aránya kiemelkedő, miközben a megszűnő társas vállalkozások száma ott alacsony.

Budapest és Pest megye a társas vállalkozások központja, vidéken az egyéni vállalkozások dominálnak. A gazdaságilag gyenge térségekben az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző. Például Békés megyében, ahol az egyéni vállalkozások száma kétszerese a társas vállalkozásokénak.

„Az egyéni vállalkozások növekedését részben a gazdasági körülmények, részben a rugalmasság iránti igény magyarázza. Az egyszerűbb szabályozás és a gazdaságos működés lehetősége különösen vonzóvá teszi ezt a formát a mai időkben” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A Fordulat, 2024 – Teret nyernek az aktív egyéni vállalkozók bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője lapunkkal közölte: a cégbíróság jellemzően a jogerősen megállapított, ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől.

A tavalyi eltiltások száma 6580 volt, fele a 2018-i értéknek, miáltal változott a cégtörvény eltiltásra vonatkozó része. A változás következtében az eltiltással érintetteknek már van lehetőségük felelősségük tisztázásra, sőt, a tényleges eltiltás elkerülésére. Még a jogszabály-változás és a csökkenő új eltiltásszám ellenére is az összességében eltiltott személyek száma jó kétezerrel növekedett egy év alatt.

A módosított jogszabály értelmében az eltiltottak száma csökkenhetne, ugyanakkor várhatóan az idén ezzel a hatással szembe megy majd a koronavírus okozta gazdasági visszaesés, ami a hátrahagyott tartozások növekedésébe fordulhat, és ez újabb eltiltás-növekedéssel járhat.

Az eltiltások okait elemezvén a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy van mit javítan a hazai üzleti etikán és a cégek likviditási helyzetén. Ha a jogszabályi környezet nem változik, és a járvány gazdasági hatása is csitul, véget ér, akkor csökkenhet a cégvezetéstől eltiltottak száma.

A cégnyilvántartás szerint 2015 óta évente 12–13 ezer eltiltás történt. Budapesten és Pest megyében tömegesek az eltiltások – a magas cégszám miatt ez akár természetesnek is tekinthető.

A Eltiltott cégvezetők az újabb válság küszöbén bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mint majdnem minden évben, tavaly is változatos és izgalmas évet zárt az építőipar. A cégalapítási és -törlési számok alapvetően pozitív ágazati hangulatot sugalltak egész évben, és kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve a termelési volumen is egyenletes növekedést mutatott. „Az ágazat legkirívóbb céginformációs mutatója szerint egy év alatt 55 százalékkal több céget alapítottak, mint amennyi megszűnt. Más ágazatok meg sem tudták közelíteni ezt az értéket” – értékelte 2019-et Pertics Richárd, az Opten Kft. elemzője.

A látványos cégalapítási szám jórészt a továbbra is magas keresletnek és a pozitív ágazati környezetnek köszönhető. A termelési volumen 2019 átlagában 24 százalék körüli növekedést produkált 2018-hoz képest, és ez hét százalékponttal magasabb a 2018-i, ugyancsak dinamikus növekedésénél is. Mind az épületek építése, mind az egyéb épületek építményfőcsoport eredményei szépen alakultak; egész évben az épületek építése növekedett inkább.

A múlt évek kedvező környezete olyan cégalapítási és -törlési görbét produkált, amely egyetlen másik hazai ágazatra sem volt jellemző. A továbbra is növekvő cégalapítási számok és a csökkenő cégtörlési értékek meredeken növekvő vállalkozási számhoz vezettek. Tavaly 5835 építőipari cégalapítás mellett 3755 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, ekként napjainkban már csaknem 54 ezer vállalkozás működik a szektorban.

„Az ágazat sokat fejlődött az utóbbi években, de továbbra sem csak pozitív értelemben emelkedik ki a többi hazai ágazat közül” – mondja az Opten szakértője. A megszűnés csökkenése ellenére a felszámolási arány magas, sőt, az arány még növekszik is. Tavaly 851 építőipari cég szűnt meg felszámolással. Általánosságban, össz-ágazati szinten a felszámolásokhoz mérten már kevesebb a problémás végelszámolás, bár az építőiparban erre a váltásra még várni kell.

Egyértelmű tehát, hogy továbbra is sok a behajthatatlan tartozás, és a magas kintlévőség állomány általánosságban veszélyezteti az ágazat egyes szereplőit. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy tavaly különösen sok céget vontak hosszabb-rövidebb időre végrehajtási eljárás alá. Több mint 7200 vállalkozás könyvelhetett el ilyen adóhatósági eljárást, és ez a múlt 6 év legmagasabb értéke.

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2019-i értéke átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyénként a vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legjobb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Vélhetően a múlt évek lendülete egy darabig még ki fog tartani az ágazatban, a cégalapítások és a -törlések közötti olló viszont nem fog látványosan tovább nyílni az idén. Az év végére vélhetően 6000 cégalapítással és 4000 cégtörléssel lehet számolni.

A Kiemelkedően sok építőipari céget alapítottak tavaly bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A második negyedévinél hat, az elsőnél kétszer annyival kevesebb, mindössze 6731 cég alapításáról tudósította szerkesztőségünket Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Két, egymást követő negyedévben is csökkent a cégalapítások száma, amire 2014 óta nem volt példa – állapította meg a szakember. Azt viszont ne feledjük, hogy a 6731 új vállalkozás még mindig a múlt esztendők legmagasabb harmadik negyedévi értéke. A július–szeptember közötti időszak hagyományosan alacsony cégalapítási számokat produkál, és a 2019-i érték egy hajszállal ugyan, de meghaladja a 2018-i tényt.

A friss adatokból nem lehet, nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni, ám két negyedéves csökkenés arra utal, hogy vége a rekorddöntögetésnek, bár előfordulhat, hogy a csökkenés pusztán ideiglenes.

A cégalapítások mellett a cégtörlések is látványosan csökkentek. A harmadik negyedévben 7050 céget töröltek, ez hetedével kevesebb a második negyedévi tényhez képest és jó harmadával kevesebb, mint az első negyedévben. Érdekességnek számít, hogy öt év után újra visszaállhat a cégalapítások és a cégtörlések egyensúlya, bár ezúttal az egyensúlyi pont jóval alacsonyabban lehet, mint 2013–14-ben volt – emelte ki az Opten szakértője. Akkoriban 40–50 ezer céget is alapítottak és töröltek egy év alatt, a mostani egyensúly ennek mintegy a felénél lehet majd.

Ugyanakkor, ha eléri is majd a cégalapítások száma a cégtörlésekét, kérdéses lesz, hogy meddig marad meg az egyensúly. A múlt 20 év cégalapítási és cégtörlési mutatóiból kiolvasható, hogy az új és a megszűnő cégek nagyon kevés ideig mozognak azonos szint körül. Vagy a jogszabályi változások, vagy a gazdaság teljesítménye mindig megbontotta az egyensúlyt. Mostanában sokasodnak a hírek a konjunktúra esetleges visszaeséséről. Ha ez bekövetkezik, akkor látványos elmozdulások következnek mind a cégalapítási, mind a cégtörlési számokban.

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) harmadik negyedéves értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. A vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Veszprém, Vas és Tolna megyében érte el a legjobb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

A Folyamatosan lanyhul a cégalapítási lendület bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A lakosságszámra vetített működő társas és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás – mondta el tudósítónknak Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.

A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Budapesten mérhető a legmagasabb érték, ott 100 lakosra 15,27 társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhelyű, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát.  

Ennél érdekesebb a megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a dunántúli megyeszékhelyek szerepelnek az első három helyen. Az éllovas Veszprém (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után viszont Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. Országosan csak öt megyeszékhely ért el 11 fölötti eredményt.

A középmezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05–10,78 közötti értékekkel. A lista utolsó negyedében Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll.

Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható: a megyeszékhelyek többségében, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik ott, mint egyéni vállalkozó.

A fővároson kívül csak Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron figyelhető meg hasonló állapot.

Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdaságú európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, magasabb az európai átlagnál. Az oka: hazánkban még mindig nagy számban működnek kis forgalmú, gazdaságilag sebezhető „kényszervállalkozások”. Kiugró eltérések ott mérhetők, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul.

Jó példa erre Hollandia (26,04) és Finnország (30,11). Összességében megállapítható: a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan viszonylag csekély lakosságú helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd.

A Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Csak minden negyedik új vállalkozás nyit teljesen tiszta lappal. A friss vállalkozások döntő többsége továbbra is előzőkhöz köthető, miközben már körvonalazódik a változás.

Reménykeltő az idei új cégek kapcsolatrendszerének az elemzése, a letisztult hátterű cégek arányának növekedése némileg javíthatja a cégbázis átláthatóságát – mondta el tudósítónknak a többi között Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Az új vállalkozások háromnegyede még köthető elődökhöz, azaz a céghálózatok kora még nem ért véget, de egyértelműen több a teljesen új szereplő, mint az előző időszakban.

Két éve az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosult, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz. Ez az arány az idén már megközelíti a 25 százalékot. Egyértelműen javult az arány még akkor is, ha a cím és családi kapcsolatokat nem számoljuk is. Három év alatt 35-ről 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya is, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő.

Önmagában nincs probléma azzal, hogy valakinek több vállalkozása van.  Nem feltétlen szerencsés viszont a céghalmozás, ha hozzávesszük, hogy a vállalkozások várható élettartama alacsony és a cégfluktuáció pedig magas – vélekedik az Opten-vezető. A vállalkozások gyors cserélődése csökkenti a cégstruktúra stabilitását.

A frissen alapított cégek esetében az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlagos életkora több mint 41 év, ami szintén azt mutatja, hogy nem pályakezdők özönlik el a piacot új cégeikkel. Az arány nem változott látványosan a múlt években, láthatóan a teljesen új szereplők sem feltétlen a fiatal korosztályból kerülnek ki.

Az új cégeknél tapasztalható változás ellenére a cégbirodalmak továbbra is virágoznak. Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki tíznél több vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. Ráadásul a a nagyméretű cégklasztereknek a száma tovább  növekszik.

A Cégalapítás: egyre több a teljesen új szereplő bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A termelés volumene az előző év azonos időszakához képest még mindig 20 százalék feletti értékeket produkál ugyan a KSH adatait elemezve, de már látszanak a stagnálás jelei. Áprilisban és májusban is csökkent a teljes ágazat termelési mennyisége az előző hónaphoz képest. Ilyen jelenségre már nagyon rég nem volt példa.

Az ellaposodó termelési görbe mellé a második negyedévben már csökkenő cégalapítási számok társulnak. Az idei második negyedévben 1461 cégalapítást tett közzé a cégbíróság, ami 23 százalékkal magasabb 2018 azonos időszakánál, ám 4 százalékkal alacsonyabb az első negyedéves értéknél.

„Leírni azért még korai lenne az ágazatot, számos pozitív tényezőt lehet továbbra is felsorakoztatni az ágazat mellett” – folytatja elemzését az Opten szakértője. Egyrészt a tendencia egyelőre csak ez éven belül látszik ellaposodni, az előző évihez mért összesített növekedés még mindig rendkívül magas. Másrészt az ingatlanárak továbbra is kitartóan emelkednek, ami az épületek építésére még jó darabig ösztönző hatással lehet. Harmadrészt a kormányzat továbbra is elkötelezettnek látszik a laza és támogató környezet hosszú távú fenntartásában.

A cégmegszűnéseket tekintve rekordnak számító alacsony értéket produkált az ágazat a második negyedévben. Mindössze 879 céget törölt a cégbíróság, ami a múlt öt év legalacsonyabb negyedéves értéke. A megszüntetéshez vezető eljárások között továbbra is a kényszertörlések dominálnak (1005 új eljárás), de a felszámolások száma is szintén magas: 204. A partnerek és hitelezők számára legkedvezőbb megszüntetési eljárásból, a végelszámolásból pedig továbbra is kevés van (138 induló új eljárás).

Az Opten cégfluktuációs index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke átlagosan 17 százalék körül mozgott az építőiparban. A megyéket tekintve a CFI Somogy, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében érte el a legjobb értékeket; a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

„Már most is igen izgalmasan alakulnak az építőipar céginformációs mutatói, és mint általában, várhatóan a következő időszakban is az építőipar reagál a leggyorsabban a gazdaság hullámzásaira, így érdemes kiemelten figyelni a következő időszak építőipari értékeit is” – összegezte elemzését az Opten igazgatója.

A Kifulladóban az építőipari lendület? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A cégalapítások száma jóval alacsonyabb a korai 2000-es évekéhez képest, de a múlt egy-két évben a cégalapítások csökkenése megállni látszott, és egyes időszakokban már pozitívba is fordult. Ez önmagában még jó is lehetne, hiszen első pillantásra a cégalapítások és a cégtörlések az egyensúly felé haladnak és stabilabbá válik a hazai cégstruktúra.

Csakhogy a cégek 5–10 éves túlélési képességét vizsgálva az látszik, hogy stabil cégszerkezetről még nem beszélhetünk. „A hazai gazdaságban szép számmal vannak régóta működő stabil, nagy múltú vállalatok is, azonban a fiatal cégek számára egyre nehezebb a terep” – mondja az Opten szakértője. A túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, ugyanakkor a megszüntetéshez vezető eljárásokat vizsgálva az derül ki, hogy nem ez a döntő tényező az alacsony túlélési képesség tekintetében.

A megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene, így sajnos, az alacsony túlélési ráta összességében negatív jellemzője a hazai gazdaságnak.

A túlélési arány mellett figyelmet érdemel: a friss vállalkozások egy kis csoportja igen hamar gazdasági tényezővé válik. A 2013-ban alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd forintnál nagyobb éves árbevétellel büszkélkedhet. Ráadásul ez az arány is növekedőben van. Tehát a csökkenő túlélési ráta mellett egyre szélesebb kör lesz viszonylag gyorsan sikeres vállalkozás, azaz erősen differenciálódik a friss cégek várható életútja.

A teljes cégbázis tekintetében a vállalkozások 46 százaléka 10 évesnél fiatalabb. Ebben a tekintetben ugyanakkor javul valamelyest a helyzet, az összesített cégalapítási szám csökken, így a fiatal cégek cégstruktúrán belüli aránya csökken. A vállalkozások 23 százaléka 20 évesnél öregebb, nagy múltú cégnek számít, 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt.

A A cégek fele sem éli meg a 10 éves kort bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A cégalapítási kedvet azonban nem kell elsiratni, mert 2018 azonos időszakához képest még mindig 8 százalékos emelkedést mutat, másrészt a szezontól is függ. Általában az év harmadik negyedévében szokott a mélypontra zuhanni, de volt már arra is példa, hogy a második negyedév volt a mélypont. A tavaly tapasztalt megnőtt cégalapítási kedv és a gazdasági fellendülés is arra engedett következtetni, hogy 2019 második negyedéve pozitív lehet cégalapítási szempontból.

Pertics rámutatott, hogy a csökkenő cégalapítás kedv a cégtörlések számának a csökkenésével járt együtt, és ez a fluktuáció esését is jelzi, ami viszont kedvező. A második negyedévben 7741 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, 28 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben. Az is igaz, hogy egyetlen negyedévi adatból nem lehet hosszú távra érvényes következtetést levonni.

A vizsgált időszakban 1323 felszámolás kezdődött, hatodával kevesebb, mint az idei első évnegyedben. Ez a mutató 2018 harmadik negyedévében különösen alacsony, 1269 volt.

Az adóhatóság és a követeléskezelők ugyanakkor nem pihentek: áprilistól júniusig 17 115 cég ellen indult végrehajtási eljárás, nagyjából ugyanannyi, mint az első negyedévben. Megállapítható: még mindig sok a végrehajtás, a felszámolás és a megszűnés is, időszerű lenne, ha megállapodnék a hazai cégstruktúra.

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedéves értéke átlagosan 9–10 százalék volt. A megyéket tekintve a vizsgált időszak alatt az Opten CFI Tolnában, Zalában és Békésben érte el a legjobb értékeket; a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Pest megye produkálta.

A Megtört a cégalapítási lendület bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A 2015–16-ban bekövetkezett látványos árbevétel-csökkenést 2017-ben már számottevő árbevétel-növekedés követte: meghaladta a 184 milliárd forintot. Még érdekesebb, hogy az időszakos munkaerőhiányra panaszkodó takarítócégek tavaly jó 2800-zal tudták növelni alkalmazottaik számát, miáltal már 45 ezernél is többen dolgoztak az ágazatban. Kérdés viszont, hogy ezt a növekedést a cégek nyereségességének növekedése, a munkaerőpiaci folyamatok változása, vagy a fekete foglalkoztatás visszaszorulása eredményezte-e.

Tekintettel a csekélynek mondható nyereségességre és az éles árversenyre, a szakmában továbbra is magas a cégfluktuációs index (CFI), ami tavaly már 16% fölött járt. Azaz: a működő vállalkozások számához mérten a megszűnő, vagy profilt váltó vállalkozások aránya az országos átlaghoz képest magasabb, és egy kis megtorpanást nem számítva, évről-évre emelkedik.

Kedvezőtlen képet mutat a végrehajtás alá kerülő cégek aránya, ugyanis emelkedett a múlt években, jelezvén, hogy sok piaci szereplő fizetési nehézségekkel küzd.

A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke az idén januárban is szakmai ajánlásában tett javaslatot a 2019-i nettó takarítási óradíjakra. Ez alapján a kormányzat által bevezetett minimálbér- és garantált bérminimum–emelés hatásaira tekintettel a MATISZ 2500 Ft-os óradíjat határozott meg. A javasolt díj költségnemei:

• a bér- és bérjellegű költségek – a takarítóiparra jellemző betanított takarító alkalmazottként, heti 5 munkanapon, állandó 1 műszakban történő foglalkoztatásával adódó költségek,
• az alapbér összege egyenlő a 2019. évi garantált bérminimum összegével,
• éjszakai és munkaszüneti napokra fizetendő pótlékok nélkül,
• a január 1-jétől érvényes munkáltatói járulékok és járulékkedvezmény a szakképzetlen munkaerő alkalmazása miatt,
• a január 1-jétől érvényes rehabilitációs hozzájárulás,
• szakmai és piaci információkon alapuló tisztító- és kezelőszer, gép- és eszközamortizáció, illetve karbantartási költség, amely átlagos terheltségű irodaterületre vonatkozik, és amely költség speciális elvárások, pl. egészségügyi, kereskedelmi- vagy ipari területen számottevően emelkedhet.

Ha az ágazat szereplői sikeresen el tudják fogadtatni a megrendelőikkel a megemelkedett szolgáltatásai díjakat és mérséklődik az elsősorban a közbeszerzési piacon kialakult árverseny, van esély kedvező irányzat tendenciák folytatódására. Az addiginél magasabb szolgáltatási díjak elfogadtatása pedig lehetőséget teremthet a bérek emelésére, amely csillapítani tudja a jelenlegi munkaerő-hiányból okozta gondokat – összegezte elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.

A Fogynak a takarítócégek – árbevételük, létszámuk növekszik bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.