Az óriásplakátokról visszaköszönő, zsidóként beállított Soros és az ellene indított választási kampány sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szavazók egy része a „Soros-párt” ellen tervez szavazni, miközben nincs ilyen párt, de ez nem zavarja őket. Hiszik, ha nem lenne külföldi ellenségünk, akkor Magyarország jobban teljesítene, s szerintük ez az oka annak, hogy az öt legszegényebb uniós ország közt vagyunk. Ám nem ezért menekült Nyugatra a lakosság csaknem huszada, hanem azért, mert a történelemből ismert, jelen esetben épp a Soros konspirációjának áldozatává vált Magyarország – vélik ugyanők.

Charles Gáti személyes történetet is elmesél: 1989-ben ismerte meg Orbánt, aki egyik könyvét szerkesztette a Századvégnél, a többi között épp azt a Xerox másológépet használta, amelyet a Soros Alapítványnak köszönhetett az intézmény. Jó tett helyébe jót ne várj – vélhetné Soros nem alaptalanul. Paul Lendvai – könyvét széleskörűnek, átfogó tanulmánynak tartják a szakmabeliek és az olvasók – ír Orbán színeváltozásairól, kiemelve: miként lett oroszellenesből Putyin-baráttá. Továbbá: agyafúrt és tehetséges politikai kaméleonként miként húzta be pártját a mindig adódó üres politikai résbe, s lett belőle nacionalista. S mint egykor az apja, most, 54 évesen ő sem tűr meg mást maga fölött. S ha most ismét alkotmányozó többséget szerez, akkor úgy átírhatja az alkotmányt, hogy a fél-autoriter rendszerből teljes önkényuralmi legyen, Horthy modelljét követve. Megnyirbálja az igazságszolgáltatás, a választási rendszer és sajtó maradék függetlenségét is. Washington még tartja magát korábbi bírálataihoz, noha Orbán amerikai lobbistája más színben akarja láttatni őt.

Az Európai Uniónak azonban komolyabban kellene vennie, mert lengyel, olasz és brit szövetségeseivel és a Trumppal együtt hangoztatott önállósági törekvésekkel eredményesen harcol az unió integritása ellen.

Széttagoltság és választási csalás frusztrálja az Orbán-ellenes szavazókat címmel a The New York Times választások előtti körképet ad Budapestről, aminek szívében, az 1. választói körzetben például a szavazók többsége nem fog Orbánra voksolni, ellenben dühösek, látván, hogy képtelen az ellenzék egy jelöltet indítani körzetenként. Erről nyilatkozott Lengyel Anna színházi rendező. Holott az Közös Ország Mozgalom szerint az összefogás eredményeképpen akár többséget is szerezhetnének az ellenzékiek. Gulyás Márton szerint, például, ha az 1-es körzetben összefognának – akár a Jobbik nélkül is, a szavaztok 54%-át megszerezhetnék, és 36-tal a Fidesz alulmaradna. Ellenben Fekete-Győr András a Momentumtól és Csárdi Antal az LMP-től nem kívánja átadni a helyet az MSZP/Párbeszéd legesélyesebb jelöltjének, Naszályi Mártának. Egyrészt, mert pártvezetők, másrészt így akarnak minél több választási pénzt szerezni – összegzi a szerző, Patrick Kingsley.

A Political Capital elemzője pedig azt is akadálynak látja, hogy a választási térkép fideszes átrajzolásával a baloldali körzetekbe átlagosan 5000-rel több szavazó jutott, mint a jobboldaliakba. Patyi András, választási hivatal vezetője ezt határozottan visszautasította, semmilyen csalás nincs ebben. Gond az is, hogy vidéken csak kormánypárti sajtó létezik, s a szavazók internet-használata ott minimális. Nem csoda, hogy fideszes médiabuborékban élnek a vidékiek. Nem beszélve arról, hogy öt ellenzéki pártot megbüntettek törvénytelen támogatásokat elfogadva, miközben a Fidesz számos korrupciós ügye ellenére is érintetlen. Tizenegy nappal a választások előtt azonban mégsem kizárt, hogy visszalépések lesznek, erről Fekete-Győr András nyilatkozott a The New York Timesnak, hangsúlyozva, ebbe magát is beleérti.

Az Egyesült Államok a britekkel való szolidaritásként fontolgatja, akár ma be is jelentheti, hogy ő is kiutasít orosz diplomatákat válaszul Szergej Szkripál és lánya megmérgezésére – adja tudtul a Bloomberg hírügynökség. A hivatalos bejelentés függvénye az uniós tagországokkal koordinált lépés és egyeztetett közös akció. Magyarország nem szerepel ezen a közös listán.

Hidegháborús kém édesanyjának történetéről szokatlanul hosszú írásban számolt be a The Guardiannek adott interjúban Forgách András színész, dramaturg, műfordító, egyetemi oktató nemzetközileg ismert regényíró, akinek anyja a saját családjáról is jelentéseket írt, de legfőképp Petri György költőről. A Tel Avivban nevelkedett, Joseph Conradot és Bertold Brechet fordított Bruriát (a kettős életű anyát) a magyar titkosszolgálat szervezte be, és Budapesten élvén anticionista is lett. Forgách felnőtt fejjel értette meg, hogy sztálinista anyja hűségesebb volt az eszméihez, mint a saját családjához. S minderről nem csak azért beszélt, mert „No Live Files Remain” című regényét most adják ki Angliában, hanem azért is, mert a mai Orbán-rendszerben hasonlókat érzékel. Nem hibáztatja mindezért az anyját, sokkal inkább a korszakot, amelyben kénytelen volt élni.

Az orosz Korreszpondent arról ad hírt, hogy Andrej Duda lengyel elnök budapesti látogatásakor aláírták azt a törvényt, amely alapján Varsóban a lengyel miniszterelnök felügyeletével létrehozzák (az egykoron a budapesti Eötvös Kollégiumban tanult) Wacław Felczak nevét viselő lengyel–magyar közös kutatóintézetet az uniós folyamatok elemezésére a két nép barátsága jegyében.  

Öt éve testvérvárosok Sanghaj és Budapest, s ez alkalomból a magyar konzulátus BudapestFest néven négynapos rendezvénysorozatot szervezett: fellép a Budapest Klezmer Band és kiállítják a többi között Hlinka Zsolt fotóit. Erről Szalay-Bobrovniczky Alexandra alpolgármester nyilatkozott a Global Times kínai lapnak, s elmondta, szeretné, ha a fesztivál eredményeképp még több kínai turista jönne Budapestre és menne magyar Kínába. Az utóbbi években látványosa nőtt a kínai turizmus.

A Fideszes médiabuborékban él a vidék lakossága – alakulóban az önkényuralmi rendszer bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.