Az Európai Polgár-díjas és Radnóti Miklós Antirasszista-díjas civil szervezet, az 1988-ban alapított Raoul Wallenberg Egyesület ma délután ünnepi külsőségek között adta át a Raoul Wallenberg-díjat öt személynek és egy szakkollégium közösségének a budapesti Goldmark-teremben. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Niclas Trouvé, a Svéd Királyság magyarországi nagykövete.
A szombathelyi Kelbert Krisztina, a Savaria Múzeum munkatára, sikeres könyvek és tanulmányok szerzője, konferenciák szervezője jó ideje foglalkozik a vasi megyeszékhely zsidó közössége múltjával. Élettörténeteket kutatott föl, 2014-ben pedig elkészítette a „Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből” cimű nagyszabású kiállítást, amelynek mobil változatát 41 ország küldöttei is megtekinthették az International Holocaust Remembrance Alliance debreceni rendezvényén. Kelbert Krisztina műve az a 650 oldalas, magyar és angol nyelvű, többszörösen díjazott kötet, amelyben kutatásait összegezte mintegy 1750 illusztrációval. A tudós asszonyt Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke ekként méltatta előterjesztésében: „…rendkívüli érzékenységgel és empátiával végzett kutatásai hozzájárulnak az antiszemita előítéletesség visszaszorításához és a fiatal nemzedék toleráns magatartásának a kialakításához.”
A mai díjátadón részt vettek a Raoul Wallenberg embermentőről rendezett középiskolai vetélkedő már hetedik döntőjének versenyzői. A svéd diplomata – mint széles körben ismert – a második világháború utolsó időszakában a budapesti svéd királyi nagykövetség titkáraként legalább húszezer magyar zsidó életét mentette meg svéd úti okmányokkal és védett házakba menekítésükkel. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta és elhurcolta; Budapesten éppen 74 esztendővel ezelőtt, 1945. január 17-én látták élve.
Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke, aki tanulmányait Betlehemben folytatta és Jeruzsálemben szenteltek diakónussá, később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs bizottságának a vezetőjévé választottak, tíznél több könyvet írt, és számtalanszor vallotta: „Rengeteg szeretetet kaptam cigány testvéreimtől”. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Boldog Ceferino Roma Misszió az Esztergomban és környékén élő romák lelkipásztori gondozására. A Wallenberg-díjra Erdő Péter terjesztette föl; a bíboros érsek különösen nagyra tartja püspöke fáradhatatlan igyekezetét a hátrányos helyzetűek segítésére. Dr. Székely János ekként köszönte meg a kitüntetést. (Tessék kattintani!)
Szita Szabolcs történész professzort aligha kell bemutatni a nyilvánosságnak; az Infovilág olvasói lapunk alapítása óta rendszeresen találkozhattak részben publikációival, részben kutatási eredményeinek az ismertetésével. Jó négy évtized óta foglalkozik a holokauszt kutatásával és az embermentők tevékenységével. Ő írta a magyar történelemoktatásban egyedülálló első könyvet a holokausztról, magyar és izraeli tanár-továbbképzést szervezett, részletesen foglalkozott a II. világháború történetével, az európai politikával, a nemzetiségtörténettel, a 19–20. századi magyar gazdaság- és politikatörténettel, zsidók és romák üldöztetésével, mentésével Kelet-Közép-Európában, a deportálásokkal, háborús kényszermunkával és munkaszolgálattal. Tanulmányok, cikkek százait jegyzi, eddig 35 kötete jelent meg. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely társalapítója és a múlt év végén nyugállományba vonult igazgatója ekként köszönte meg a Wallenberg emlékérmet. (tessék kattintani!)
Dr. Tóth József, a budapesti XIII. kerület 1994 óta polgármestere, háromszoros országgyűlési képviselő meghatározó szerepet töltött be Újlipótváros és Angyalföld társadalmi, politikai és kulturális történéseiben, fejlődésében. A kerület újlipótvárosi része a II. világháborúban kiemelkedő színtere volt magyar és nemzetközi embermentő törekvéseknek (máig állnak az akkori védett házak!). A kerület vezetése nagy gondot fordít(ott) a demokratikus és emberi jogokkal összefüggő helyszínek rendben tartására, az ott működött nemzetközi gettó, a zsidóüldözések emlékeinek, emlékhelyeinek a megőrzésére, a megemlékezések támogatására.
Holnap, január 17-én délután fél ötkor az újlipótvárosi Pozsonyi út/Raoul Wallenberg utca sarkán rendeznek megemlékezést az embermentő svéd diplomata tiszteletére. Ez alkalommal lain Lindsay, az Egyesült Királyság és Niclas Trouvé Svédország nagykövete, valamint Szita Szabolcs professzor méltatja a máig tisztázatlan körülmények között a Szovjetunióban meggyilkolt Wallenberg soha nem feledhető hősiességét. (Foto: bumm.sk.)
Holnap, január 17-én délután fél ötkor az újlipótvárosi Pozsonyi út/Raoul Wallenberg utca sarkán rendeznek megemlékezést az embermentő svéd diplomata tiszteletére. Ez alkalommal lain Lindsay, az Egyesült Királyság és Niclas Trouvé Svédország nagykövete, valamint Szita Szabolcs professzor méltatja a máig tisztázatlan körülmények között a Szovjetunióban meggyilkolt Wallenberg soha nem feledhető hősiességét. Vadász Magda vallásos zsidó család sarja, édesanyja auschwitzi, édesapja bergen-belseni haláltáborok túlélője. A csehszlovákiai Vágsellyén született tolmácsnő civil és zsidó szervezetekben is dolgozik, önkéntes munkát végez Az Élet Menete Alapítványnál és a Komárnói Zsidó Hitközségnél, ő a Bét Jehuda zsinagóga elnöke. Ajánlója, a Magyarországi Zsidó Hitközség nagyra értékeli fáradhatatlan aktivitását, szerepét a szlovák–magyar zsidókapcsolatok ápolásában.
A Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke mellett tizennyolcadik éve működik a Wlislocki Henrik Szakkollégium, amely egyedülálló módon segíti az egyetemre felvett cigány/roma származású, többségében hátrányos körülmények közül érkezett hallgatókat tanulmányaik elvégzésében. A diákok támogatása tudori, mentori rendszerben, ösztöndíjjal, készség-, illetve kompetencia-fejlesztő foglalkozásokkal és az egyéni utánkövető dokumentációs rendszerrel történik. A szakkollégisták önkéntes munkában mozgósítják továbbtanulásra a középiskolásokat. Tanulmányokat írnak, amelyekben a társadalom elfeledett zugairól tudósítják a nagyközönséget. A Wlislocki Henrik Szakkollégium a lemorzsolódás megelőzése mellett a tehetséggondozást, az értelmiségivé válást segíti. A neveléstudományban hagyományosan egymástól külön tárgyalt pedagógiai feladatok ez esetben egyetlen, kölcsönösen befogadó térben valósulnak meg. A pécsi szakkollégiumot a Kethanipe Egyesület terjesztette föl Wallenberg-díjra.