Visszatérő vád a Facebook ellen, hogy a profitot a közösség érdekei elé helyezi, és ennek akár olyan súlyos következményei is lehetnek, mint egy gyilkosság… Egy etióp eset kapcsán hívták perbe a közösségi oldalt működtető Meta vállalatot, azt állítják róla, hogy a nem megfelelő moderálással hozzájárul az erőszakhoz, sőt halálhoz vezető gyűlöletbeszéd terjedéséhez.
Tavaly Meareg Amaret, az etiópiai Bahir Dar Egyetem kémiaprofesszorát otthona előtt lőtték le. A tigrinyák népcsoporthoz tartozó Amare nem sokkal ezt megelőzően több Facebook-bejegyzés célkeresztjébe került, azt írták róla, hogy különféle értékes felszereléseket lopott az egyetemről, eladta azokat, és a bevételből ingatlanokat vásárolt magának és a családjának. A kommentelők a halálát követelték. Amare fia, a kutatóként dolgozó Abrham a Facebookhoz fordult, hogy távolítsák el a bejegyzéseket. Nyolc nappal apja halála után „megnyugtató” választ kapott: az apját célzó egyik bejegyzést, amelyet egy több, mint 50 ezer követővel rendelkező oldal osztott meg, eltávolították.
2022 decemberében, pár nappal ezelőtt Abrham és egy kutatótársa, valamint az Amnesty International (AI) jogi tanácsadója, Fisseha Tekle pert indított a kenyai Meta ellen, mondván: a vállalat hagyta, hogy a gyűlöletbeszéd eluralkodjék a platformon, széles körű erőszakot okozva ezáltal.
„A ruandai rádióhoz hasonlóan a Facebook is szította a háború lángjait Etiópiában” – von párhuzamot az 1994-ben történt ruandai vérengzésekkel Rosa Curling, a Foxglove, a globális technológiai óriások emberi jogi visszaéléseivel foglalkozóangliai székhelyű nonprofit szervezet igazgatója. Curling szerint a vállalatnak meglennének az eszközei ahhoz, hogy megállítsa a folyamatokat: a platform algoritmusában meg kellene szüntetni a gyűlöletkeltő tartalmak elsőségét, és több helyi alkalmazottat kellene felvenni – tisztességesen megfizetve – a tartalmak moderálására.
Az akár a fejlett demokráciákat is veszélyeztető probléma nem ismeretlen a közösségimédia-óriás számára. Már 2018-ban létrehozott egy olyan csoportot a vállalaton belül (IPOC), ami gyorsan és hatékonyan tud reagálni a „válságos pillanatokra”, és be is vetették például a 2020. novemberi, egyesült államokbeli választások és azt követően a Capitolium elleni zavargások idején.
Csakhogy amíg az amerikai kongresszusnak is megvannak az eszközei, hogy számon kérje a tech- (és más) óriások túlkapásait, működésbeli anomáliáit (más kérdés, hogy ezt nem túl nagy eréllyel teszi…), addig a „világ végén” történő események kisebb figyelmet kapnak – ha kapnak egyáltalán, szereplői pedig gyakorlatilag eszköztelenek az óriásokkal szemben.
A jogsértések feltárását a Facebook Etiópiában is próbálja, ha ellehetetleníteni nem is, de lehetőleg akadályozni. Célja világos, hozzáállása érthető: még a végén fény derülne a saját szerepére is a tragédiák előidézésében.
Az Etiópia északi részén már két éve zajló polgárháború okai összetettebbek annál, mint hogy e blogcikkben akár röviden is összefoglalhatnánk. A pert képviselő Amnesty International tanácsadója azonban nem állítja, hogy a „polgárháború igazsága” csakis az ő oldalukon állna. A szeparatisták és a szövetségi kormány egyaránt bűnös a civil lakosság szisztematikus megfélemlítéséért, az erőszakért, a gyilkosságokért. Mindkét fél súlyos emberi jogsértéséket követett el.
A Meta szóvivője, Sally Aldous eközben a WIRED-nek úgy nyilatkozott, hogy a gyűlöletbeszéd és az erőszakra való felbujtás ellentétes a vállalat politikájával. Ám mielőtt hátradőlnénk, nyugtázva a társadalmi metafelelősség-vállalást, szögezzük le: egy 2021. júliusi Facebook-bejegyzésben, amely továbbra is elérhető: a platformon az etióp miniszterelnök „gyomoknak” nevezi a tigréi lázadókat, akiket ki kell irtani.
A per képviselői azt kérik a legfelső bíróságtól, adjon ki egy nyilatkozatot, amiben a Metát felelőssé teszi az alkotmányban garantált alapvető jogok megsértéséért. Rendelje el egy több mint 2000 millió dolláros áldozati alap létrehozását, és eseti alapon ossza szét a pénzeket. Végül arra kérik a bíróságot, kötelezze a Facebookot annak kinyilvánítására, hogy algoritmusai a továbbiakban nem fognak uszító, gyűlölködő és veszélyes tartalmakat népszerűsíteni, és olyan protokollt vezetnek be Kenyában és minden más országban, amely „minőségileg egyenértékű az Egyesült Államokban alkalmazottal” és aminek tartalmát a Meta Nairobiból moderálja.
Eközben apja halála után Abrham családja kénytelen volt elmenekülni az otthonából. Jelenleg az Egyesült Államokban várják menedékjog iránti kérelmük elbírálását.
„Minden álmunk összeomlott” – mondja Abrham. E mondaton nincs mit változtatni… (A bejegyzés a Wired cikke alapján készült.)