Oroszország 2014 februárjában megszállta, majd egy referendumot követően bekebelezte a Krím-félszigetet. Ez természetesen nem maradt politikai következmények nélkül: az ENSZ-ben, ahol egyrészt a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért elsődleges felelősséggel bíró Biztonsági Tanács egyik állandó tagjának (Oroszországnak) ellenkező álláspontja miatt a testület e legfontosabb feladatának nem tudott eleget tenni, s így kötelező erejű határozatot sem tudott hozni az ügyben.
Amit tenni lehetett, az a 193 tagú ENSZ-közgyűlés összehívása volt; a testület 2014. március 27-én határozatot fogadott el, ami szerint az Oroszország által megszállt Krímben lezajlott referendumnak nincs érvényessége, a közgyűlés nem ismeri el a terület státuszának bármely megváltoztatását és elutasítja Ukrajna határainak erőszakos fenyegetéssel vagy erő alkalmazásával való megváltoztatását.
A határozat mellett 100 ország szavazott, ellene 11: Oroszország, Belarusz, Örményország, Szíria, Észak-Korea, Bolívia, Kuba, Nicaragua, Venezuela, Szudán és Zimbabwe. Feltűnő volt – és ez a jelenség azóta is elkíséri a szavazásokat – a tartózkodók nagy száma: 58-an tartózkodtak, a többi között Kína, India, Brazília, Pakisztán, Argentína, Algéria, Egyiptom, Irak, Kazahsztán. De ezen felül még 24 állam döntött úgy, hogy egyáltalán nem vesz részt a szavazáson, így tett Törökország, Szerbia, Irán, Izrael, Dél-Afrika, Tanzánia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bosznia, Kirgizisztán, Tadzsikisztán és még jó néhány.
E határozattal kapcsolatos közgyűlési vitán az orosz álláspontot védő érvek között említhető Venezuelának a korábbi kormány elleni kijevi tüntetésekre hivatkozó kijelentése, ami szerint egy olyan tendencia megjelenését látjuk, amely alkotmányos kormányok szélsőséges csoportok általi megbuktatására irányuló törekvést jelez, és e csoportok olyan külföldi hatalmakhoz kapcsolódnak, melyek kirobbantották a második világháborút (!).
Orosz részről viszont a szavazás eredményét erkölcsi győzelemnek tartották, mivel a tagállamok majdnem fele nem támogatta a határozatot.
Guterres ENSZ-főtitkár személyesen is megerősítette, hogy a világszervezet kiáll a szervezet tagállama, Ukrajna függetlensége, területi épsége és nemzetközileg elfogadott határai mellett, és 2017-ben maga is ellátogatott Ukrajnába.
A következő években sor került Ukrajnával kapcsolatos ENSZ-közgyűlési határozatok elfogadására. Így 2018. december 17-én határozat követelte, hogy Oroszország vonja ki csapatait a Krímből és fejezze be a terület megszállását, valamint elítélte az azóta elkészült, majd nemrég megrongált híd megépítését az orosz területek és a Krím között. A közgyűlésben 66-an megszavazták, 19-en ellenezték a tervezetet, 72-en tartózkodtak. Az orosz képviselő örömét fejezte ki a tartózkodók nagy száma miatt. Egy újabb közgyűlési határozat (2019. december 6-án) határozottan elítélte Oroszországot, mert az teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányában foglalt kötelezettségeket és igazolni vagy normalizálni igyekszik a Krím annexiójára irányuló próbálkozását. E szavazáskor 63 igen, 19 nem és 66 tartózkodási szavazatot rögzített a jegyzőkönyv, továbbá azt, hogy 45 tagállam nem szavazott.
A történetben új fejezet kezdődött a 2022. február 24-én Kelet-Ukrajnában indított orosz „különleges katonai műveletet” követően. Mivel orosz részről az ukrán területek lerohanását békefenntartásra való hivatkozással próbálták magyarázni, az ENSZ- főtitkár kijelentette: ha egy ország csapatai egy másik ország területére az érintett beleegyezése nélkül lépnek, akkor azokat nem lehet részrehajlás nélküli békefenntartóknak nevezni.
(Megjegyzés: az ENSZ békefenntartási tevékenysége három alapelven nyugszik: 1. Az adott ország beleegyezése a területére érkező békefenntartók tekintetében. 2. Részrehajlás-nélküliség. 3. A békefenntartók erőszaktól való tartózkodása, kivéve az önvédelmet.)
Guterres főtitkár hozzátette: ami ukrán területen zajlik, az a békefenntartás eltorzított változata.
Ugyancsak eseményszámba ment az ENSZ történetében, hogy az orosz ENSZ-nagykövet egy biztonsági tanácsi felszólalásában szó szerint nekiment az ENSZ főtitkárának a világszervezetet vezető diplomata kritikus megjegyzései miatt, és azzal vádolta meg, hogy túllépett hivatali hatáskörén.
Már másnap, 2022. február 25-én összeült a 15 tagú Biztonsági Tanács, és szavazott az ukrajnai orosz akciót helytelenítő határozattervezetről. A tervezet mellett állt ki a testület 11 tagja; Kína, India és az Egyesült Arab Emirátusok pedig tartózkodott. A tervezetet, mint várható volt, Oroszország megvétózta. Két nappal később, február 27-én a Biztonsági Tanács újabb ülésén úgy döntött, hogy rendkívüli sürgősséggel az ukrajnai helyzetről hívják össze az ENSZ közgyűlését.
Ehhez magyarázatként: a világszervezet közgyűlésének vannak éves, rendes, minden év szeptemberében kezdődő ülésszakai. Ezenkívül: különleges körülmények esetén, 15 napon belül sürgős, 24 órán belül pedig rendkívüli sürgős közgyűlési ülések hívhatók össze a Biztonsági Tanács kezdeményezésére. És mivel az ilyen jellegű ülések összehívására vonatkozó biztonsági tanácsi döntések nem az öt állandó tag egybehangzó álláspontját igénylő érdemi, hanem csupán eljárási kérdésnek minősülnek, nincs szükség valamennyi állandó tag egyetértésére. Így elég, ha a testület legalább kilenc tagja támogatja a kezdeményezést. Az ENSZ történetében eddig csupán 11 rendkívüli sürgős közgyűlési ülésszak volt.
Március 1-jén szavaztak a rendkívüli sürgős közgyűlési ülésszak részvevői az „Agresszió Ukrajna ellen” elnevezésű határozattervezetről, ami elítélte Oroszország „különleges katonai műveletét”, kifejtette: semmilyen erőszakos területfoglalást nem lehet jogosnak elismerni és a legerőteljesebb módon helytelenítette az Ukrajna elleni orosz agressziót. Követelte, hogy Oroszország azonnal hagyja abba az erőszakhoz folyamodást, teljes mértékben és feltételek nélkül vonja vissza Ukrajnából valamennyi katonai erejét. Ezt a határozatot 141 ország szavazta meg, öten – Oroszország, Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Eritrea – ellene szavaztak, 35 tagállam pedig tartózkodott.
Április 7-én a közgyűlés ülése 93 igen, 24 nem és 58 tartózkodással arról döntött, hogy felfüggeszti Oroszország tagságát az Emberi Jogok Tanácsában. Mindenképp ide kívánkozik az ott elhangzott orosz felszólalás, ami szerint az igennel vagy tartózkodással való szavazás barátságtalan tekintendő és következményekkel fog járni az érintettek kapcsolataira (sic!). Bizonyosan ehhez kapcsolható a világszervezet történetében eddig ritkán tapasztalt az a sorozatos jelenség, ami a szavazásokkor nagyszámú tartózkodást vagy attól való távolmaradást eredményezett, s aminek okai nem annyira politikai kérdésekben, mint inkább ezen országok és Oroszország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és katonai együttműködésének ügyeiben keresendők.
Macron francia elnök az idei közgyűlési beszédében erre úgy reagált, hogy az ukrajnai eseményeket az imperializmusok visszatérésének nevezte, és felhívta a figyelmet azon országok felelősségére, amik az orosz agresszióval szemben egyfajta semlegességbe menekülnek, s egyesek közülük csupán utánozzák az el nem kötelezettek küzdelmeit, miközben elutasítják, hogy nyilvánosan fejtsék ki álláspontjaikat.
A most zajló ENSZ közgyűlési ülésszakon, szeptember végén elhangzott főtitkári nyilatkozat szerint az ENSZ Alapokmánya egyértelmű: minden fenyegetéssel vagy erőszakkal elkövetett annexió az alapokmány elveinek és a nemzetközi jognak megsértése, nincs semmilyen jogi érvénye és azt el kell ítélni. Az ilyesminek, mint hangsúlyozta, nincs helye a modern világban.
Természetesen a Biztonsági Tanácsban tovább folytak és folytatódnak a viták az ukrajnai helyzetről. Szeptember 30-án javaslatot tettek a Biztonsági Tanács asztalára, ami törvénytelennek és érvénytelennek ítélte a luhanszki, a donyecki, a zaporizsjei és a herszoni szakadár ukrajnai területen lezajlott referendumot, és arra szólított fel, hogy nem lehet elismerni e területek bekebelezését. A testületi szavazás eredménye 10 igen, egy nem, továbbá négy tartózkodás (Kína, India, Belarusz és Gabon) volt.
Ezt követően ismét rendkívüli sürgősséggel terjesztették a témát a közgyűlési ülésszak elé. Miután orosz részről azt javasolták, hogy ott ne a szokásos nyílt, hanem ezúttal titkos szavazáson mondjanak véleményt a tagállamok, erről is külön kellett állást foglalnia az ülésnek. A szándék orosz részről itt nyilván az volt, hogy ha nem lehet látható módon – a közgyűlési teremben kivetítve –azonosítani egy tagállam álláspontját, többen éreznek majd késztetést arra, hogy ne feltétlenül a „Nyugat” szerint voksoljanak. Ez nem jött be, mert 107-en vetették el az orosz javaslatot, 13 támogatta, 39 tartózkodott, a többiek nem vettek részt a szavazásban. Orosz részről erre úgy reagáltak, hogy ilyen cinizmust, konfrontációt és veszélyes polarizációt, mint ezen a napon, még soha nem láttak az ENSZ történetében.
Nem egészen két héttel ezelőtt, október 12-én a közgyűlési ülés rendkívüli sürgős szavazott az „Ukrajna területi integritása, az alapokmány elveinek védelme” elnevezésű határozatról. Szövege szerint Oroszország döntése a négy ukrajnai területről Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megsértését jelenti, szembe megy az alapokmány elveivel. A határozat kimondja: a 2022. szeptember 23–27. közötti úgynevezett referendumok nem módosíthatják Ukrajna határait, ezeket törvénytelenként elitéli és kijelenti, hogy a négy terület annektálására irányuló kísérlet semmilyen érvényességgel nem bír. Azt kéri, hogy semmiféle határváltoztatást ne ismerjenek el, és követeli, hogy Oroszország azonnal és feltétel nélkül semmisítse meg e döntéseit és vonja vissza katonai erőit Ukrajnából.
E határozatot 143 ország szavazta meg – ezúttal Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Brazília is – , öten szavaztak ellene ( Oroszország, Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Nicaragua ), 35-en pedig tartózkodtak, köztük 19 afrikai állam. Minderre orosz részről úgy reagáltak, hogy az elfogadott határozat politizált, nyíltan provokatív, és „szponzorai a nyugatiak”, akik gátlástalan zsarolást alkalmaznak. Észak-Korea képviselője pedig úgy reagált, hogy országa támogatja a népek önrendelkezését, ami az alapokmány által védett jog.
Guterres ENSZ-főtitkár az ez évi közgyűlési ülésszakon kijelentette: Ukrajna megtámadása fordulópont a világban, mivel az orosz invázióból fakadó háborús módozatok a nemzetközi élet eszköztárának részévé válhatnak. Mint mondotta, a nukleáris fegyverek használatának kockázata ma magasabb, mint az elmúlt 40 évben bármikor. Szerinte nem fogunk visszatérni a régi normális életmódhoz, s rámutatott, hogy át kell alakítani az ENSZ-t.
Végül megjegyezzük, hogy az ukrajnai háború rányomta a bélyegét a világszervezetben már régóta folyó, eddig érdemileg eredménytelen vitákra a Biztonsági Tanács reformja ügyében. Erről már írtunk az Infovilágon, de felismerhető, hogy e téma egyik legérzékenyebb vonatkozása, a testület állandó tagjainak szerepét, magatartását illetően újabb elemek kerültek a figyelem középpontjába, nem utolsó sorban a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja, Oroszország viselkedése következtében. Ezt mutatja az is, hogy a közgyűlés a közeli múltban példátlan módon úgy döntött, ha egy biztonsági tanácsi állandó tag vétózik, ezt követően annak okait meg kell magyaráznia a valamennyi tagállamot tömörítő közgyűlés előtt.
Ugyanerre világít rá a növekvő egyetértés is abban, hogy csökkentsék a vétózás lehetőségeit. A jelenlegi közgyűlési ülésszakon megsűrűsödtek az ilyen irányú, eddig ennyire erőteljesen nemigen hallatott megnyilvánulások. Macron francia elnök szerint végre-valahára indítsuk már el a Biztonsági Tanács reformját, a testületnek reprezentatívabbnak kell lennie és – a már korábban kifejtett francia álláspontot megismételve – a vétójog csak tömeges atrocitások esetében legyen alkalmazható. Biden amerikai elnök hangsúlyozta: a Biztonsági Tanácsban a mostaninál több állandó és nem állandó tagra van szükség és a vétót csak ritka és kivételes körülmények esetében lehessen használni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, hogy a Biztonsági Tanács nem reprezentatív és a vétó használata nem rendszerszerű, hanem kivételes kell legyen, és sürgős reformra van szükség. Mint mondta, ha a Biztonsági Tanács egy állandó tagja igazolhatatlan háborút indít, s azt a közgyűlés elitéli, e tagot a Biztonsági Tanácsból automatikusan fel kell függeszteni.
Itt állunk 2022. október végén. Azt, hogy miként alakul a katonai és politikai helyzet az ukrajnai kérdésben és hogyan halad előre az ENSZ-reform legérzékenyebb területét jelentő biztonsági tanácsi reform, egyelőre nem lehet megjósolni. Idézzük viszont Guterres ENSZ-főtitkár szavait: a történelem egy újabb megjósolhatatlan időszaka kezdődött.