Január 1-jétől figyelmet érdemlő módon változik a Munka Törvénykönyve. A kisgyermekes szülők az eddiginél rugalmasabb feltételek mellett dolgozhatnak majd, bevezetik a szülői szabadságot és az apasági szabadságot is meghosszabbítják az EU-s irányelvek mentén. (A nyitó kép forrása: eltern.de.)
Az európai uniós jogharmonizációs szabályok magyarországi alkalmazása céljából november 2-án benyújtották az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, ami szerint 2023. január 1-jétől változik a munkatörvénykönyv. Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, ha ezt a munkavállalók kérik. Emellett a gyermek nyolcéves koráig kérhetik majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítását, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
A benyújtott javaslatok között szerepel továbbá, hogy az EU-s irányelveknek megfelelően 10 napra bővítik az apasági szabadság időtartamát, amit a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek majd ki az apák. Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napjára a távolléti díj negyven százaléka illeti meg az apát. Fontos, hogy az első öt napra járó távolléti díj teljes költsége a Kincstártól visszaigényelhető, a második öt nap költsége a munkáltatót terheli. Ezentúl minden munkavállalót negyvennégy munkanap szülői szabadság illet meg a gyermeke hároméves koráig. A szülői szabadságra a távolléti díj tíz százaléka jár.
A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó Work Force Kft. azt javasolja, hogy a munkáltatók előzetesen mérjék fel az igényeket és tervezzenek az így kieső munkaidővel és a vele járó költségekkel. A törvényjavaslat változtatásai érintik a munkavégzés helyét is, így például egy több üzlettel rendelkező kiskereskedelmi üzletlánc esetén a munkavállaló a cég bármely üzletébe beosztható munkavégzésre. Ha erről nem jön létre külön megállapodás, akkor mindenkinek a munkakörében szokásos helyen kell majd elvégezni feladatait.
Bővül a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli kötelessége januártól, így a többi közt a beosztással és munkarenddel kapcsolatos információkról, a munkáltató képzési politikájáról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a kifizetés gyakoriságáról, a szabadságnapok számáról, a munkaviszony megszüntetésének módjáról és az egyéb juttatásokról is a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül kell írásban tájékoztatni a munkavállalókat. Szigorodnak a munkaidő-beosztásra vonatkozó előírások is, melyek értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztásra a többműszakos, a megszakítás nélküli, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottak esetében lesz lehetőség. A hét napra előre közölt munkaidő-beosztást a munkáltató előre nem látható váratlan körülmény esetén legalább négy nappal előbb módosíthatja, ettől eltérni kizárólag kollektív szerződés rendelkezése esetén is csak 48 órával a munkaidő kezdete előtt lehet.
A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja. Ez a módosítás a napi gyakorlatban nem okoz változást, mivel jelenleg is fennáll ennek lehetősége, ilyen megoldással a munkáltatók kizárólag olyan esetben alkalmaznak, ha váratlan, általuk elháríthatatlan körülmények miatt szükséges.
A Work Force szerint fontos, hogy a munkáltatók részletesen elemezzék a módosításokat és átvezessék őket dokumentumaikban és eljárási rendjeikben.
Változik a Munka Törvénykönyve: hosszabbodik az apasági szabadság ideje
Január 1-jétől figyelmet érdemlő módon változik a Munka Törvénykönyve. A kisgyermekes szülők az eddiginél rugalmasabb feltételek mellett dolgozhatnak majd, bevezetik a szülői szabadságot és az apasági szabadságot is meghosszabbítják az EU-s irányelvek mentén.
Az európai uniós jogharmonizációs szabályok magyarországi alkalmazása céljából november 2-án benyújtották az „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló T/1845. számú törvényjavaslatot, ami szerint 2023. január 1-jétől változik a munkatörvénykönyv. Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét, ha ezt a munkavállalók kérik. Emellett a gyermek nyolcéves koráig kérhetik majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítását, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
A benyújtott javaslatok között szerepel továbbá, hogy az EU-s irányelveknek megfelelően 10 napra bővítik az apasági szabadság időtartamát, amit a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig vehetnek majd ki az apák. Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napjára a távolléti díj negyven százaléka illeti meg az apát. Fontos, hogy az első öt napra járó távolléti díj teljes költsége a Kincstártól visszaigényelhető, a második öt nap költsége a munkáltatót terheli. Ezentúl minden munkavállalót negyvennégy munkanap szülői szabadság illet meg a gyermeke hároméves koráig. A szülői szabadságra a távolléti díj tíz százaléka jár.
A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó Work Force Kft. azt javasolja, hogy a munkáltatók előzetesen mérjék fel az igényeket és tervezzenek az így kieső munkaidővel és a vele járó költségekkel. A törvényjavaslat változtatásai érintik a munkavégzés helyét is, így például egy több üzlettel rendelkező kiskereskedelmi üzletlánc esetén a munkavállaló a cég bármely üzletébe beosztható munkavégzésre. Ha erről nem jön létre külön megállapodás, akkor mindenkinek a munkakörében szokásos helyen kell majd elvégezni feladatait.
Bővül a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli kötelessége januártól, így a többi közt a beosztással és munkarenddel kapcsolatos információkról, a munkáltató képzési politikájáról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a kifizetés gyakoriságáról, a szabadságnapok számáról, a munkaviszony megszüntetésének módjáról és az egyéb juttatásokról is a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül kell írásban tájékoztatni a munkavállalókat. Szigorodnak a munkaidő-beosztásra vonatkozó előírások is, melyek értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztásra a többműszakos, a megszakítás nélküli, illetve az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatottak esetében lesz lehetőség. A hét napra előre közölt munkaidő-beosztást a munkáltató előre nem látható váratlan körülmény esetén legalább négy nappal előbb módosíthatja, ettől eltérni kizárólag kollektív szerződés rendelkezése esetén is csak 48 órával a munkaidő kezdete előtt lehet.
A munkáltató hét nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, változás azonban, hogy a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, illetve ilyen okok fennállása esetén a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja. Ez a módosítás a napi gyakorlatban nem okoz változást, mivel jelenleg is fennáll ennek lehetősége, ilyen megoldással a munkáltatók kizárólag olyan esetben alkalmaznak, ha váratlan, általuk elháríthatatlan körülmények miatt szükséges.
A Work Force szerint fontos, hogy a munkáltatók részletesen elemezzék a módosításokat és átvezessék őket dokumentumaikban és eljárási rendjeikben.