A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
A Kiss Szilárd-ügy és a moszkvai vízumközpont Szijjártó Péter külügyminiszter 2014. november 19-én avatta fel a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyet a VisaWorld-Center Kft. és orosz partnere, Jelena Cvetkova üzletasszony hozott létre. A rendezvényen részt vett a Visa-World Center tulajdonosa, a Szijjártóval jó kapcsolatokat ápoló győri üzletember, a Quaestor-tulajdonos Tarsoly Csaba. Cvetkova férjét, a moszkvai magyar nagykövetség korábbi agrárdiplomatáját, Kiss Szilárdot 2015 januárjában előzetes letartóztatásba helyezték a Quaestor-botránnyal összekapcsolódó Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel folytatott ügyletével összefüggésben. Az orosz külkereskedelem területén aktív Kiss tevékenysége nehezen volt összeegyeztethető diplomatastátuszával, ez sokak szerint csak politikai kapcsolatai révén volt lehetséges. Kiss privát ügyleteit a Monte Tokaj nevű kft.- jén keresztül folytatta, amellyel szemben hatszor indult végrehajtás, míg 2014-ben végül felszámolását kezdeményezték. A Népszabadság akkor arról írt: Kiss a vízumszerzésekben is közreműködhetett és aktív szerepet játszhatott abban, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát. Diplomáciai karrierjének 2013-i kényszerű befejezése után Kiss Fazekas Sándor agrárminiszter megbízottjaként folytatta tevékenységét, de a hírek szerint az eladósodottsága miatt zsarolható Kiss az orosz titkosszolgálatok látókörébe is bekerült, vele kapcsolatban kétszer is nemzetbiztonsági kockázatokat tárt fel az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágítása. A hivatali visszaélés, vesztegetés, és befolyással üzérkedés gyanúja miatt feljelentett Kiss Szilárd Fazekas (a mai napig hangoztatott véleménye) szerint értékes munkát végzett. Kiss politikai kapcsolatai közé tartozik, hogy az Index talált egy céget, amiben ő és Mészáros Lőrinc társtulajdonosok voltak – Mészáros ezt a vállalatot kihagyta a vagyonnyilatkozatából.
Kissel szemben az ügyészség 2015 tavaszán vádat emelt a hitelei ügyében, vesztegetés miatt (a Takarékszövetkezet vezetőivel szemben 2017-ben indult per). A vád szerint Kiss – „magánszemélyként” – rávette az elsőrendű vádlott nyíregyházi vállalkozót, hogy 700 milliós banki tartozását szerezze meg neki 140 millió forintért. A vesztegetési ügy egész botránysorozattá dagadt: kiderült, Kiss korábban gyanús orosz figuráknak és prostituáltaknak segített magyar vízumhoz jutni 2012-13-ban nagy tételben – erről külügyi belső vizsgálat tanúskodik. Kissnek bírósági papírja is volt arról, hogy vízumok ígéretéért cserébe kb. 20 millió forintnyi pénzt kapott egy orosz üzletembertől. Ennek ellenére orosz élettársa társtulajdonos és ügyvezető lett egy olyan moszkvai cégben, melynek a magyar állam kiszervezte a vízumigénylést. Kiss Szilárd a titkosszolgálati és egyéb jelentések ellenére évekig politikai védelmet élvezhetett. Kiss Szilárd két Quaestor-cégben is tisztségviselő volt. A Quaestor-ügy tárgyalásán a vádlott Tarsoly Csaba arról beszélt: a vízumkiadás kiszervezésével Szijjártó Péter kereste meg őt, az ügylettel (quaestoros belső dokumentumok szerint) 90 milliós beruházással évi 400 milliós tiszta nyereséget értek volna el. A Külügyminisztérium úgy reagált: nem az érintett, 2014 utáni időszakban, Szijjártó minisztersége idején történtek szabálytalanságok a vízumkiadás során, a kiszervezéstől épp a szabálytalanságok megszűnését várták. A vízumbotrány idején kiállított moszkvai vízumokat jelenleg figyelik, az ügyben két és fél éve nyomoznak, az eljárás többször meghosszabbított határideje március 17-én lejár.
http://nol.hu/kulfold/botrany-moszkvaban-elozetesbenkulonos-magyar- diplomata-1511323 https://index.hu/belfold/2015/03/02/kiss_szilard_keleti_nyitas_moszkva_es_org ovany_1_resz/
Kaszinókoncessziók, adókedvezmény Vajnának Öt kaszinó működtetési lehetőségét kapta meg a kormánybiztosi megbízatással is rendelkező Andy Vajna tulajdonába tartozó Las Vegas Casino Kft. 2014 elején – tender kiírása nélkül, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter saját hatáskörben meghozott döntése alapján. Először, még 2013-ban a Világgazdaság írt arról, hogy az új adózási szabályoknak köszönhetően (minden, Magyarországon működő játékkaszinó levonhatja a koncessziós díjat a játékadóból) mintegy 1,6 milliárd forinttal kevesebb közterhet kell fizetnie Vajna cégének. A Figyelő 2014 júliusában megjelent összegzése szerint újabb jogszabály módosítások következtében összesen évi 7 milliárd forint adóbevételről mondott le az állam a Las Vegas Casino Kft. javára. Varga Mihály szerint azért védhető az adókedvezmény, mert az új kaszinótulajdonosok az első hónapokban komoly beruházásokra kényszerülnek, ám „több szempontból is ösztönző szerepe van, így nagyobb tiszta játékbevétel elérésére, egyúttal magasabb összegű játékadó befizetésére is ösztönzi az üzemeltetőket”. Andy Vajnának – szerződés szerint – 2014 szeptemberében kellett volna megnyitni két budapesti kaszinóját, ám erre végül csak hónapokkal később, 2015 elején került sor. Ez idő alatt a kormánybiztosnak több százmillió forintot kellett volna koncessziós díjként befizetnie, de a Nemzetgazdasági Minisztérium ahelyett, hogy behajtotta volna az összeget, a szerződés módosításával elfogadta a kaszinónyitás időpontjának elhalasztását, ezzel elengedve a tartozást. Andy Vajna mellett egy másik, a kormányhoz szintén közel álló üzleti kör is koncessziókat szerzett. A győri, pécsi és a hírek szerint a miskolci kaszinókoncesszió elnyerője a Treff-Klub Kft. Ez a társaság több szálon is kötődik Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez. A jelenlegi tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, aki a győri önkormányzatnak és a Fidesz-frakciónak is dolgozott, az ügyvezetője pedig Kruppa Zsolt, aki a hírek szerint évekig lakott egy utcában a fejlesztési miniszterrel Kisvárdán, a feleségeik pedig közös céget is vezetnek. A soproni kaszinó közvetve Garancsi István érdekeltségébe tartozik.
2014 nyarán az is felmerült, hogy Andy Vajna és Szima Gábor (utóbbi a debreceni DVSC Futballszervező Zrt. többségi tulajdonosa és a debreceni és nyíregyházi kaszinókoncesszió birtokosa), mint egyedüli magyarországi kaszinókoncesszió-birtokosok, az online sportfogadás területére is betörhessenek, ám az ezt lehetővé tévő törvénytervezetre már a fideszes többségű törvényalkotási bizottság sem bólintott rá. A szerencsejáték-törvény 2015 októberében életbe lépett módosítása az online kaszinók üzemeltetését is a már korábban kiadott koncessziókhoz kötötte (ingyen), így az azokból befolyó pénz is a filmügyi kormánybiztost és Szimát gazdagítja. Az engedélyeztetési eljárást az uniós főtanácsnok is bírálta.
http://nol.hu/gazdasag/afat-sem-fizetnek-vajna-kaszinoi-1470607 https://444.hu/2014/07/31/figyelo-andy-vajna-7-milliard-forintot-kapott- aj andekba-a-kormanytol/
https://www.vg.hu/gazdasag/felepult-a-vajna-birodalom-448456/ http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/szerencsejatek/koncesszio
Az olimpiai pályázat egyes költései A megvalósítandó beruházások jelentősnek érzékelt korrupciós kockázata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy népszavazási kezdeményezés után Budapest visszalépett a 2024-i nyári olimpia megrendezésére beadott pályázatától. A kockázatokat az ÁSZ is jelezte. Ugyan a visszalépéssel a nagyobb projektelemek nem jutottak el a megvalósítás fázisába, a pályázáshoz kapcsolódó költések között is találhatók olyanok, amelyek visszaigazolták ezeket a jelzéseket. A pályázat előkészítésére közös vállalkozást alapított a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság 2016 elején. A MOB-elnök Borkai Zsolt szűkebb pátriája, Győr felülreprezentált a vezetőségben: a győri aljegyző és Borkai MOB-os főtanácsadója is szerepet kapott a projektcégben, melyben Schmitt Pál is igazgatósági tag lett. A Budapest 2024 Zrt. ellen a pályázat visszamondása után feljelentés is született, amiért az még sokáig nem függesztette fel a működését, vezérigazgatója továbbra is felvette havi 1,8 milliós fizetését. A végelszámolás szeptemberben történt meg. A felfüggesztés előtt nem sokkal a kormányközeli Csetényi Csaba cége által megnyert 3 milliárdos kommunikációs keretet végül nem az olimpiai pályázat népszerűsítésére használták fel, de egy másik Csetényi-cég így is szerződött a Budapest 2024-gyel. A cég tanácsadási és kommunikációs költéseit és azok átláthatóságát folyamatos bírálatok érték az olimpia ellenzői és az ellenzék részéről. A szervezőcéget bírálat érte, amiért az Eiffel Palace-ben bérelt irodát és kormányközeli cégeket bízott meg, a kétségeket a Vizes VB elszaladó költségei (és a korábbi rendezések túlköltései) is táplálhatták. A szervezők által hivatkozott PwC megvalósíthatósági tanulmány a kritikusok szerint jócskán alábecsülhette a pályázat költségeit.
2017 elején derült fény az olimpiával kapcsolatos legnagyobb összegű költésre: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még 2014-ben 16,5 milliárd forintért megvette a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területet az atlétikai sportlétesítmény helyszínének az Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. – a korábbi Wallistól. Az ügylet vételára csak több éves adatper után lett nyilvános. Lázár János később azt nyilatkozta, a beruházás a pályázattól függetlenül megvalósul, arra később valóban kiírtak tervpályázatot. Hadházy Ákos (LMP) ugyanakkor feljelentést tett, mert úgy látta, túlárazottan vásárolta meg az ingatlant az állam.