A világ zsidó aviátorai – egyedülálló kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben

A repülés korai története a 20. századra korlátozódik; a dicsőséges életpályák és a hihetetlen sorsok főszereplői örökre beírták nevüket az emberiség emlékezetébe. Geiger András bevezetőjében arról szólt, hogy az I. világháború sok-sok hősei végezte életét koncentrációs táborban. Amit ezen a kiállításon látunk, a világ első tárlata e tárgyban, s éppen Budapesten – amikor a zsidó múlt és a társadalom történelmi valóságképe távolodik egymástól.

Az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI., Paulay Ede utca 1.)  szeptember 3-ig megtekinthető kiállítás tovább vándorol Pozsonyba, Varsóba, Haifába és valószínűleg más kontinensekre.

Angyal László szakértő, fotográfus, műrepülő, ejtőernyős, vitorlázó és hőlégballonos szerint az aviátorok nemcsak a pilóták, hanem a repülés összes segítői: navigátorok, fedélzeti rádiósok, repülőgép-szerelők, ejtőernyősök, ballonpilóták, tervezők, repülésirányítók, azaz mindenki, aki a repülés megvalósításának részese.

Hangulatos bevezetőként filmhíradót láttunk a szövetséges csapatok bevonulásáról Párizsba. Az első sorban vonult a mindenkinél egy fejjel magasabb Charles de Gaulle tábornok, akit csók- és virágözön fogadott, Párizs népe pedig oszlopok, kerítések tetejéről üdvözölte a győzteseket a francia főváros és az ország nagy részének  négyéves német megszállása után. A francia tábornok, a későbbi V. köztársaság elnöke 1955-ben látogatott Izraelbe, ahol Moshe Dayan, az az Izraeli Védelmi Erők főparancsnoka és Ben Gurion, az 1948-ban kikiáltott Izrael Állam első miniszterelnöke köszöntötte a repülőtéren. Heisler András a többi között elmondta, hogy a részben már felújított Rumbach utcai zsinagógában szeretne kiállítást létrehozni a tudomány világában élenjáró, zsidó származású magyarokról.

Houdini tablója.A mostani kiállítás első nagy tablója a repülés osztrák–magyar úttörőiről szól. Köztük találjuk Lilly Steinschneidert (1891-1977), a világ és a Monarchia első, kiképzett zsidó pilótanőjét. Schwarz Dávid (1850–97) keszthelyi születésű fakereskedő és feltaláló építette az alumínium vázú, merev szerkezetű, kormányozható léghajót. Korai halála után özvegye 1897-ben eladta a találmányt gróf Zeppelinnek, aki neve alatt sikerre vitte az első léghajót. A szolnoki Wittmann Viktor (1889–1915), a Magyar Repülőgépgyár Rt. alapítója (később UFAG, azaz Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesellschaft) főmérnöke volt. Berepülő pilótaként Karinthy Frigyest többször magával vitte repülőútjára. Karinthy A repülő ember című könyvét Wittmann emlékének ajánlotta. Wittmann légikatasztrófa áldozata lett. Tauszig Aladárról, „a pécsi Blériot”-ról keveset tudunk, csupán annyit, hogy tábori pilótaként, őrnagyi rangban ötven bevetésen repült az I. világháború idején.

A következő részben a zsidó származású német aviátorokat ismerhetjük meg. Wilhelm Frankl (1893–1917) vadászpilótáról 1973-ban elnevezték a Luftwaffe egyik repülőszázadát. Gépével lezuhant. Friedrich Rüdenberg (1892–?) szintén az I. világháború vadászpilótája, Fritz Beckhardt (1889–1962), Berthold Guttmannt (1893–1943) Auschwitzban ölték meg. Willie Rosenstein (1892–1949) légi balesetben hunyt el Dél-Afrikában.

Az első amerikai pilóta, az orosz zsidó születésű Arthur L. Welsh (1881–1912) a Wright-fivérek tanítványa volt, szintén légi baleset áldozata lett.

Ausztrália első aviátora a magyar származású Weisz Henrik (1874–1926) volt, aki Harry Houdini néven híres szabaduló-művészként és mutatványosként vált ismertté.

A francia repülőgépgyáros, Marcel Dassault (született Marcel Bloch, 1892–1986) visszautasította a német megszállókkal való együttműködést, ezért Buchenwaldba vitték, de túlélte a koncentrációs és haláltábort. Jean Israël (1913–95) felderítő pilótaként szolgált a II. világháborúban. Antoine de Saint-Exupéry A hadirepülő című könyvében írt barátjáról, Israëlről. A gépét lelőtték, ő katapultált ugyan, azonban a németek elfogták és a lübecki hadifogolytáborba vitték.

Sztálingrád Fehér Rózsája.Sztálingrád Fehér Rózsája néven emlegették Lígyia Vlagyimirovna Litvjakot (1921-1943), a repülőoktatót, a II. világháború legsikeresebb szovjet vadászpilótáját. Hatvanhat harci bevetést teljesített. Nagyon fiatalon esett el az ukrajnai Krasznüj Lucsban.

A rendezők külön tablót szántak a szovjet-zsidó repülőgép-tervezőknek. Az ukrán Mihail Joszifovics Gurjevics (1893–1976) a MiG-ek tervezője. (A híres vadászrepülőgép nevének kezdőbetűit idézi: Mihail Gurjevics.) Szemjon Alekszejevics Lavocskin (1900–60), a La-sorozatú, a hangnál gyorsabb vadászgépek tervezője volt, különösen nagy sikerrel harcoltak a háborúban. Mihalil Leontyjevics Mil (1909–70) mérnök indította el 1951-ben a szovjet helikopterek sorozatgyártását. A moszkvai helikoptergyár ma az ő nevét viseli.

Nemzeti büszkeségünk (Szőlőskislaki) Kármán Tódor (1881–1963). Apja, Kármán Mór a Trefort Gimnázium neves tanáraként Nobel-díjasokat nevelt. Tódor, a kisebbik fiú gyerekkorában zsenialitásával tűnt ki. A Műegyetemen Bánki Donát tanítványa lett. Az I. világháborúban behívták katonának, de hátországi szolgálatra. Egy csepeli raktárban osztogatta a bakancsokat. Az osztrák mérnökök azonban felkutatták, és magukkal vitték. 1915–18 között aacheni egyetemi tanáraként ő fejlesztette ki a világ első, forgószárnyas katonai repülőeszközét, a helikoptert. 1933-ban az USA-beli Pasadena Guggenheim Laboratóriumában rakétakutatóként dolgozott. A légi közlekedés számára felfedezte a hidro- és aerodinamikai örvénysort, a turbulens áramlásokat. Ő lett a szuperszonikus repülés atyja, a helyből felszálló repülőgépek feltalálója. Kutatásaiban kapcsolódott Schwarz Dávid és Neumann János eredményeihez. Munkássága nyomán alakult meg a NASA. 1963-ban Kennedy elnöktől – a világon elsőként – átvehette a National Medal of Science kitüntetést, nem sokkal később szívroham végzett vele. Kármánról krátert neveztek el a Holdon.

Geiger András egy történetet is elmondott a kiállítás megnyitásán, Szent-Györgyi Alberttől hallotta. Az orvosi Nobel-díjas tudós Kármán tódorral együtt vett részt1945-ben egy moszkvai tudományos konferencián. Honfitársának minden lépését figyelték, hiszen az amerikai hadsereg tábornoka, fő tanácsadója volt. Szerette volna Budapestet látni, ezért Szent-Györgyi mint valami részeg, amerikai katonát, a hátán vitte magával a repülőgépre. Ám a gépnek váratlanul (vagy nem váratlanul) le kellett szállnia Kijevben. Ott már az amerikaiak keresték, ezért csak a halála előtt néhány hónappal jöhetett egyszer Budapestre, és tartott előadást a Műegyetemen.

Külön fejezetet szenteltek az angliai légi csata zsidó származású hőseinek. Jan Piotr Pfeiffer (1909–43) lengyel pilóta a brit Royal Air Force szolgálatában szenvedett halálos balesetet. Andrew B. Mamedoff (1912–41) is nagyon fiatalon halt meg: utolsó bevetéséről nem tért vissza. Emil Fechtner (1916–40) cseh születésű pilóta légi balesetben halt meg Angliában. Roland Robert Stanford Tuck (1916–87) brit vadászpilóta 29 ellenséges gépet semmisített meg. George Ernest „Randy”/”Benny” Goodman (1920–41) a Royal Air Force vadászpilótája tíz egyéni hadi győzelmet aratott. 1941-ben a gazalai (Líbia) repülőtér elleni német légitámadásban halt meg.

Ugyancsak tablót érdemelt a náci német légierő, a Luftwaffe zsidó származású tesztpilótája, Melitta Schenk Gräfin von Stauffenberg (szül: Melitta Schiller, 1903–45), aki 1927-ben mérnökként végzett a Müncheni Műszaki Egyetemen. 1936-ban alkalmazta őt a Luftwaffe. 1937-ben ment férjhez von Stauffenberg történészhez. 2500 berepülést hajtott végre zuhanóbombázóban. A második német nőként kapta meg a Flugkapitän címet. 1944-ben, a Hitler elleni sikertelen merénylet után a Stauffenberg családot – sógora, Claus Schenk Graf von Stauffenberg volt a pokolgépes támadás főszereplője – vele együtt letartóztatták, végül őt mégis szabadon engedték. 1945-ben egy szövetséges repülőgép lőtte le a futárgépét.

A következő tabló 1930-tól kezdve ismerteti az izraeli repülés történetét. Itt emlékeznek meg Szenes Hanna (született Szenes Anikó, 1921–44), költőről, magyar zsidó ejtőernyősről, izraeli nemzeti hősről. Apja népszerű budapesti újságíró és színpadi szerző volt. A kislány hatéves volt, amikor apja elhunyt. Református leányiskolában érettségizett, ám jeles eredménye ellenére – a zsidó törvények miatt – nem tanulhatott tovább. Kivándorolt Palesztinába. Nahatalban szerzett diplomát a női mezőgazdasági főiskolán. 1941-től kibucban dolgozott, majd csatlakozott a zsidó fegyveres védelmi szervezethez, a Haganához. 1944-ben a brit hadsereg kötelékében 17 magyar zsidót képeztek ki a magyarországi deportálások megakadályozására és a szövetséges ejtőernyősök menekülését segítendő. Kairói repülős kiképzése után, főhadnagyi rangban az akkori Szerbia, azaz a mai Szlovénia területére küldték. Amikor átlépte a magyar határt, egy csendőr járőr elfogta. A budai Margit körúti fogházban megkínozták és kivégezték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, katonai pompával, nemzeti hősként temették el.

A budapesti Izraeli Kulturális Intézet az ősszel külön kiállítással és Dénes Gábor filmjével tiszteleg majd Szenes Hanna emléke előtt.

A következő tablón az El Al izraeli állami légitársaság történetét láthatjuk. Egy másikon ó az 1967-i hatnapos háború hőseiről és az IDF ejtőernyős brigádról tudhat meg sok tényt a látogató. Érdekes összeállítás az 1981-i „Opera” hadművelet is (a Bagdad mellett épülő atomerőművet semmisítette meg az izraeli légierő 1980-ben), amire a hírekből még emlékezhetünk.

A mindmáig egyedülálló kiállítás a zsidó asztronauták tablójával végződik; az űrhajósokat az egész világ ismeri: Borisz Valentinovics Voljnov, Ilan Ramon, Mark Lewis Polansky, Judith Arlene Resnik, dr., Ellen Louise Shulman Baker, Marsha Sue Ivins, Jerome III. „Jay” Apt, Ph.D., Martin Joseph Fettman, Ph.D., Jeffrey Alan Hoffman, Ph.D., Garrett Reisman Erin, Gregory Errol, John Mace Grunsfeld, Scott Jay Horowitz, David Alexander Wolf.