Visszatérve Szent Ágostonra és Becket Tamásra…

Sokszor mondtam és írtam le, hogy a műveletlenségnél talán csak a félműveltség rosszabb. Most még azt is hozzáteszem, hogy pláne, ha ez a félműveltség a hatalmi politika szolgálatába szegődve propagandaeszközként próbál kedveskedni a hatalomnak, s körmösként szolgálni a sok hülyének és alávalónak, aki nem helyénvalóan, nem a magas elvárásoknak megfelelően és nem hatalom-konform módon képes gondolkodni – vagyis a trónon ülőktől eltérően. (A nyitó képen: Becket Tamás mártíromsága (részlet), 1220 körüli ábrázolás. Forrás: British Library.)

Olvasom az újságban, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye által szervezett emlékülésen miket mondott a méltán luxuspüspökként számon tartott, hatalmas állami pénzekből luxuséttermet, luxus wellnessközpontokat, borkatedrálist, lovardát, Nimród csillagképet formázó footgolf pályát, hotelt, kempinget, kupolás, barlangmedencés termálfürdőt, balatoni luxusingatlanokat fenntartó Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a kereszténységről, a keresztény identitásról, amely ma aktuálisabb mint bármikor, ugyanis – így a püspök – „sok helyen hajlamosak feladni, hagyják elveszni vagy tudatosan elhagyják az igazi európai identitást.” De az enciklopédikus tudású, a kereszténységről mérhetetlenül sok ismerettel rendelkező Schmidt Mária is fontos adalékokkal szolgált, így például hangsúlyozva, hogy „azok is keresztények, akik ezt nem tudják, akik nincsenek tudatában, hogy mindaz az értékrend, amit képviselnek, azok a kereszténység értékei”, a mondottakkal totálisan félreértve Karl Rahner „anonim kereszténység” fogalmát, aztán Schmidt Mária új pogányokat emleget, akik „a vallást a kommunistákhoz hasonlóan a magánszférába űzik”, beszél az Európai Unió keresztényellenességéről, s a saját maguk által képviselt „erkölcsi forradalom”-ról.De ez mind semmi. Nekem a legjobban ismét Csák János kultúráért felelős miniszter előadása tetszett. Most elhagynám azt a roppant vicces kijelentését, hogy „a magyar kormány nem hátrál a józan észtől, a konzekvens gondolkodás alapszabályától, ez határozza meg a család- és az iparpolitikától a régiók összekapcsolásáig minden lépését”, inkább csak az alábbiakat idézem, hogy visszatérjünk a félműveltség állapotának archetipikus megjelenítéséhez. Csák miniszter ezt mondja: „A mai világban zűrzavar uralkodik. Egyenesen el akarják törölni azt a világot, amit Platón, Szókratész, Szent Ágoston vagy Becket Tamás ránk hagyott.”

A fenti felsorolásból én most elhagynám Platónt és Szókratészt, abban a reményben, hogy egyszer majd elárulja a miniszter, vajon milyen összefüggésben idézte meg őket a szegedi Fogadalmi Templomban tartott Becket Szent Tamás emlékülésen.

Ámde Szent Ágostonra és Becket Tamásra érdemes visszatérni. Szent Ágoston ugyanis – még ha erről nem is hallott Csák miniszter – az egyház apropóján beszélt arról, hogy „az Egyházon belül úgyszintén ott vannak az iszákosok, kapzsik, csalók, szerencsejátékosok, házasságtörők, paráználkodók, akár a világban” (szép és pontos IV. század végi, V. század eleji számbavétele a fideszeseknek – De catechizandis rudibus, XXV, 48. – MPL 40,313); meg azt is mondta, hogy a hívők közt megtalálhatók „a mások tulajdonát gátlástalanul ellopni kész mohó tolvajok” (ugyancsak pontos korai megjelenítése a fideszeseknek: avarus raptor, inhians rebus alienis – Serm. CLXIV,6,8. – MPL 38,899); és azt is hangsúlyozta, hogy míg az Úr egyháza betölti a Földet, „közben a békák azt brekegik a mocsárban, hogy mi vagyunk az igazi keresztények” (mintha csak ennek a szegedi összejövetelnek a mottóját adta volna meg Szent Ágoston: et clamant ranae de palude, Nos soli sumus christiani – Enarr. in Ps. XCV,11 – MPL 37,1234).

És ott van a miniszter által ugyancsak felemlegetett Becket Tamás. Ez az asszociáció legalább akkora fél-, de inkább negyedműveltségre vall, mint Szent Ágoston önfeledt emlegetése. Ugyanis, ha semmi mást, annyit Csák János az érettségire készülve megtanulhatott volna, hogy Becket Tamás kegyvesztése, száműzetésbe való kényszerülése és kegyetlen meggyilkolása az autonómiájában fenyegetett egyház és II. Henrik világi hatalmának konfliktusából eredt, amelynek sommás lényege, hogy a világi hatalom maga alá kívánta gyűrni az egyházat, ám ennek a hatalmi törekvésnek Becket Tamás ellenállt. Vagyis állam és egyház teljes összefonódása elleni tiltakozás és fellépés volt Becket Tamás mártíriumának oka, azaz a trón és oltár összeütközése (vagy ahogy az angolok mondták Becket Tamással kapcsolatosan: clash of crown and cathedral).

És végezetül, őszintén remélve, hogy a három szónok megérti az alábbiakat: Szent Ágoston nem beszélt valamiféle „civitas terrena spiritualis”-ról, spirituális e világi államról, de még csak keresztény államról sem, hiszen e világban, beleértve az egyházat is, keveredik Isten állama és a földi állam, az égi Jeruzsálem és a földi Babilon.

A földi állam ideális berendezkedése – így Szent Ágoston – a polgárok békéje és rendezettsége. Épp az, amitől a Fidesz-KDNP politikai hatalma, berendezkedése, szándéka és irányultsága oly távol áll.