Von der Leyen nem akar együtt mutatkozni Orbánnal

A finn miniszterelnököt nagyon nyugtalanítja a homofób magyar törvény, de úgy gondolja, hogy hiba lenne ezért kizárni Magyarországot az EU-ból – írja a Le Monde. A szociáldemokrata Sanna Marin, aki melegcsaládban nőtt fel, ugyanakkor igen hasznosnak tartja, hogy a múlt heti brüsszeli csúcson a többség igen keményen megmondta a véleményét Orbán Viktornak. Úgy véli, hogy az unió nem hagyhatja annyiban a dolgot, mert közben a lengyeleknél és a törököknél romlik a nők helyzete. Általában jön fel a konzervativizmus.

A megoldást szerinte az jelentené, ha a magyar kormány módosítaná a jogszabályt, mivel az sérti az emberi jogokat, a melegek jogait, és általában mindenkiét, aki valamelyik nemi kisebbséghez tartozik. Ennek érdekében tárgyalni kell a magyar vezetéssel, mert miként tudnák befolyásolni, ha ráborítják az asztalt? De Brüsszelnek megvannak az eszközei, pl. az új jogállami mechanizmus.

The Washington Post/AP A német kancellári cím várományosa aggódva figyeli a populista és tekintélyuralmi fejleményeket Kelet-Európában, de úgy gondolja, hogy minden országra szükség van az EU jövője érdekében, így Magyarországra és Lengyelországra is, ha a földrész tovább akar lépni. Laschet az interjúban azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ragaszkodni kell a jogállami normákhoz. Aki belépett a szervezetbe, annak el kell fogadnia az Európai Bíróság ítéleteit. És ha valaki megszegi az elveket, akkor annak következményei lesznek, pl. szankciók formájában, lásd, amikor az anyagi forrásokat osztják el.

A politikus, aki Merkel középutas politikáját kívánja folytatni, szintén amellett van, hogy erősíteni kell a párbeszédet a földrész középső és keleti felével. Számára a külpolitikában az amerikai kapcsolat a legfontosabb. Kínáról úgy gondolja, hogy az egyszerre kereskedelmi partner, illetve rendszerszintű vetélytárs, akivel szemben érvényesíteni kell a demokratikus elveket.

Der Spiegel Fő a feje a Bizottság elnökének, mert bejelentette, hogy az összes tagállam fővárosát felkeresi a gazdasági mentőcsomag kapcsán, így hírek szerint a jövő héten Budapestre is ellátogatna, csak éppen nincs kedve együtt mutatkozni Orbán Viktorral az LMBT-ellenes törvény miatt. Úgy, hogy benne van a populista csapdában, de hát túlságosan sokáig elnéző volt Magyarországgal szemben, így most utolérik a következmények. Arról nem beszélve, hogy a körülmények most nem éppen alkalmasak egy ilyen úthoz.

Brüsszelben a színfalak mögött megy a tanácskozás, hogy miként válaszoljanak a magyar provokációra. Lebegtessék meg a csekket, már hogy hány milliárdot kap az ország, miközben az megszegi a kisebbségek jogait? De végigzongorázzák az összes eshetőséget. Nem lesz egyszerű azonban kiutat találni, mert von der Leyen szeret protokolleseményeken tündökölni.

Lemondani csak igen nehezen lehetne a programot. Orbán azonnal úgy kommentálná, hogy lám, az EU kettős mércét alkalmaz, ami nagyon jól jönne neki a belpolitikában. A tárgyalást persze le lehetne bonyolítani a nyilvánosság kizárásával, ám akkor minek az egész felhajtás? A házigazdát észhez lehetne téríteni úgy is, hogy az EU mindaddig visszatartja az újjáépítési támogatást, amíg nem biztos, hogy a pénz nem a magyar politikus kegyenceinek a zsebében köt ki. Merthogy utóbbira jelenleg jó esély van.

Katarina Barley, az EP alelnöke úgy jellemzi Orbán, hogy az a velejéig korrupt. De von der Leyen ez ügyben aligha fog nyilvánosan szemrehányást tenni a házigazdának. Lehetséges újabb szerződésszegési eljárás indítása, de az sokáig tart és nemigen izgatja a kormányfőt. A jogállami mechanizmust von der Leyen mindaddig nem akarja igénybe venni, amíg arra nem bólint rá az Európai Bíróság. EP-képviselők szerint azonban ily módon csupán a Fideszt és a PiS-t fedezi, mert nekik köszönhette a megválasztását.

Jól nem fog kikeveredni a csávából, mert most vagy azt választja, hogy tovább lavírozik, így viszont egyre erősödnek vele szemben a bírálatok nyugaton. Vagy pedig belemegy a konfrontációba, ám ezzel bevallja, hogy kudarcot vallott a kivárás politikája.

A Der Standard kommentárja arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU nem lehet olyan, mint Orbán, eljárást kell indítania a magyar kormány ellen, ám valójában hiányzik a nyomás a többiek részéről. De a politikus egyelőre nyugodtan aludhat, mert aligha várható határozott kiállás, büntetés Brüsszelből, ennélfogva semmi sem veszélyezteti a közelgő pénzesőt a magyar vezetés és közeli haszonlesők számára, az LMBT-ellenes jogszabály ellenére sem.

Ez persze csalódással tölti el az ellenzéket, mert végre sarokba kellene szorítani a politikust, aki egy évtizede az orránál fogva vezeti a partnereket és notórius módon megsérti az értékeket, a jogot, az alapkonszenzust. Ezt most már a legtöbb európai vezető így látja, Joggal taszítja őket Orbán kétes terve a középkori, „keresztény” Európa megteremtésére.

Az hatna, ha Brüsszel leállítaná a pénzeket. De a jogállami mechanizmust a LMBT-törvény esetében nem lehet használni. Ily módon marad a kötelezettségszegési eljárás, azt meg is kell kezdeni. Az unió ugyan nem Orbán, aki fütyül az elvekre és a szabályokra. Ám kellene az is, hogy a többi kormány politikailag nyomást fejtsen ki Magyarországra. A szavak nem elegendőek.

A Die Presse úgy látja, hogy az Európa jövője címen közzétett felhívással a 16 jobboldali párt lerakta egy új nagy jobbos frakció alapjait. De hát Orbán Viktor ezen dolgozik, amióta csak ott hagyta a Néppártot. Ha sikerül a terve, akkor a 3. legjelentősebb pártszövetség jön létre Strasbourgban. A közlemény ehhez az első lépést jelenti, tehát hogy új tömörülés alakuljon, erős magyar és lengyel befolyással. De persze addig még sok a teendő és kell(ene) hozzá az összes érdekelt erő stratégiai egyetértése.

Az egyik aláíró, az Osztrák Szabadságpárt elnöke megvan győződve arról, hogy kiforrja magát a szorosabb együttműködés, noha már többször is kudarcot vallottak ez ügyben a próbálkozások. A jelentkezők nemzeti érdekei ugyanis sokszor ellentétben vannak egymással. Viszont ha mégis sikerül, akkor a nacionalisták sok mindenben képesek volnának befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Hírek szerint Orbán arról győzködi szlovén kollégáját, hogy az szintén hagyja ott az EPP-t és álljon át az új csoporthoz. Ám idáig nem utal semmi a váltásra.

A legnagyobb német újság, a Süddeutsche Zeitung úgy értékeli, hogy gyülekezik az európai jobboldal, miután a 16 jobbos, illetve konzervatív párt kinyilvánította, hogy nem szeretné az integráció elmélyítését. Úgy látják, hogy az EU egyre inkább radikális erők játékszere lesz, éspedig azzal a céllal, hogy szétverjék az európai értékeket. Az uniós intézmények közben ideológiát igyekeznek rákényszeríteni a tagokra.

A nyilatkozat, amelyhez csatlakozott a Fidesz, az FPÖ, az olasz Liga, valamint Le Pen pártja is, feltehetőleg válasz kívánt lenni a homofób magyar szabályozás körül kirobbant vitára. Amióta Orbán otthagyta az EPP-t, megy a találgatás, hogy képes lesz-e újjászervezni magát a földrészen a jobboldal.

Politico: Orbán, Le Pen és Salvini egyesíti erőit, hogy bedöntse az uniót, de persze ez még odébb van, mert túl nagyok a köztük lévő ellentétek.  Ezt mondják EP-képviselők és európai illetékesek is. Mindenesetre a 16 párt azzal vádolta meg a szervezet „radikális erőit”, hogy azok szuperállamot akarnak tető alá hozni. Az aláíróknak sikerült több kérdésben is közös nevezőkre jutniuk, függetlenül a köztük fennálló lényeges nézetkülönbségektől, illetve vetélkedéstől.

Le Pen pl. oroszbarát, a PiS viszont nem kér Moszkvából. Ami pedig a személyes viszonyt illeti, Orbán korábban vonakodott összeállni a francia politikussal. Ugyanakkor a lépés azt jelzi, hogy a magyar kormányfő még jobban eltávolodik a középjobbtól.

Le Penék strasbourgi frakcióvezetője azt közölte, hogy a nyilatkozat célja közös képviselőcsoport megteremtése a következő hónapokban. Ezzel szemben Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság európai törvényhozója ezt cáfolta. De azt lehetségesnek nevezte, hogy további pártok csatlakozzanak a felhíváshoz. Mint mondta, majd meglátjuk, hány ilyen lesz.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: Hamar igazolódtak a brüsszeli félelmek, hiszen eleve botránnyal indult a szlovén elnökség. Jansa azt hangoztatta, hogy országa nem gyarmat. Meg van győződve az igazáról – magát egy összeesküvés áldozatának tekinti. Szóval mozgalmas idők jönnek. Kezdődött azzal, hogy a politikus kikelt magából, mert szerinte a szlovén igazságszolgáltatáson belül szociáldemokrata-kommunista erők mozgatják a szálakat. Majd amikor ez ellen tiltakozott Timmermans alelnök, a szlovén belügyminiszter egy nappal később burkoltan disznónak minősítette a holland politikust.

Szóval nagy az árok a szlovén vezetés és az EU között. Egyben viszont emlékezetetett arra a rosszízű rágalomhadjáratra, amelyet Orbán folytatott Juncker ellen. Ez volt az, amitől már a Néppárt is besokallt és felfüggesztette a Fidesz tagságát. Ugyanakkor Jansa sajtóértekezletén az újságírók többször nem is értették, miről beszél egyáltalán? Véres posztóként bizonygatta, hogy hány újságíróból lett politikus. Az cseppet sem zavarja, hogy korábban ő maga főszerkesztőként dolgozott.

A lap megjegyzése: az volna a gond, ha a politikusok bele akarnának szólni az újságírásba. Jansa nagy baja viszont az, hogy szerinte sötét erők munkálkodnak a háttérben, noha miniszterelnökként ő irányítja az országot. És ott is állandó harcot hirdet, ahol nem szabadna beleavatkoznia a dolgokba. Úgy tűnik, a fejében ez lett a következménye annak, hogy kétszer is börtönbe került.

Lehet, hogy már az elnökség alatt megbukik, mert hatalma erősen inog. De az is elképzelhető, hogy próbál Orbán nyomában maradni, hiszen az éppen most ügyködik egy jobboldali szövetség létrehozásán. Mindenesetre a kérdésre, hogy marad-e a Néppártban, úgy válaszolt, hogy az EPP egykor a középen határozta meg a saját helyét. Ha ez változik, akkor szemügyre kell venni más lehetőségeket is.

US News and World Report/Yahoo/Reuters: Orbán vonalát szajkózta a szlovén kormányfő, amikor átvette az uniós soros elnöki teendőit. Jansa szerint hagyni kell, hogy Magyarország kifejtse véleményét a követendő Európáról, mert ha bizonyos embereket kizárnak a vitából, akkor a szövetség csak tovább zsugorodik. Utóbbi félmondattal valószínűleg a brit kilépésre utalt. Azzal érvelt, hogy a magyar vezetőnek joga van elmondania elképzelését.

Igaz, nem említett egyetlen esetet sem, amikor a magyar politikusba belefojtották volna a szót, alighanem arra célzott inkább, hogy egyre nagyobb az EU-ban a bizalmatlanság Orbán Viktorral szemben. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy tiszteletben kell tartani a tagok eltérő hagyományait és kultúráját. Továbbá, hogy az államok más-más módon értelmezik az értékeket, ezt meg kell engedni nekik. Viszont nem szabad kettős mércét alkalmazni.

A jelentés szerint a kiállás azt jelzi, hogy mélyül az összefogás a nacionalista Szlovénia, Magyarország és Lengyelország között, ami igencsak aggaszt több liberális nyugati kormányt. Von der Leyen azt mondta az elnökség ünnepélyes átadásakor Jansának, hogy a jogállamot és az európai értékeket minden körülmények között érvényesíteni kell.

Süddeutsche Zeitung: A szlovén miniszterelnök ugyanazon a hullámhosszon mozog, mint Orbán Viktor, ezért alighanem csak a kezdet volt az a botrány, amely két napja a szlovén kormány és az Európai Bizottság munkaülésén történt. Ráadásul utána a politikus két órán keresztül mesélte az újságíróknak, hogy mit is gondol a világról, így arról, hogy szerinte az unióban kettős erkölcs járja. Azon kívül, hogy a régi tagok vagy gyarmatnak, vagy másodosztályú partnernek tekintik a volt szocialista országokat.

Nem nevezett ugyan néven senkit sem, de azt állította, hogy egyes biztosok egyoldalú forrásokból tájékozódnak, emellett Brüsszelben a sajtónak játszanak át olyan leveleket, amelyek Szlovéniát bírálják az EU részéről, de úgy, hogy ezek a kifogások még meg sem érkeztek Ljubljanába.

Amikor a szlovén távirati irodával fennálló viszályáról kérdezték, bejátszott egy 16 perces propaganda filmet. Ez ugyanaz volt, amelyet nem engedtek levetíteni neki párt hónapja az EP által szervezett meghallgatáson. Sok szlovén szerint a politikus számára Orbán az első számú példakép, aki évek óta rombolja a jogállamot.

Brüsszel nem sokat vár a szlovén elnökségtől, de nem is különösebben nyugtalan, mert sokat nem oszt és nem szoroz, hogy éppen ki tölti be a posztot. A hatalmi erőviszonyok ettől nem változnak. Ugyanakkor miután Ljubljana után januártól a franciák következnek a sorban, diplomaták azt suttogják, hogy a nyári szünet után az igazán fontos kérdéseket Párizs veszi majd kézbe. Annál is inkább, mivel Macron az újraválasztásra készül.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: A konzervatív lap úgy értékeli, hogy ha a következő félév csak megközelítőleg úgy zajlik, mint a szlovén elnökség első két napja, akkor izgalmas időszak előtt áll az unió. Jansa olyan politikus, akinek a demokrácia azt jelenti: ő mondja meg, hogy mi a teendő. Számára az EU nagyon jó pénzautomata, de ne próbáljon meg értékközösségként fellépni.

Természetesen az unió nem mondhatja meg a tagjainak, hogy ki kormányozza őket. De magát számolná fel, ha nem emlékeztetné a Jansákat, Orbánokat, Kaczynskikat arra, hogy milyen értékeken alapul a szervezet. A szlovén miniszterelnök személyes megszállottságát éli ki, amikor mind jobban aláássa odahaza a jogállamot. Ezt azonban Brüsszel nem engedheti meg neki. Nem árt, ha szól neki, hogy annak idején a szocializmusban ugyanazokért az elvekért harcolt, mint amelyeken most lábbal tipor.

De végül is s szlovén nép dolga, hagyja-e, hogy egy ilyen ember tönkre tegye az ország európai jövőjét. Az EU túl fogja élni ezt az elnökséget is.

Euronews: A szlovén uniós elnökség során a tét Európa szíve – írja az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet helyettes igazgatója és egyik munkatársa. Az elemzésben Riekeles és kollégája úgy véli, hogy a nagypolitika igencsak rá fogja nyomni a bélyegét a következő hat hónapban mindarra, amit Szlovénia az EU élén csinál majd, főként a jelentős kelet-nyugati megosztottság miatt.

Nagy vizsga lesz számára, hogy mennyire gondolta komolyan a jogállamiság erősítését. Jó páran csuklottak, amikor ezt meghallották. Hiszen Jansa saját mérlege nem éppen meggyőző ezen a területen. De azért a szlovén demokrácia erős. Ám az értékek ügyében az EU nem köthet semmiféle kompromisszumot, azok nem képezik alku tárgyát.

A felelősség elsősorban az uniós intézményekre hárul, hogy használják ki a rendelkezésre álló eszközöket, így mindenekelőtt azt, hogy vigyék Magyarországot ismét az Európai Bíróság elé. De fontos, hogy mélyebb vitát kezdjenek a közös elvekről. A tagországok népei nem azonosak a vezetőikkel, így nem minden magyar látja úgy a világot, mint Orbán.

Ezzel együtt az esélyek nem rosszak, mert a Brexit megmutatta, hogy a szervezet inkább egyben marad. Még Salvini és Le Pen is rájött, hogy választóik nem vevők a kilépésre. De Orbán sem tud úgy nyerni az urnáknál, hogy illiberális hantával megpróbálja kivinni az országot az unióból.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: Orbán Viktor újabb vitát kockáztat az EU-val, miután az elszabadult árak megfékezésére korlátozni kívánja az építőanyagok, így főleg a fa és az acél kivitelét. Ám ehhez meg kell szereznie Brüsszel beleegyezését. Attól tart, hogy a megugrott, stabilan 5 % fölötti infláció választási munícióul szolgál az ellenzék számára.