Az idén január 1–szeptember 30. között 17 984 felszámolás megindítását tették közzé a cégbíróságok. Ez havonta átlagosan 2000 új felszámolás, szemben a tavalyi három negyedévben regisztrált havi 1640-nel. „Huszonkét százalékos a növekedés, aminek hátterében az áll, hogy ebben az időszakban fordultak át felszámolásba azok a kényszer-végelszámolások, amelyeket a múlt év végén és az idei év elején indítottak nagy számban a cégbíróságok” – mondjaTóth Tamás, az adatokat közzé tevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Mindez azt is jelenti, hogy a negyedik negyedévtől várhatóan csökken majd a felszámolási dinamika, hiszen a régi kényszer-végelszámolások könnyebben fordultak át felszámolásba, mint a kényszertörlések. Az előző konstrukcióban ugyanis felszámolást rendelhetett el a bíróság minden olyan esetben, amikor a végelszámoló megállapította, hogy a vagyon nem elég a tartozások kiegyenlítésére. Most azonban ez kiegészült azzal a feltétellel, hogy a vagyonnak legalább a felszámolási eljárás költségeit fedeznie kell. Márpedig ez a feltétel a magukra hagyott cégek esetében, amelyek adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, általában nem teljesül, őket még időben kiürítik.

„Ahogy a kényszer-végelszámolások helyét átveszik a kényszertörlések, úgy csökken majd a felszámolások száma. Az idei első félévben regisztrált 12 355 felszámolási eljárásból 7454 eredetileg kényszer-végelszámolásnak indult, csak azután fordult át felszámolásba. A kényszereljárásból felszámolásba forduló esetek száma csökken, ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedik majd a törléseké” – mondja Tóth Tamás. Az Opten szakértői arra számítanak, hogy a negyedik negyedévben, de legkésőbb a jövő év elején a felszámolási mutató is csökkenésnek indul. Ez azonban nem jelenti majd a gazdaság fellendülését, a megszűnések száma ugyanis továbbra is magas marad, csak formájuk változik meg.

Az ügyvezető érvelését támasztja alá a végelszámolási és a törlési statisztika is. A végelszámolások száma szeptember 20-án úgy lépte át a tavalyi egész éves értéket, hogy a harmadik negyedévben látványosan ritkult az ilyen közzétételek száma, a cégközlönyben már csak azok a kényszer-végelszámolások jelennek meg, amelyeket március előtt kezdeményeztek a cégbíróságok, és most emelkednek jogerőre.

A cégvilágban zajló folyamatokat mindezek miatt mostanában nem lehet a törlések száma nélkül értékelni. „Így viszont nem változik a kép, amely szerint a magyar gazdaság egyre mélyebben csúszik a válságba” – mondja Tóth Tamás.

Tavaly egész évben 24 348 cég szűnt meg hatósági intézkedéssel vagy felszámolási, végelszámolási eljárás végeredményeként; az idén várhatóan meghaladja a 27 ezret.