A következő hét évre összesen 960 milliárd euró (kifizetéseket tekintve 908 milliárd euró) lesz az EU költségvetése (2011-i árfolyamon).
Az MFF-rendeletet 537 szavazattal, 126 ellenszavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. A rendeletet kísérő intézményközi megállapodást 557-en szavazták meg, 118 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett.
Rendezett számlák
A Parlament először is a kifizetések területén tapasztalt hiányt akarta orvosolni avégett, hogy a 2014. évet ne tartozással kezdje az unió. Az alacsony szinten megállapított kifizetési előirányzatok miatt Európai Bizottság a múlt években csak nagy nehézségek árán tudta teljesíteni törvényes pénzügyi kötelezettségeit. A tagállamok most befizetik a 2013-i számlák rendezéséhez szükséges 3,9 milliárd eurót.
Megvan az összes uniós program jogalapja
A Parlament második kérése az volt, hogy a Tanács és a Parlament állapodjék meg az uniós programok elindításához szükséges jogalapban. Miután ez megtörtént, a Parlament a mostani, novemberi plenáris ülésén több programról is végszavazást tart.
A saját bevételi források reformjával foglalkozó csoport felállítása
A Parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy felállítsanak egy magas szintű csoportot az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi, kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó rendszer áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját.
Minden eurót kihasználva
A Parlament a júniusi politikai megállapodásban már elérte, hogy a tárgyalási meghatalmazásában szereplő követelések megvalósuljanak. Ezek egyike az volt, hogy az el nem költött források évek és költségvetési fejezetek között rugalmasan mozgathatók legyenek. Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol arra leginkább szükség van – különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek.
Felülvizsgálat a ciklus felénél
A Parlament további fontos sikere a „felülvizsgálati záradék” beillesztése, amelynek értelmében az Európai Bizottság a gazdasági fejleményekre reagálva 2016-ban beterjeszti az EU hosszú távú költségvetésének (MFF) felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során a jelenleg hét éves MFF periódust összhangba kell hozni az uniós intézmények öt éves ciklusával. A felülvizsgálat eredményei jogszabály-tervezetben öltenek majd testet.
Következő lépés
A parlamenti jóváhagyás után az MFF életbe lépéséhez a Tanács formális jóváhagyására van szükség, amely a december 2-i ülésen várható.
A plenáris vita felvételről (a 2013.11.19-re kattintva)
Négymillió fiatal külföldi tanulását finanszírozza az Erasmus+
Az Európai Parlament ugyancsak ma jóváhagyta az új Erasmus+ programot, amely diákok, tanárok, oktatók és szakmunkás-tanulók külföldi tanulását támogatja majd az Európai Unióban. A programban önkéntesek és fiatal sportolók is részt vehetnek. A masterfokozatot szerző diákok egy új garancia-mechanimus révén olcsóbban juthatnak majd a külföldi tanuláshoz szükséges hitelhez.
A Parlament 632 szavazattal, 29 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett fogadta el a programot.
„A Leonardo da Vinci program már 1995 óta működik, és eddig nagy sikernek bizonyult. A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben nem nulláról kell indulnunk. Azonban a meglévő programoknak megfelelő pénzügyi hátteret kell biztosítanunk” – mondta Doris Pack képviselő (néppárti, Németország) a szavazás előtt.
Az Erasmus+ egy csokorba fogja a Comenius, Erasmus, Erasmus Mundus, Leonardo da Vinci és a Grundtvig uniós oktatási és képzési programokat, és most először a sportot is magába foglalja. Az alprogramok megőrzik az európaiak számára már ismerős neveiket.
A 14,7 milliárd euró összköltségvetésű Erasmus+ a 13–30 év közöttieknek segít a külföldi tanulásban, a masters fokozatot szerzők számára pedig olyan hitelgarancia-mechanizmust kínál, amelynek segítségével a fiatalok egyéves tanulás esetén 12 ezer euró, kétéves kurzus esetén 18 ezer euró hitelt vehetnek fel a másik uniós országban zajló képzésre. A Parlament kiemelte: a garanciarendszer nem helyettesítheti a már meglévő nemzeti ösztöndíj-rendszert.
Az Erasmus+ a képző központok és a vállalatok közötti együttműködést is támogatja. A tudás- és szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja, hogy a diákok valós munkakörülmények között, új tantervek szerint a munka világának igényeihez igazodva tanuljanak.
A plenáris vita felvételről (a 2013.11.19-re kattintva)
Távközlési, közlekedési és energia-hálózatok: a Parlament támogatja a tervet
A képviselők támogatták a tagállamokkal megszületett egyezséget az EU új hálózatfinanszírozási eszközéről (CEF), amely felgyorsítja a legfontosabb európai közlekedési, távközlési és energia-hálózatok kiépítését. A Parlament kedden elfogadta a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) fejlesztésének alapelveit is.
A hálózatfinanszírozási eszköz 29,3 milliárd euróból (2011-i árfolyamon számítva) gazdálkodhat 2014–20 között. Az összegből 23,2 milliárd eurót a közlekedési ágazat számára kifejezetten a határoknál kialakult zsákutcák és szűkületek megszüntetésére különítettek el, 5,12 milliárd eurót az energia-infrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére, illetve az energiaellátás biztonságának növelésére szánnak, a maradék egymilliárd eurót pedig a szélessávú távközlési hálózatok és a digitális szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésére fordítanak.
„A CEF megszünteti a hiányzó összeköttetéseket és a szűkületeket a hálózatokban, így könnyebbé teszi az uniós polgárok, az áruk és szolgáltatások mozgását” – mondta Dominique Riquet képviselő (néppárti, Franciaország), a kérdésről a Tanáccsal tárgyaló három fős parlamenti delegáció egyik tagja.
„Az alapoknak köszönhetően fenntartható közúti és tengeri útvonalak épülhetnek egy olyan időszakban is, amikor az infrastruktúrák állapota többnyire romlik” – jegyezte meg Ines Ayala Sender (szocialista, Spanyolország) képviselő, hozzátéve: a tagállamoknak felelősséggel kell kezelniük a feladatot.
„Az új finanszírozási eszköz valódi forradalmat jelent” – fogalmazott Adiana-Ioana Valean (liberális, Románia), az energia- és távközlési hálózatok finanszírozásának kérdésével foglalkozó képviselő. „Az uniós források hatására megsokszorozódhat a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg.”
A Parlament 582 szavazattal, 91 szavazat ellenében és 17 tartózkodás mellett fogadta el a CEF-et.
A transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítésének alapelvei
A képviselők a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésének közös alapelveiről és prioritásairól is szavaztak. A hálózat kiépítésének célja, hogy a legfontosabb európai városok és kikötők összekapcsolásával hatékony európai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat létesüljön.
A Parlament 546 szavazattal, 104 szavazat ellenében és 41 tartózkodás mellett fogadta el a TEN-T-t.
A plenáris vita felvételről (a 2013.11.18-ra kattintva)
Új uniós költségvetés: létra helyett ásó a gödörben
Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő szerint korántsem tökéletes az Európai Parlament és a Tanács között kialkudott kompromisszum. A képviselő szerint a büdzsé a hosszú távú fejlődéstől és a munkahelyteremtéstől vesz el forrásokat.
November 12-én, maratoni egyeztetések eredményeképpen jött létre a megállapodás az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament között – az unió jövőre érvénybe lépő és 2020-ig tartó hétéves költségvetéséről. Előtte azért feneklettek meg a tárgyalások, mert a Tanács felrúgta vállalásait. Az állam- és kormányfők testülete már a 2014. évre is lehetetlen helyzetet, deficites költségvetést irányzott elő.
A végleges megállapodás orvosolta az említett problémát, ám számos gondot csak a szőnyeg alá söpört. Erre emlékeztetett Herczog Edit mai felszólalásában a parlament plenáris ülésén. Még 1992-ben, az edinburghi tanácsülésen megállapodtak arról, hogy az unió tagállamainak nettó bevételéből (GNI) 1,1 százalékot fordítanak a közösségi költségvetés kiadásaira. Akkor a javában formálódó unió még jóval homogénebb, zömében nyugati államok csoportja volt.
Azóta több mint tíz tagállamot vettek fel az európai klubba, az újak zöme súlyos problémákkal, elmaradottsággal küzdött és küzd nyugati társaihoz mérten. Épp ezért óriási visszalépés az 1,1 százalékos szabály megkerülése, az uniós források GNI-arányosan 0,9 százalékos csökkentése.
De nem csak a pillanatnyi szűkmarkúság miatt rossz a költségvetés: egy büdzsé ugyanis mindig többről szól, mint puszta számokról. A 2014–20 közötti időszakra szóló keretben fájó veszteség éri a versenyképességet erősítő innovációs, tudományos kutatásokra szánt forrásokat. Ez pedig évtizedeken keresztül lassíthatja a kontinens növekedését. Végső soron pedig a fiatal generációk foglalkoztatottságának javítását ássa alá a tanács szűkmarkúsága. A tagállamok vezetői így végül épp azon a területen okoznak visszalépést, amelyen deklarált céljaik szerint a legsürgetőbb feladatokat irányozták elő.
Az Európai Parlament a kialakult helyzetben a legkisebb rossz mellett döntött, amikor elfogadta a kompromisszumot. A következő hét évben a források felhasználási hatékonyságának javításával kell biztosítani, hogy a visszalépés a lehető legkisebb kárt okozza Európának – véli Herczog Edit.