Biztosítási szempontból viszonylag csendes májuson vagyunk túl. A hagyományos viharszezon első hónapjában a biztosítók mintegy ezermillió forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). (Nyitó kép: fotolia.)

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 7500 millió forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy hatvanháromezer bejelentésre. Az idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik az ezermillió forintot és több mint tizenkétezer bejelentéshez kapcsolódnak.  

Tavaly arányaiban éppen a május számított „erős” hónapnak: 2400 millió forint kárkifizetést hagytak maguk után a viharos napok és mintegy tizennyolcezer bejelentés érkezett a társaságokhoz. Az idén a májusi esőt kevésbé kísérték ugyan a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, ám aszupercellák egy-egy kisebb területen így is súlyos károkat tudnak okozni. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy és Nógrád megyék, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr bizonyultak kiemelt célpontoknak. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt fordultak a biztosítókhoz.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nemcsak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Az idén például csak egy nap, a február 4-i szélvihar nyomán több mint tizenháromezren fordultak a társaságokhoz, amik 1800 millió forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezekben az adatokban nincsenek benne az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk. Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyedének (egymilliónál is több lakás, családi ház stb.) tulajdonosa nem rendelkezik lakásbiztosítással. Ugyanakkor az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom MABISZ-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, közülük az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetőek. 

Valamennyi lakossági vagyonbiztosításban benne vannak a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok: a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.

A hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is, amik ugyancsak széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, mindezek kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthetők. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni. Biztosítási szakemberek szerint érdemes a szerződéseket évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e.

A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is érdemes az eddigieknél magasabb összegeket szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk kevésbé biztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Az értéken alul biztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.) A jelenségre a MABISZ már felhívta az érintettek figyelmét. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő hiányos biztosítottság elkerülésére a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy e-mailen is megtehetik.

A legtöbb biztosító a gyors és kényelmes kárrendezési folyamat céljából online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján; mi több, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.