(Szerző: Polgár Tóth Tamás/debreciner.hu) Másfél nap alatt már három formában tették elérhetővé a katasztrófavédelem határozatát, aminek alapján felvetődik: Tudja-e egyáltalán bárki is, mekkora lesz a város egyik új ipari parkjába települő cégek vízigénye? (A nyitó képhez: Debreceni déli ipari park. Kép: Koppányi Szabolcs)

Néhány nappal ezelőtt értesültünk arról, hogy Debrecen déli gazdasági övezetében, közel az épülő kínai CATL-akkumulátorgyár területéhez egy mélyfúrású kút létesítését kezdeményezte a kormányközeli cég hírében álló EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft. Ő építette 2015-ben azt a hatvani kerékpáros kalandparkot is, amiről az Átlátszó idén februárban megírta: az elmúlt években alig néhányan használták, most pedig bontani fogják.

Hivatalból megszüntették az eljárást

Mivel a katasztrófavédelem az eljárásaiban hozott végzéseit nem, csak a meghozatalukról szóló hirdetményeket teszi közzé a honlapján, munkatársunk állampolgári jogán betekintést kért a vonatkozó dokumentumba. Augusztus 1-jén délelőtt a hatóságtól megkaptuk az anyagot, amiből kiderült, hogy az engedélyezési eljárást hivatalból megszüntették.

A 24.hu is foglalkozott a témával, a lap „Debrecenben meg kell csapolni a vízvagyont, hogy ellássák az óriási akkumulátorgyártókat és a BMW-t” címmel jelentetett egy cikket, amiben a többi között azt írták: habár a hirdetmény nem szól a vízkészlet megcsapolásának céljáról, a tervezett kút elhelyezkedése megkönnyítené az akkumulátoripari cégek vízellátását és részben lehetővé tehetné a függetlenedésüket a városi vízműtől. A debreceni városháza nem sokkal később egy közleményben álhírnek nevezte a 24.hu értesülését, az eljárásnak ugyanis nincs köze az akkumulátorgyártáshoz, valamint közölte, hogy a kérelmet elutasította a katasztrófavédelem. Ennek alátámasztására számos szerkesztőségnek küldte el, valamint az önkormányzat honlapjára is feltöltötte a hatóság végzésének teljes szövegét, amiből valóban látszik, hogy a kútfúrást nem engedélyezte a katasztrófavédelem.

Egy végzés, három változat

Szerkesztőségünket meglepte, hogy a városháza közzétette a teljes dokumentumot, mivel a munkatársunk ezzel nagyjából egy időben járt betekintésen a katasztrófavédelemnél, ahol egy jócskán cenzúrázott másolatot ismerhetett meg. A végzés szövegében teljes bekezdéseket előzetesen kitakartak, számos információt pedig a nyomtatás után, hibajavítóval festettek le. Ezek között olyan adatok is szerepeltek, mint az EB Hungary Invest Kft. által tervezett betonkeverő üzem éves technológiai vízigénye (45 ezer köbméter, a 300 üzemnappal számolva napi 150 köbméter).

A korlátozásról levélben kérdeztük a katasztrófavédelmet, ahonnan augusztus 2-án azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az előző napon megjelent cikkekben szereplő, nem megalapozott információkkal összefüggésben, a korrekt tájékoztatás céljából a végzést – kizárólag a személyes adatok védelmének biztosításával – közzétették. A hatóság által most publikált változatban valóban már csak a személyes adatokat takarták ki, tehát különbözik mind az önkormányzat által nyilvánosságra hozott, mind a munkatársunknak bemutatott anyagtól.

Takarva és takaratlanul ugyanannak a dokumentumnak egy oldala (foto: Debreciner)

A városháza nem válaszolt a katasztrófavédelemnek

A katasztrófavédelem egyébként a debreceni városháza állításával szemben nem elutasította az akkumulátorgyárhoz közeli KKV-parkba tervezett mélyfúrású kutat, hanem hivatalból megszüntette az eljárást.
A hatóság azzal indokolta a lépését, hogy az érdemi döntéshez előbb a környezetvédelmi eljárás felülvizsgálatára, valamint az ennek alapját képező, a déli ipari park vízellátására vonatkozó szakértői dokumentáció felülvizsgálatára és módosítására lett volna szükség, az ennek kezdeményezésére jogosult Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. és a debreceni önkormányzat azonban nem tervezi ilyen eljárás indítását.
Érdemes megjegyezni, hogy a katasztrófavédelem közlése szerint a városházától az ötnapos határidő leteltéig nem is válaszoltak a hatóság hivatalos megkeresésére. Ennek okáról levélben érdeklődtünk Szekeres Antal jegyzőtől.

Ígéretet kaphattak?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egyáltalán miért van szüksége saját kút fúrására az EB Hungary Invest Kft.-nek, ez ugyanis a katasztrófavédelem végzéséből nem derült ki. Az azonban igen, hogy a cég meg sem vizsgálta, hogy a technológiai vízigénye kielégíthető lenne-e a Debreceni Vízmű Zrt. hálózatán keresztül. Megkérdeztük a beruházót, miért nem tette ezt meg, de egyelőre nem válaszolt a levelünkre.
Arról is érdeklődtünk, hogy a beruházásról szóló tárgyalások idején kapott-e az önkormányzat részéről arra vonatkozó jelzést vagy ígéretet, hogy saját kutat fúrhat a célterületén. Egy névtelenséget kérő, a debreceni építőipar történéseire rálátó forrásunk ugyanis arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a városháza eredetileg ezt kínálta fel a cégnek, a közeli CATL-akkumulátorgyárral szembeni lakossági tiltakozások hatására azonban semmilyen hasonló kútfúrást nem engedélyeznek az ipari parkban.

Ki tudja, mekkora lesz a vízigény?

Az engedélyezési eljárás közben a katasztrófavédelem előírta, hogy a beruházó mutassa be a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozatát arról, hogy a nem ivóvíz minőségű vizet kaphatják-e a hálózatról, valamint pontosan mennyi hálózati víz áll a rendelkezésre. A bemutatott állásfoglalásra hivatkozva a katasztrófavédelem azt írta, „a hatóság is lényegesnek, fontosnak tartja, hogy kerüljön megvizsgálásra a KKV-parkba betelepülni szándékozó vállalkozások tervezett beruházásainak vízigénye”. Ez a mondat is a végzés szövegének azon részei közé tartozik, amelyeket a katasztrófavédelem kitakart a Debreciner munkatársának megmutatott változatban.

A vízmű állásfoglalásának megismerése végett közérdekű adatigényléssel fordultunk a szolgáltatóhoz. A katasztrófavédelem megfogalmazásából ugyanis úgy tűnik ki, mintha maga a vízmű sem tudná pontosan, mégis mekkora lesz ezeknek a cégeknek a vízigénye.

Az akkugyárnál több, eltérő adatot közöltek

Nem ez az első olyan eset, amikor bizonytalanság alakul ki egy debreceni nagyberuházás vízigényével kapcsolatban. Közel egy év telt el a CATL-akkumulátorgyár érkezésének bejelentése óta, ez alatt az idő alatt pedig több szám is felbukkant hivatalos dokumentumokban. Míg a városháza és a kormány rendre azt hangsúlyozza, hogy egy debreceni városi közgyűlési határozat alapján legfeljebb napi 24 ezer köbméter lehet a teljes déli gazdasági övezet vízfogyasztása, egy Papp László (Fidesz) polgármester és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által aláírt megállapodást szerint napi több mint 42 ezer köbméterre bővítik az iparterület vízkapacitását. Ahogy azt július 12-én a Debreciner megírta, módosítják a CATL környezethasználati engedélyét, az eljárás kapcsán közzétett dokumentumok szerint a gyár első ütemének napi átlagos vízigénye a korábban bejelentett 3378 köbméter helyett „csak” 3077 köbméter lesz.

A közeli nagyvállalatok beszállítói lehetnek

Barcsa Lajos (Fidesz), a város gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármestere az idén március végén a helyi önkormányzati televízióban arról beszélt, hogy a KKV-parkban az első kör tizenhat vállalkozása közül már heten rendelkeznek építési engedéllyel. A kis- és közepes vállalatoknak helyet adó iparterületet 60 hektáron valósítják meg, ebből az első ütem 14 hektárt érint. A program honlapján olvasható leírás szerint a déli gazdasági övezetben már jelen lévő nagyvállalatok közelsége kiváló lehetőséget ad arra, hogy a KKV-k e cégek beszállítóivá váljanak.

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatja a Debreciner cikkeit.