„Ez egy magyarellenes, ha csúnyát akarok mondani, akkor faji alapú bosszú” – így kommentálta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, hogy felfüggesztették a magyar egyetemek EU-s támogatásait. A HVG újságírója rákérdezett, hogy Gulyás valóban faji alapú bosszúnak tartja-e az Európai Bizottság lépését, mire a miniszter mindenkit „megnyugtatott:” nincs tévedés, szerinte magyarellenes intézkedésről van szó, bár ő a fajt kulturális alapon értette. (A nyitó képen: Orbán Tusványoson magyarázza elméletét…)
Az a sajnálatos helyzet alakult ki, hogy a magyar politikusokat egyre gyakrabban értik félre Európában. Tavaly nyáron Orbán Viktor Tusványoson elmondott szavai okoztak megütközést, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy mi, magyarok nem akarunk kevert fajú nép lenni. Ezt a kijelentést akkor sokan botrányosnak tartották, de Orbán igyekezett eloszlatni a félreértést és néhány nap múlva Bécsben, a Karl Nehammer osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatóján közölte a megjelentekkel, hogy a kevertfajúságot kulturális értelemben értette.
Kovács Zoltán, a Fidesz nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára azért érezhette, hogy Orbán kijelentése nem igazán komilfó, így amikor angol nyelvű összefoglalót készített a miniszterelnök tusványosi beszédéből – amit aztán Deutsch Tamás szétküldött kollégáinak, az uniós képviselőknek – ez a sokakban megütközést kiváltó rész kimaradt.
„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani” – idézhetnénk Fülig Jimmynek, Rejtő Jenő legendás figurájának mondását, amikor ellenfele azon volt kiakadva, hogy az ütést jobbról várta, de a pofon balról érkezett. Nem lehet minden szerencsétlen – vagy szándékosan sértő – politikusi megnyilvánulás mellé egy értelmező szótárt mellékelni. Hogy az illető nem úgy értette, ahogy rajta kívül mindenki más, és a félreértés abból adódik, hogy akik a Fidesz politikusait hallgatják, magyarellenesek. Irigyelnek bennünket, mert jobbak vagyunk másoknál, tehetségesebbek és sikeresebbek, ezért értik félre, amit Orbán, Gulyás, vagy a Fidesz más potentátjai mondanak.
A kancelláriaminiszter egyébként már nem először tett arról, hogy félreértsék. Egy régebbi kormányinfón ugyanis nem kevesebbet állított, mint hogy „az Európai Parlamentben a frakciók jó részében nyílt magyargyűlölet van.” Gulyás akkor a Pesti Srácok kérdésére válaszolva közölte ezt a lehangoló meglátását, mentségére szóljon, hogy faji alapú gyűlöletről akkor nem beszélt.
Az Európai Unióban amúgy nem gyűlölik, hanem kedvelik a magyarokat. Emlékeznek arra, hogy volt idő, amikor mi nem elzárkózó, hanem nyitott nép voltunk. Barátságosak másokkal, nem uszítottunk az idegenek ellen, és akinek kellett, segítettünk. Ezért is nézik értetlenül, hogy a magyar emberek miért tűrik még mindig, amit az ország vezetői velük művelnek. Miért törődnek bele abba, hogy megfosztják őket a szabadságjogaiktól, hogy törvényesen sztrájkolni gyakorlatilag lehetetlen, népszavazást pedig csak arról lehet kiírni, amit a kormány jónak lát. Az Európai Unióban kedvelnek bennünket, elismerik a tudósainkat, művészeinket és sportolóinkat, ám azt nem értik, hogy miért nem tiltakoznak többen az egekbe szökő árak ellen, miért lehet megetetni az emberekkel, hogy a háború, valamint Brüsszel elhibázott energiapolitikája miatt szabadult el az infláció.
Nem faji alapú bosszúról van szó. Brüsszelnek azzal a kormánnyal van baja, amelyik magasról tesz az európai értékekre, állandó zsarolási fenyegetéseivel nehezíti az Európai Unió működését, legújabban pedig letűnt időket idéző fajelméleti fejtegetésekkel feszegeti a jó ízlés és a politikai korrektség határait.
Gulyás Gergely: faji alapú, magyarellenes bosszú az Erasmus-ügy
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a felsőoktatási programok finanszírozásával kapcsolatos vita egy olyan álprobléma, amit az Európai Bizottság a magyar ellenzék tevékenységének köszönhetően kreált. Gulyás Gergely a kormányinfón kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az egyetemek modellváltása nem indokol ilyen jellegű uniós eljárást, mert a lépéssel sem a jogállamiság, sem az uniós pénzügyi érdek nem sérült.
Az egyetemek alapítványi formába szervezését követően az intézményvezetésbe kormányközeli politikusok, még kormánytagok is kerültek.
A miniszter kijelentette: az Európai Bizottság kérésére 6 évben maximalizálnák az egyetemi kuratóriumok tagjainak mandátumát, Gulyás szerint ez egy törvénymódosítással megoldható. Jelenleg határozatlan időre szól a kinevezésük.
„Ez egy Magyarországgal szembeni bosszú,” fogalmazott a miniszter, jelezve: ha nem sikerül gyors megoldást találni, akkor a magyar költségvetés biztosítja a kieső forrásokat. Azt mondta: „a szigorítás a magyar népcsoport, ha úgy tetszik a magyar faj elleni döntés, egy magyarellenes bosszú. Azokat érinti, akik a kulturális nemzethez tartoznak, akik itt élnek és magyar állampolgárok.”
Azt is mondta, az egész uniós helyreállítási alap lehívásával gondok vannak, eddig mindössze annak 17 százalékát fizették ki. Azok is elégedetlenek azzal, akik már megkapták. Kijelentette azt is: Magyarország nem azért nem kapta meg a forrást, mert visszaélésektől félt az unió, hanem azért nem, mert a háború, a migráció vagy a gyermekvédelem kérdésében Brüsszeltől eltérő álláspontot vall, ami miatt ott magyarellenesség alakult ki.
