Vagyis az egyházfő letette a garast, ám nem csapta be az ajtót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha van szó, amelyet a végkimerülésig ismételni kell, akkor az a párbeszéd. Vagyis igyekezett az európaiak lelkére beszélni. Kiállása mozgósítani próbálta a válságoktól sújtott földrészt. Hogy érdemes harcolni a közösségért, ugyanakkor szembe kell szállni a jobboldali populistákkal. A beszédet úgy zárta, hogy olyan Európáról álmodik, amelyben a fiatalok a tisztesség levegőjét szívják be, és ahol nem bűn migránsnak lenni.

A Süddeutsche Zeitung úgy értékeli, hogy a pápa kíméletlenül tükröt tartott a bizalmatlan és nacionalista öreg földrész elé. Azt kérdezte, mi a baj veled, humanista Európával, az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság élharcosával? Majd feltárta a bajok okait, így azt, hogy a kontinens bezárkózik. Elárulja az alapítóatyák művét, amikor hidakat rombol le és falakat emel. Az a veszély fenyegeti, hogy gyanakvó nemzetállamokra esik szét. Sündisznó-állásba helyezkedik, másokat kirekeszt.

Ferenc rámutatott, hogy Európa mindig is multikulturális volt. A keresztény Nyugat védelmezőinek, a földrész középső és keleti részén a nacionalista kormányoknak, a fundamentalista magyar és lengyel egyházi köröknek el kellene gondolkodniuk ezeken a szavakon. Merthogy az egyházfő egyértelművé tette: a nacionalizmus és a kereszténység nem fér össze. Megoldást persze nem kínált, az nem is az ő dolga.

Viszont kijelölte, hogy mihez kell igazodnia Európának.    

Európa, azon belül is elsősorban az olyan régi katolikus államok vezetőinek lelkiismeretéhez szólt Ferenc pápa, mint Magyarország és Lengyelország – állapítja meg a Die Zeit. Utóbbiak talán gyanítják, hogy az egyházfőnek sokkal inkább igaza van, amint ahogyan azt a címzettek szeretnék. És aki a nemzeti érdekeket, a kirekesztést tartja szem előtt, attól megvonja az erkölcsi támogatását. Átszakítja azt az érvrendszert, amelyből állítólag keresztény elnökök és kormányfők kerítést akarnak húzni országuk köré. Kiveszi a kezükből azt a kártyát, hogy a katolikus Európának a túléléshez katolikus üvegházi klímára van szüksége. Egyetlen szóval sem áll a főleg kelet-európai politikusok próbálkozása mögé, tehát hogy kijátsszák az iszlám ellen a katolikust. A mondandója az, hogy a vallás senkit sem rekeszt ki, mert megbékít és nem megoszt.

A Brüsszeli Bizottság elnöke arra panaszkodott Rómában az unió jövőjéről tartott tanácskozáson, hogy túl sok olyan politikus van Európában, aki csak részidőben képviseli a földrészt – adja tudtul a BBC. Illetve nagyon is az EU hívének mutatja magát, amikor kap, ám ez egyáltalán nincs így, amikor adnia kellene.

Juncker szerint ma már nyoma sincs a közös politizálás érzésének. A tudósítás megemlíti, hogy a visegrádi államok elutasítják a kvótát. Az Európai Parlament elnöke felszólalásában nem említette ugyan ezt a négy államot, hanem olyan vezetőket idézett, akik elmennek Brüsszelbe és azon lamentálnak, hogy ott meg kell védeniük a nemzeti érdekeket. Schulz hozzátette, hogy gyakran olyan tagok háborognak, amelyek egy csomó pénzt kapnak a kohéziós alapokból, és Brüsszel nem támogatja, hanem éppenséggel segíti őket. A cikk egyik illusztrációjaként közölt képen különben együtt látható a címeres magyar, illetve ez EU-s zászló.

Továbbra is sok ezer migráns halad át Magyarországon, függetlenül a kerítésektől, a lezárt határoktól és a Törökországgal kötött megállapodástól – jelenti a The New York Times/Washington Post/Yahoo/AP. A magyar hatóságok az idén már 11 ezer illegális határátlépőt vettek őrizetbe, a többségük utána tovább ment nyugatra. 

Az UNHCR regionális szóvivője arra emlékeztet, hogy értelmetlen akadályokat állítani a menekültek útjába, mert ez nem segít. És bármilyen megközelítést alkalmaz is a magyar kormány, az nem kiút sem a maga számára, sem pedig a földönfutók, illetve az EU szempontjából.

Az Orbán-kabinet mégis sikertörténetnek tekinti a kerítést. Kovács Zoltán szóvivő kijelentette: a műszaki zár hatására drasztikusan esett azok száma, akik jogellenesen jutottak be az országba. Azt azonban ő is elismerte, hogy az érkező menedékkérők többsége továbbáll. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke az okot abban látja, hogy a kérelmezők nem sok esélyt látja a befogadásra. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselője szerint az világos, hogy az ország nem kér a menekültekből. Inkább más államokra próbálja meg rátolni a felelősséget, jóllehet a válság még mindig tart.