Mivel a világszervezetben az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos biztonsági tanácsi eszmecserék, viták előre jelezhető módon zsákutcába szorultak, a témában hozandó döntések színhelye ismételten a Közgyűléshez került át. Az Egyesült Nemzetek Szervezete történetében eddig csupán tíz alkalommal 24 órán belül összehívott, sürgős, rendkívüli ülésszakok – az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió kapcsán – tavaly egy újabb, 11-ik sorozattal folytatódtak. A háború első évfordulója alkalmából most ennek ötödik ülése kezdődött. (A nyitó kép forrása: rnd.de.)

Ezzel kapcsolatban érdekes fejleményként emlékeztethetünk egy már elfeledett, nemegyszer bírált 1950-i közgyűlési határozatra, ami a koreai háború okán – mivel a Biztonsági Tanács állandó tagjai képtelenek voltak megegyezésre jutni – e testülettől magához ragadta a kezdeményezést és kollektív fellépésre hívta fel a tagállamokat a béke és biztonság helyreállítására.

Megállapítható: ez a 73 éve történt esemény a múlt években újból „életre kelt”, és nemegyszer vált hivatkozási forrássá. Mégpedig azon az alapon, hogy ha a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget viselő Biztonsági Tanács egy adott kérdésben képtelen ellátni e feladatát, a Közgyűlés felhívhatja a tagállamokat konkrét cselekvésre. Egy ilyen fellépés tulajdonképpen nem felel meg a világszervezet Alapokmányában rögzített előírásoknak és előre nem látható körülményekhez is vezethet. Csakhogy az 1950-i eset „visszatérte” egyrészt azt mutatja, hogy a nemzetközi konfliktuskezelő fellépéseket a mai rendkívül változó helyzetekhez kell igazítani, másrészt kifejezi az ENSZ tevékenysége korszerűsítésével, reformjával kapcsolatos új igényeket és a jelenlegi folyamatokat is.

A mostani ülésszakon 57 tagállam társszerzőségével (köztük Magyarországéval) beterjesztett határozati javaslat a többi között ismételten leszögezi a mielőbbi teljes, igazságos és tartós békét célzó diplomáciai erőfeszítések fontosságát, megerősíti Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és a területi vizeit is magában foglaló területi épségét a nemzetközileg elismert határai között. Egyúttal felszólít minden orosz katonai erő feltétel nélküli kivonására Ukrajnából, továbbá az Ukrajnában történt bűntettekkel kapcsolatos elszámoltathatóság okán állást foglal független nemzeti vagy nemzetközi vizsgálat és eljárás mellett.

A határozati javaslat vitájában Belarusz két módosító javaslatot nyújtott be a többi között arról, hogy tartózkodni kell fegyverek küldésétől a konfliktusövezetbe. Minszk szerint a beterjesztett határozattervezet féligazságokat tartalmaz és ha nem „különleges katonai akció”, hanem teljes körű invázió történt volna, akkor senki sem élte volna túl Moszkva katonai erejét. Orosz részről kifejtették, hogy az egységes Nyugat Oroszország stratégiai bukását akarja elérni, és illúziónak minősítették egy nukleáris hatalom legyőzésének lehetőségét.

A javaslatról megtartott közgyűlési szavazásra beterjesztett szöveget 141 ország támogatta. Hét tagállam – Belarusz, Észak-Korea, Eswatini  (a volt Szváziföld ), Mali, Nicaragua, Oroszország és Szíria – szavazott ellene. Harmincketten viszont – köztük Kína, India, Pakisztán, Örményország, Kuba, Etiópia, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Mozambik, Dél-Afrika, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Vietnam és mások – tartózkodtak. A szavazásban nem vett részt (mások között) Azerbajdzsán, Turkmenisztán és Venezuela.

A közgyűlési határozat elfogadásának másnapján a Biztonsági Tanács ismét összeült: számos tagállam újból kifejtette véleményét az ukrajnai háborúról. A véleményekből csupán egyes orosz megfogalmazásokat idézek: „Ukrajna náci tetoválásokkal van tele”, s ha befejezné a harcokat, lehetőséget kapna az újjászületésre normális békeszerető államként. Továbbá: Moszkva kész a tárgyalásokra arról, hogy miként lehet békés eszközökkel megvalósítani a „különleges katonai művelet” céljait.

A fentiekből is látható, hogy az alagút végén még nem látható a fény, a megoldás, ami – és ezt hangsúlyozni kell – a nemzetközi jog és nem egy elvont, békét ismételgető óhaj alapján rendezné e drámai helyzetet.