(Írta: Neuman Gábor) Túl vagyunk március idusán, és senki sem akarta megmerényelni a nagyfőnököt, Orbánt. Sőt. Még azt sem akarta egy iskola igazgatója, a Budenz József Általános Iskolában, hogy valakinek az eszébe juthasson: Petőfi forradalmár volt, amit élete és halála is bizonyít.
Csenki József megerősítette, hogy ő döntött a tiltásról, viszont a konkrét aktuálpolitikai áthallásokról nem beszélt, mondván, ha azokat leírná, nem lett volna értelme a műsor leállításának. Állítása szerint amikor az első előadást megtekintette, azt tapasztalta, hogy a műsorban direkt módon, sok alkalommal félreérthetetlen aktuálpolitikai utalások vannak.
Tudják milyen aktuálpolitikai áthallásokról van szó?
„Szabad sajtó!… már ezentul / Nem féltelek, nemzetem, / Szívedben a vér megindul, /
S éled a félholt tetem. / Ott áll majd a krónikákban / Neved, pesti ifjuság, / A hon a halálórában / Benned lelte orvosát. / Míg az országgyülés ott fenn, / Mint szokása régóta, / Csak beszélt nagy sikeretlen: / Itt megkondult az óra! / Tettre, ifjak, tettre végre, /Verjük le a lakatot, / Mit sajtónkra, e szentségre, / Istentelen kéz rakott.”
(Petőfi Sándor: 15-dik Március, 1848 – részlet)
Ilyenféle verseket nem engedett az igazgató, mert szerinte Orbán magára ismerhet, azaz a saját maga által megteremtett sajtóra, a Kesmára, vagy a királyi Magyar Televízióra, meg a Rádióra is.
Az Akasszátok fel a királyokat! meg úgy kiverte a biztosítékokat a Budenz József Általános Iskolában, hogy az igazgató még most is kereszteket vet, ha rá gondol. Persze ez csak irónia…
„Ezerfelé bús harcmező a hon, / Arat rajt a halál irtóztatón, / Itt egy falu, amott egy város ég, /
Százezerek jajától zúg a lég; / S halál, rablás mind a király miatt – / Akasszátok föl a királyokat! / Hiába ömlik, hősök, véretek, / Ha a koronát el nem töritek, / Fejét a szörny ismét fölemeli, / S akkor megint elől kell kezdeni. / Hiába lenne ennyi áldozat? – Akasszátok föl a királyokat!”
(Petőfi Sándor: Akasszátok fel a királyokat! – részlet)
Egyébként Csenki József diri nemcsak Orbánt védte igazgatói rendeletével, hanem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint is, aki inkább illik királyszerepbe, mint Orbán, habár a mi vezérünkből is lehet király valamikor.
Az ám: Petőfi egyszer már megírta Orbánt, íme:
„Komor, mogorva férfiú / Volt Orbán, / Bár oly vidám hajnal pirult / Az orrán. /De hisz mogorva épp azért / Volt Orbán, / Mert oly vidám hajnal pirult / Az orrán. / Oka egyébiránt maga / Volt Orbán, / Hogy oly vidám hajnal pirult / Az orrán. / Temérdek borfélét ivott / Meg Orbán, / Vidám hajnal azért pirult /
Az orrán.”
(Petőfi Sándor: Orbán) Szóval: vigyázz, Orbán a klasszikusainkkal, mert ők kimondják azt, amit manapság senki sem mer kimondani!