Múltunk egyik sikertörténete is Visegrád nevéhez fűződik, hiszen az 1335-i királytalálkozó helyszíne volt. Az emléktábla szerint: Közép-Kelet-Európa első nagy átfogó megállapodását eredményező gazdasági és politikai találkozóját ott rendezték. Az esemény szellemi következménye ma a Visegrádi Négyek – Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia – kvartettje. Ez éppen 25 éves, hiszen 1991. február 15-én ott, a királyi palotában írták alá a megállapodást. A jubileum ünneplésének jegyében zajlik a 2016. esztendő, s a visegrádi városháza új épületében mutatták be azt a dokumentum-kiállítást, amellyel az együttműködés nevezetesebb pillanatait idézik fel.
Már a felsoroltak is elegendő okot szolgálnának arra, hogy a diákok tanulmányi kirándulásainak legnépszerűbb hazai célpontjai közé tartozzék Visegrád. Ám a Duna-kanyar egyik legfestőibb pontján, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő település számos egyéb attrakciónak is köszönheti népszerűségét.
E tájról, az ország egyik legszebb látványáról született a 19. századi magyar tájképfestészet igazi remekműve – id. Markó Károly Visegrád című képén ezt a smaragdszínű hegyoldalt festette meg a Fellegvártól a Salamon-toronyig.
Visegrád látnivalóival kapcsolatban már a régebbi könyvek is azt emelték ki: több szinten helyezkednek el. A csúcs a328 métermagasan trónoló várrom és környezete, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a Duna-kanyarra, illetve a magára a várra.
A tavaly elfogadott, 31 várat érintő program részeként a jövőre kezdődő több mint 12 milliárdos második ütemben sor kerül a visegrádi vár megújulására is. Az 1250-es években IV. Béla által épített várrendszer, annak is a fellegvára kiemelkedett a kor magyarországi erődítményei közül. A török időkben azonban rommá vált, s a 18. századra el is veszítette katonai jelentőségét. Öregtornyában őrizték 1323-tól egészen a török időkig a magyar koronát.
A Salamon-torony magasságában lévő középső szintről lefelé haladva érjük el lépcsőzetesen a királyi palota öt szintjét, s végül a Duna-partot. A késő gótikus, reneszánsz elemekkel díszített palota a 14–15. században Európa legelőkelőbb rezidenciájának számított. Hat szökőkútja, illetve csorgókútja volt. Csatornázták, higiénés szempontból a kor legelitebb építményei közé tartozott. Jellemző, hogy a fürdőszobák meleg vízzel is el voltak látva, és vízöblítéses árnyékszék működött. A századok során azonban a palota sorsa az enyészet lett, romjait csak 1935-ben találták meg.
Ez a szintelosztás néhány évtizede érdekes módon mélységben tovább bővült: a bős–nagymarosi – végül a tiltakozások hatására elmaradt – vízlépcsőépítés „melléktermékeként” az ideiglenesen elterelt Duna medrének aljára, egy gödörbe helyezve három méter széles betongyűrűkből egy alagutat raktak össze. Ezen az520 méterhosszú „csövön” ma 16 méteres vízmélységben át lehet jutni Nagymarosról Visegrádra. Az alagút nem napi használatra készült. Közműveket helyeztek el benne, s csak kivételes alkalmakkor (például a víz világnapján) nyílik meg az érdeklődők előtt.
A ma 1800 lakosú Visegrád a múlt évtizedekben sokat tett azért, hogy vendégei – kortól függetlenül – jól érezzék magukat. Mint Félegyházi András polgármestertől megtudhattuk: látványos fejlesztések történtek a közeli múltban. Ennek köszönhetően adhatták át a nyitott rendezvényhelyszínként is működő új városházát. A rehabilitáció ICOMOS-díjat kapott a múzeumok világszövetségétől.
Gyerektáborokra, osztálykirándulásokra is felkészültek, de immár négycsillagos szállodákban (Royal, Thermal, Visegrád, Silvanus) sincs hiány. Utóbbi ráadásul – a fellegvár szomszédságában – kivételes panorámával rendelkezik a Duna-kanyarra. A szálló 1971-ben, a vadászati világkiállításra nyílt meg a szocialista szállodaipar hoteljei közül azon kevesek egyikeként, ahol egy pár „házassági anyakönyvi kivonat” nélkül is vehetett ki szobát, s külön fürdőszoba is járt a szobákhoz. Mivel a karbantartással akkoriban nemigen foglalkoztak, így a rendszerváltozás után igen lerobbant állapotban vették át az új tulajdonosok, ám a felújításokkal, a konferencia-, wellnesz- és sport-szolgáltatások erősítésével mára visszanyerte vonzerejét. Nem szállóvendégeket is várnak uszodájába, vellnesz-szolgáltatásaira s a Panoráma étterembe.
Ez utóbbi mellett Visegrádon számos magas színvonalú vendéglátóhelyet is találhatunk. A fellegvár magasságában, a Fekete-hegyen van az akár 550 vendéget befogadó Nagyvillám étterem, ahonnan egy másik szögből csodálhatjuk a pilisi hegyekre és a Dunára néző káprázatos panorámát. De említsünk egy másik, ugyancsak ételkülönlegességeket kínáló éttermet a Duna-parton! A Renaissance étteremben korhű környezetben, középkori viseletben szolgálják ki a vendégeket, s a specialitások Mátyás király udvarának gasztronómiáját is idézik.
A visegrádiak szívesen nevezik településüket „az élő középkor városának”. Az idén már 32-edszer sorra kerülő palotajátékok programjai a középkori hagyományokat elevenítik fel. Lovagi tornák, királyi menet, esti fáklyás felvonulás, vásárok tarkítják e régmúltat megjelenítő történelmi fesztivált. Ilyenkor még az is könnyen előfordulhat, hogy sétánkon egy kóbor lovag jön velünk szemben az utcán. De mindezekkel együtt még inkább mondhatjuk: Visegrád mára az élő jelen városa is lett.
A játék, a versengés egyébként is hozzátartozik a lovagi tornás Visegrád imázsához. Cseke László, a Visegrádi Turisztikai és Marketing-egyesület elnöke (mellesleg: a lovagi tornák egyik szervezője és bajvívója) szülőhelyét „Budapest játszóterének” is nevezi. Nem pusztán azért, mert dúskál gyerek-játszóhelyekben, hanem mert itt alkalom kínálkozik a felnőtteknek is sportra, a kalandpark látogatására és mindenféle különleges erőfelmérésre. Ilyen például a canopy, mely a kalandpark extrém sportos változata. Visegrádon külön pikantériája a pályának, hogy a Duna-kanyar felett „lebeghet” a csúszásra vállalkozó. Van bobpálya, lehet gokartozni, golfozni, pisztrángozni, a Gizella-majorban lovagolni, télen pedig a késő estig kivilágított Nagyvillám sípálya Budapestről is csalogatja a látogatókat.
A fővárosból autóval (40 km) a legkönnyebben elérhető, vonattal azonban csak a nagymarosi kompátszállással közelíthető meg. A Budapestig vezető kerékpárutat egyelőre csak tervezik. Busszal is van összeköttetés, de a napokban átadott új nemzetközi hajókikötő révén talán még vonzóbb lesz a legszebb út Visegrádra: hajóval a Dunán.
Válogatás a 2016-i rendezvényekből:
Június 10.: III. VisegRock fesztivál
Június 24.: Szent Iván-éji mulatság és tűzugrás; múzeumok éjszakája
Július 8–10.: XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok
Július 30.: a Montanaro és a Vujicsics együttes koncertje
Augusztus 19–20.: ünnepi gálakoncert, tűzijáték, Szent István-napi ünnepség; lovagi torna és tárlatvezetés a királyi palotában
Szeptember 10.: X. quadriburgiumi játékok
Szeptember 11.: Mária-napi nagy búcsú
Szeptember 25.: pincesori vígasságok
