Német kormánykörök eredetileg úgy számoltak, hogy egyszeri esetről, 1-3 ezer főről van szó. Osztrák részről úgy látják, hogy Orbán szándékosan kisebb számot adott meg a valósnál, nehogy kezelhetetlennek látszódjon a tömeg. Egy magas rangú uniós diplomata egyenesen úgy véli, hogy a miniszterelnök azon napon szántszándékkal mentesítette országát a menekültektől.

 

A brüsszeli Bizottság kimondta, hogy Lengyelország megsértette a jogállamiságot, és ez fontos állomás ahhoz, hogy a végén az EU szankciókat hozzon a lengyel állam ellen – írja a The New York Times. Előzőleg Timmermans alelnök napon át próbálta meggyőzni Varsóban a Szydlo-kormány képviselőit. A lap szerint a lépés jelzi, a nyugat egyre inkább aggódik amiatt, hogy a lengyel vezetés mennyire kívánja betartani a demokratikus játékszabályokat. Egy uniós illetékes névtelenséget kérve azt közölte: a közösség nyugtalanul figyeli, hogy a lengyel Alkotmánybíróság immár csak korlátozottan mondhat véleményt az új törvényekről, ugyanakkor a testületet a Jog és Igazságosság híveivel töltötték fel. Timmermans maga azt mondta, hogy nem kívánnak beleavatkozni a tagország politikájába, ők a jogállamot igyekeznek fenntartani.

A tudósítás megjegyzi ugyanakkor, hogy aligha vonják meg a lengyelektől a szavazati jogot, részben, mert Orbán Viktor már jelezte, hogy megvétóz minden ilyen kísérletet. Az unió küzd Magyarországgal is, ahogy a hatalom rátette a kezét az igazságszolgáltatásra, a médiára, a jegybankra, de még a kultúrára is. A magyar és a lengyel nacionalizmus, EU-ellenesség és tekintélyelvűség megerősödése miatt félő, hogy Közép-Európa bizonyos részei szembefordulnak a liberalizmussal és a háború után kialakult renddel. Kaczynski ezzel szemben az állítja, hogy Brüsszel nem tartja tiszteletben az ország szuverenitását. Azzal fenyegetőzött, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak, merthogy ők egyértelmű felhatalmazást kaptak a néptől.

Az unió növelte a nyomást Lengyelországra, hogy az érvénytelenítse az alkotmánybíróságnál végrehajtott változtatásokat – jelentette a Reuters. Az ügy próbakő, mármint hogy az EU képes-e rákényszeríteni a demokratikus normákat az egykori szocialista tagokra. Hogy most Brüsszel hivatalosan is panaszt emelt Varsónál, az az új jogállami eljárás része, amelyet két éve, az Orbán Viktorral vívott háborúskodás után vezettek be. A lengyeleknek két hetük van, hogy válaszoljanak. Közben is folynak a tárgyalások, de ha eredménytelennek bizonyulnak, a Bizottság saját megoldási javaslattal állhat elő és határidőt szabhat annak végrehajtására. A varsói érvekre válaszul Juncker megjegyezte, hogy a demokrácia több mint a parlamenti többség, itt a civil társadalomról is szó van.

Lengyelország elvesztheti akár a szavazati jogát és a közösségi támogatásokat is, csak éppen Orbán Viktor már kifejtette, hogy ő nem megy bele a 7-es paragrafus alkalmazásába. Az EU harapófogóban van, mert nem szeretné még jobban elmélyíteni a kelet-nyugati ellentéteket. Viviane Reding, a korábbi igazságügyi biztos, aki sokat csörtézett Orbánnal, egyetért a brüsszeli döntéssel. Mint mondta, minden tagállam aláírta a szerződéseket, amelyek alapértékei oszthatatlanok. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a megoldás a lengyel fél kezében van.

Az Európai Bizottság kiterítette a lapjait, amikor közölte a hivatalos panaszt Lengyelországgal, csak éppen nem lehet egészen biztos abban, hogy megnyeri a játszmát – olvasható a The Guardian-ben. A 7-es paragrafushoz ugyanis aligha lehet folyamodni, mivel Varsó ez ügyben számíthat a Fidesz támogatására. Brüsszel remélhette azt is, hogy a lengyel közvélemény mellé áll, ám a vita eddig nem ártott a varsói kormány népszerűségének. Az Európai Reformközpont intézet egyik elemzője szerint a lépés akár még visszafelé is elsülhet, mert lehet, hogy a lengyelek az EU ellen fordulnak. A tömeghatás elmaradásában szerepet játszhat, hogy a PiS tisztogatást hajtott végre a közmédiában és eltávolította azokat az újságírókat, akiket centristának vagy baloldalinak tartott. Szydlo miniszterelnök ugyanakkor alighanem odafigyel arra, nehogy az ország tekintélye csorbát szenvedjen a világpolitikában. Ám mindent egybevéve itt csak két eredmény lehetséges: vagy Lengyelország visszakozik, vagy Európa belenyugszik abba, hogy az illiberalizmus még jobban elterjed a soraiban.