Az ünnepi Szent Márton-emlékév alkalmából a Pannonhalmi Főapátság és Szombathely városa közös kiállításon mutatja be az egykori római provincia, Pannónia páratlan régészeti kincseit.
A hazai régészet és történelemtudomány ma már meglehetősen jól ismeri a 4. század, azaz a népvándorlás korának körülményeit. A felbomló világhatalom, a Római Birodalom múlhatatlan érdeme, hogy áthagyományozta az egyre inkább gyökeret verő kereszténységet. A légió katonái kivonultak, ám a romanizált lakosság egy része hátra maradt, őrizte a keresztény hitet, miközben mindenfelől barbárok özönlenek a gazdátlanul hagyott területekre. Szent Márton korának érdekessége, hogy bár tartani lehetett az új hódítók fegyvereitől, végső fokon mégsem a nyers erőszak diadalmaskodott, hanem a szeretetvallás „kulturális többlete.” Akkor lett „divatos” a nyakba akasztott kereszt viselése, és a 4. századot követően egyebek mellett Szent Márton szellemiségének köszönhetően is élhette túl a kereszténység az 5-8. század migrációs megrázkódtatásait.
A szombathelyi Iseum Savariensében és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban rendezett kiállítás minapi beharangozóján hangzottak el ezek a fejtegetések. S arról is értesültek a média munkatársai, hogy egy-egy régészeti kiállításnak is lehet aktuális üzenete. Jelen esetben az, hogy Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának a kereszténység elterjedése nyújtott esélyt a megmaradásra. A Keletről érkező kalandozók idővel e hitet tették magukévá, s lett később a magyarok társvédőszentjévé az egykori tours-i püspök, Márton.
Szent Márton élete és személye a mai ember számára is követendő példa: „Fontos, hogy megértsük, Márton a másokért élő szeretet példaképe – hangsúlyozza Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát. – A mai kor emberének észre kell vennie a szükséget szenvedő embereket; erre tanít Márton.”
A június 3-tól ez év őszéig megtekinthető kiállítás híres régészeti leleteket, számos aranytárgyat, köztük a nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultatja. A látogató összefoglaló formában első ízben tekintheti meg a korszak kulturális és művészeti értékeit.
A szó szoros értelmében kézzel foghatóvá válik a látogatók számára a történelmi korszak Pannonhalmán: a legkülönlegesebb tárgyakat ugyanis kézbe is vehetjük. De nem az eredetiket, hanem a 3D-nyomtatóval készült másolatukat. A kézzel fogható tárgyaknak köszönhetően akár látássérültek számára is élményszerű lehet a kiállítás.
A kiállítás szombathelyi része az Iseum Savariensében nyílik, ahol Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savaria történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton, a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg. A fiatal múzeumlátogatók közérthető – képregényes – formában is megismerkedhetnek Szent Márton életével, tetteivel, illetve a 4. század körülményeivel.
További tudnivalók ITT olvashatók a kiállításokról!
A szombathelyi tárlat egyedülálló darabja a mosdósi sírleletből származó kék korsó a IV. századból. A kiállítás legkorábbi keresztény emlékei közül kiemelkedő az aranyozott ezüst orrvédőlemez, melyen Krisztus-monogram látható. Igazi ritkaság az 5. századból származó hun áldozati együttes, melynek különös jelentőségét az adja, hogy pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül ott került elő az aranyos íj teljes garnitúrája. Az egyik legpazarabb, Magyarországon föllelt késő római lelet (kvalitásban a Seuso-kincs méltó párja), a Vadászjelenetes korsó szintén látható lesz a Szent Márton és Pannónia kiállításon, csakúgy, mint a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete, az 1799- ben napvilágot látott nagyszentmiklósi kincs több darabja.
