A fiatalember minden jel szerint a Tiszába fulladt, miközben megpróbált átkelni a folyón Szerbiából Magyarországra. A beszámolók arra utalnak, hogy a férfi egy nagyobb menekült- és bevándorló csoport tagja volt, amelynek tagjai utóbb azt mondták, visszakényszerítették őket a folyóba.

Azok az állítások, amelyek szerint június 1-jén a kora reggeli órákban erőszakkal fordították vissza az embereket Magyarországról Szerbiába, azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy kiderült: a magyar rendőrség kimentett egy iraki anyát és a gyermekeit a Tiszából. Egyes híradások arról számoltak be ugyanis, hogy a család egy nagyobb csoport része volt, amely csoportban ott volt egy 22 éves szíriai fiatalember is, aki aztán eltűnt a hullámokban az állítólagos erőszakos visszafordításukat követően. A magyar rendőrség tegnap bejelentette, hogy Szeged mellett megtalálták a folyóban a 22 éves szíriai férfi holttestét.

„A körülményeket, amelyek ehhez a tragikus halálesethez vezettek, a hatóságoknak a határ mindkét oldalán gyorsan és a lehető legalaposabban ki kell vizsgálniuk – mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője. – Ahelyett, hogy biztonságra és menedékre lelt volna Európában, egy fiatalember tragikus módon az életét vesztette”.

Az ENSZ menekültügyi szervezete rendkívül aggasztónak tartja azokat az egyre szaporodó beszámolókat, amelyek szerint Magyarországon erőszakos visszaélések érik a határőrizeti hatóságok részéről a menedékkérőket és a bevándorlókat, illetve általában az elmúlt időszak erőteljesen korlátozó határőrizeti és törvényi lépéseit, beleértve annak a megnehezítését, hogy egy menedékkérő hozzáférjen a menekültügyi eljáráshoz.

Ezeknek a korlátozó intézkedéseknek a sorába tartozik a kerítés megépítése Magyarország szerbiai és horvátországi határszakaszán; annak bűncselekménnyé nyilvánítása, ha valaki a határkerítésen átjutva nem szabályos módon lép az ország területére; valamint a menekült-befogadó állomások bezárása, számottevően csökkentve a megfelelő elszállásolási lehetőségek számát.

AZ UNHCR részletesen összefoglalta a Magyarországon 2015 júliusa és 2016 márciusa között életbe léptetett ilyen jellegű intézkedéseket és gyakorlatokat a május 12-én közzétett „Magyarország mint menedéket nyújtó ország” (Hungary as a Country of Asylum) című jelentésében. A dokumentum egyúttal kitér arra is, hogy Magyarország korlátozza a menedékjoghoz való hozzáférést, illetve elrettenti az embereket attól, hogy benyújtsák a menedékkérelmüket, az országban egyre szűkebb a lehetőség arra, hogy valakit menekültként ismerjenek el, s mindez komoly aggályokat vet fel a tekintetben, vajon ezek az intézkedések összhangban vannak-e a nemzetközi és az európai uniós joggal.

Az UNHCR és partner szervezetek munkatársai május végére már több mint száz olyan esetről gyűjtöttek információt, amelyek alanyai olyan aggasztó állításokat fogalmaztak meg, amelyek szerint a határon átkelni szándékozókkal szemben túlzott erőszakot alkalmaztak. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy Magyarországnak az a korlátozó gyakorlata, amelynek értelmében a menekültügyi hatóságok mindössze napi 15–17 menedékkérőt engednek be a tavaly szeptemberben megnyitott röszkei, illetve tompai tranzitzónába, a kétségbeesett embereket mindinkább arra kényszeríti, hogy magukat kiszolgáltatva az embercsempészekhez forduljanak, illetve szabálytalan és sokszor veszélyes alternatív útvonalakat válasszanak megoldásként. Jelenleg több száz menedékkérő várakozik, hogy a tranzitzónáknál bebocsátást nyerjen, befogadják a kérelmét, és megkezdődhessen a menekültügyi eljárása. Többségében asszonyok és gyerekek.

„Elkeserítő azt látni, hogy az erőszakos visszafordítások és a menedékkérők útjába gördített egyéb akadályok szinte nem hagynak az embereknek más választást, mint azt, hogy a lelketlen embercsempészekre bízzák az életüket, aminek igen gyakran tragikusak a következményei” – jegyezte meg Montserrat Feixas Vihé.

Az UNHCR immár több ízben kifejezte a magyar hatóságoknak az aggályait az egyre korlátozóbb határőrizeti intézkedések, valamint az erőszakos visszafordításokról szóló beszámolók miatt, és felajánlotta jószolgálati segítségét Magyarország kormányának, hogy közreműködik a határon kialakult komoly menekültügyi és humanitárius kockázat csökkentésében.

Az UNHCR egyúttal változatlanul arra kéri az Európai Unió tagországait, hogy hagyjanak fel a menekültek lehetőségeit korlátozó, egyoldalú intézkedésekkel, azok helyett találjanak inkább olyan egységes és átfogó megoldásokat, amelyek biztosítják a menedékjoghoz való hozzáférést és a rászoruló emberek számára a nemzetközi oltalmat.

Szelestey Lajos tallózott külföldi lapokban (2016. június 5., 04:34)

Az ENSZ illetékes szervezete sürgeti, hogy vizsgálják ki, terheli-e felelősség Magyarországot egy 22 éves szír menekült haláláért – írja a Miami Herald. Az áldozat megfulladt, amikor Szerbia felől megpróbált átúszni a Tiszán és a csoport többi tagja azt mondja, hogy a magyar hatóságok visszalökdösték őket a folyóba.

Az UNHCR amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar karhatalmi erők állítólag meg nem engedett eszközöket alkalmaznak a menedékkérőkkel szemben, ideértve a túlzott erőszakot. A közlemény szerint a hivatalos magyar politika, amely kerítést emeltetett a szerb és a horvát határon, nem sok választási lehetőséget hagy az érintettek számára, mint azt, hogy könyörtelen embercsempészek kezére bízzák magukat – gyakran tragikus következményekkel.

A magyar rendőrség ugyanakkor kimentett a Tiszából egy öttagú iraki családot, a szülőket és három gyereküket. A hatóságok ennél az esetnél riadóztatták a szerb kollégákat, mert láttak egy férfit elmerülni a vízben. Az ő holtteste került elő két napja.

Az osztrák külügyminiszter veszélyesnek tartaná, ha egy-két közép-európai politikus azt gondolja, hogy erkölcsileg különb mindenki másnál és ilyen alapon előírhatná, hogy az európai többség mitévő legyen. A Die Pressenek adott interjúban Kurz egyesektől másfajta hozzáállást sürget a menekültügyben is, bár mint mondta, meg kell érteni, hogy sok helyen – és nem csak a földrész keleti felén – a lakosság hangulata miatt nagy gond lenne, ha sok menekültet kellene befogadni. Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy ha sikerül biztosítani a külső határokat és a migránsok csak áttelepítés révén jutnak a kontinensre, akkor azt szinte minden tagállam kész elfogadni. Vagyis csupán megfelelő rendszert kell kialakítani.

Az osztrák diplomácia vezetője arra is kitért, hogy kizárólag az unió szétverésére alkalmas a javaslat, amely szerint vaskos büntetést kellene fizetniük azoknak a kormányoknak, amelyek elutasítják a kvótát.

Kurz szerint különben az áradatot a legjobban az ausztrál módszerrel lehetne megfékezni, vagyis már a Földközi-tengeren fel kellene tartóztatni a csempészhajókat, az utasokat pedig vagy azonnal vissza kellene küldeni, vagy internálni kellene Leszbosz szigetén. Megjegyezte, hogy a Genfi Konvenció bizonyos rendelkezései mára elavultak, igazságos és szolidáris szisztémát kell kialakítani.