Jó öt esztendővel ezelőtt háromszor küldte el szerkesztőségünk az Infovilág 2018. szeptember 12-i számában megjelent „Van-e a győrinél elhanyagoltabb vasútállomás?” című írását a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának abból a célból, hogy a cikkben fölvetett kérdésekre, észrevételekre (megnyugtató, hivatalos, felvilágosító stb.) választ kapjon, és annak megfelelően tájékoztathassuk olvasóinkat. Akkor, a sürgetések hatására kerek egy hónap elteltével érkezett meg a válaszlevél. Ma ugyanazokat kérdezhetnénk a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától, ám félő, hogy tartalmukat illetően ugyanazokat a válaszokat kapnánk, miután a múlt jó öt évben gyakorlatilag semmi sem változott a győri vasútállomáson. Hacsak az nem, hogy látványosan tovább romlott az állapota…
A többi között ezt kérdeztük:
Van-e a győrinél elhanyagoltabb, zordabb, barátságtalanabb, koszosabb, kényelmetlenebb vasútállomás hazánkban? Ha igen, melyik az?
Ez a „nemzeti” is a győri vasútállomás része, az érkezi oldalon díszlik…
Nos, már az első kérdést eleve figyelmen kívül hagyta a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága, mert nem felelt rá. Igaz, miként egyik munkatársunk fölhívta a felelős szerkesztő figyelmét: a kérdés a csiki-csuki iskolapéldája is lehetne. Mert ha azt válaszolja a MÁV, hogy nincs, akkor elismeri: a győri vasútállomás az összes között a legelhanyagoltabb. Ha meg azt, hogy van, akkor beismeri: másutt is hasonló a helyzet.
Akkoriban – hónapokig tartott beruházással – felhajtórámpa készült a kerekesszékes utasok számára a vasúti pályaudvar indulási csarnoka elé. Nagy nehezen, elkészülte után sok héttel át is adták a rendeltetésének. Ehhez kapcsolódva kérdeztük: ha már e rámpa elkészült, mikor épülnek ugyancsak a mozgásukban korlátozott, kerekesszékes utasok számára lejárók, liftek, amelyek segítségével megközelíthetők lennének a peronok?
Sejthetően a kommunikációs igazgatóság levélnek ez a része szolgál válaszul, bár a „mikor” kérdőszóra nincs válasz a lifteket illetően:
„Addig (tehát a rámpák átadásáig – a szerk.) a vasútállomásra, a peronokra – az eddigieknek megfelelően – biztosítjuk az akadálymentes bejutást a mozgáskorlátozottak számára előzetes bejelentés esetén…Az tehát eleve furcsa, hogy ha egy mozgáskorlátozott ember valami miatt azonnal utazni kényszerül, akkor – mivel nem jelentette be előzetesen (órákkal, napokkal előtte?), mégsem jut be az állomásra, a peronokra, miután az esetleges segítők – információ híján – nem kapnak utasítást a szolgálattevő elöljárótól. A mozgáskorlátozott, kerekesszékes tehát csak akkor utazhat, ha előzetes bejelentését iktatják és kijelölik a segítőket.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy szándékoznak-e győri vasútállomásnak nem csupán az indulási, hanem az érkezési oldalán is hasonló rámpát, liftet építeni és üzembe helyezni?
Erre kaptuk a leghosszabb választ, íme:
„A győri állomáson mozgáskorlátozott utasaink vonatra szállását az állomásra telepített emelő berendezéssel segítjük. Az aluljáró szintről a peronra jutásban állomási kollégáink segédkeznek, készséggel állnak mozgáskorlátozott utasaink rendelkezésére.
Az állomási és vonatkísérő személyzet köteles be- és kiszállásnál, valamint az utazás során kiemelt figyelmet fordítani és minden szükséges segítséget megadni a fogyatékkal élő utasoknak az utazás zavartalan lebonyolítása érdekében. A mozgáskorlátozottak szállítására szolgáló speciálisan kialakított kocsik kiszolgálása mobil emelő berendezéssel történik az erre kijelölt állomásokon, melyet csak az erre kiképzett és levizsgáztatott személyzet kezelhet.” (A szerk. megj.: ebből nem derül ki, hogy a győri vasútállomás „kijelölt” állomás-e vagy sem és van-e vizsgázott személyzete.)
„A korszerű motorvonatok esetében az alacsony felépítésű járműveken a fel- és leszállásban a vonatszemélyzet, más vasúti kocsik esetében mobilemelő segítségével tud a vonatra fel- illetve leszállni, és a peronvégi átjáróban a forgalmi személyzet kíséretével tudja megközelíteni vagy elhagyni az állomás területét.”
(A szerk. megj.: csakhogy a peronvégi átjárók Győrött lépcsősorban kezdődnek és végződnek, így a mozgáskorlátozott vagy kerekesszékes megint csak várhat a szállító személyzetre, amelyet – mondjuk – egy külföldről érkező aligha fog és tud előre értesíteni Münchenből vagy Brnóból…)
„A győri állomáson közvetlen elérési lehetőséget az 1. vágányon tudunk biztosítani, amennyiben ilyen igényt külön jeleznek (például mozgáskorlátozottak csoportos utazása esetén). A Budapest–Győr viszonylatban közlekedő személyszállító vonatok jellemzően ezt a peront használják.” (Itt ismét közbe kell vágnia a szerkesztőnek: a győri 1. vágányra általában csak személyvonatok érkeznek, és valóban alacsony padlósok, bizonnyal segítő mechanikával is ellátottak. De a peronról megint csak emberi segítséggel juthat tovább a mozgásában korlátozott személy, mert egy magas lépcsőn juthat be az indulási vagy érkezési csarnokba. Ráadásul az érkezési oldalon megint nincs sem rámpa, sem felhajtó.)
A MÁV kommunikációs igazgatósága a válaszában még ezt is írta öt és fél évvel ezelőtt:
„Több fejlesztési elképzelés is létezik a győri vasútállomás akadálymentesítésével kapcsolatban, azonban ezek jelenleg még nem indultak el (oppá: elinduló elképzelések!). Győr Megyei Jogú Város korábban pályázati forrást nyert el „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” címmel, amely a vasút- és buszállomás és azok környezetének felújítását is érinti. Kérjük, a témában forduljon a győri polgármesteri hivatalhoz” – zárul a szerkesztőségünknek küldött, sok tekintetben „nesze, semmi, fogd meg jól” válasz.
Koszos, rozsdás tábla alatt várakozó utasok üldögélnek…
Természetesen a MÁV biztatására a városi önkormányzatot is megkérdeztük, ám a polgármesteri hivatal – tartván magát a régi szokásához – nem válaszolt, miként erre egyéb ügyekben sem volt hajlandó.
Vagy mégis? Évekkel később
a jelenlegi (akkor még friss) győri polgármester, dr. Dézsi Csaba András, miután megfordult a győri vasútállomáson, 2020. július elején a helyi rádióállomásnak nyilatkozván, hozzá illő professzori szűkszavúsággal kijelentette: a vasútállomás mostani épülete egy „hányadék”.
Sehol egy gyermekváró, pelenkázó, diákváró…Csak sivárság és irdatlan huzat, mínuszokban is tárt kapuk..
Ugyancsak sok évvel ezelőtt (2018 októberében) arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem gondoskodnak a győri vasútállomás – mindenekelőtt az aluljárók – takarításáról és a falfirkák eltüntetéséről, hogy az utasoknak/érkezőknek legalább az első élménye ne legyen olyan lehangoló, mint manapság? Íme a hivatalos válasz:
„Győrben a takarítást szerződött cég a Közszolgáltatási Szerződésben foglalt kritériumok teljesítésével végzi. A MÁV és a MÁV-START ellenőrzésért felelős munkatársai rendszeresen vizsgálják a tisztítás minőségét, hatékonyságát, és hiányosság esetén haladéktalanul intézkednek a takarításról. Bizonyos felületekről azonban még a legmodernebb technikával és tisztítószerekkel is nehéz, sőt szinte lehetetlen a mélyebb pórusokba régen bejutott szennyeződéseket eltávolítani.
A győri aluljáróban a firkálások eltávolítása csak rövid ideig hatásos, mert pár nap alatt újra graffitiket firkálnak a korábban letisztított felületekre. A győri aluljáróban várhatóan még idén letisztítjuk a graffitiket egy új, modernebb – tesztelés alatt lévő – szerrel…A kisebb, nagyobb felületű firkálások – bár elsősorban vizuális szennyezések – rongálják a falak felületét is, ezzel jelentős kárt okozva a MÁV-nak. Minden rongálásnál kezdeményezzük a hatósági eljárást. Az elmúlt évek tendenciája alapján az összefirkált felület mérete csökkent, az eltávolítási költségek kis mértékben nőttek, az esetszám pedig stagnál. A MÁV-csoport a rongálásokat megelőzendő a vasútőri jelenléten túl a médián keresztül is kér mindenkit, hogy ha graffitizőket, rongálókat lát, haladéktalanul jelezze ezt a vasút vagy a rendőrség munkatársainak, akik így gyorsan tudnak intézkedni…
Átadásakor, 1958 nyarán sem volt világhírű, ám legalább tiszta és ápolt még sok évig: jó konyhájú étteremmel, fűtött várókkal…
Végezetül erre a kérdésünkre – Mikor kezdődik el a győri vasútállomás (a politikai vezetés által állítólag kilátásba helyezett, megígért) teljes körű fölújítása? – akárcsak az elsőre, sajnos, megint csak elmaradt az érdemi válasz, miután nagy valószínűséggel nem (csupán) a győri polgármesteri hivatal dolga és hatásköre, hiszen a vasút országos entitás, még napjainkban is állam az államban, tehát a saját létesítményeit csak a saját nyereségéből, illetve – állami társaságról lévén szó – a költségvetésből juttatott milliárdokból képes fölújítani, korszerűsíteni.
Mindehhez pedig politikai döntés szükségeltetik. Netán egy újabb választásig kell rá várni?
