A Z-generációba az1995 után születettek tartoznak. Ők a digitális bennszülöttek, számukra az internet, a mobiltelefon és a web 2.0 természetes dolgok, és mindez a tanulási szokásaikon is sokat változtatott: az információk gyors elérése vált lényegessé, és folyamatosan „multitaskingolnak”.

A 18–24 éves korosztály hozzávetőleg 850 ezer fiatal, akinek háromnegyede már nem tanul, így elvileg a munkaerőpiacon kellene megjelennie. Ráadásul úgy tűnik föl, sokkal hamarabb is kapcsolódott be a munka világába, mint az előtte járó generáció: a Z-k mindössze csupán 8%-a vallja, hogy még soha életében nem dolgozott eddig – mutatja ki a Jófogás és a GKI friss, közös kutatása.

A felmérés eredményei alapján egyértelműen látszik, hogy miben és mennyire változik a munka fontossága az évek előre haladtával. A Z-generációba tartozók nagy többsége még úgy véli, hogy a maga elé kitűzött célok elérése nagymértékben, vagy szinte teljes egészében csak rajta múlik; a 40-es éveikben járók már sokkal nagyobb arányban érzik a külső hatások szerepét is.

Kinek mi a munka? Természetesen pénzkereseti lehetőség; a 24 évesnél fiatalabbak számára egyértelműen önállósodás, felelősség és lehetőségek, az X-generáció tagjai sxzámára inkább a biztonság a fontos.

A generációs különbségek tettenérésének egyik legjobb területe a munkahelyi lojalitás kérdésköre, és ebben lényeges különbségek láthatók. Az X-ek esetében nagy hangsúlyt kap a kereset, azaz megfelelő anyagi juttatások mentén tudnak jobban elköteleződni, az Y-generációnál sokkal inkább az emberi kapcsolatok számítanak. A legifjabbak viszont inkább kötik a lojalitást egy adott munkahelyhez, sem pedig a személyes viszonyokhoz. Ugyanakkor a csapatszellem fontos számukra, akárcsak a fejlődési lehetőség. Tény, a digitális világ kínálta folyamatos információáradatban az állandó fejlődés már alapkövetelmény.

A tanulmány szerint a 18–24 évesek kétharmadaa elsősorban a pénzkereseti lehetőség miatt kezdett el dolgozni, egyharmada esetében az önállósodás és a családtól való külön költözés is az indokok között szerepelt. Minden nyolcadik fiatal pedig azért áll munkába, hogy tanulmányait finanszírozza. A fiatalok a jelenlegi munkahelyük kiválasztásakor a megfelelő fizetési igények teljesülése mellett elsősorban rugalmas munkaidőt kerestek, biztosítva ezáltal, hogy egyéb elfoglaltságaikra is maradjon megfelelő szabadidő.

„Nálunk a 18–24 év közöttieket eddig az albérlet- és társbérlet-keresések jellemezték leginkább, de az utóbbi időben a tanuláshoz kapcsolódó tárgyi eszközök mellett az álláshirdetések utáni böngészések is erőteljesebbé váltak. A fiatalok főként a rugalmas munkaidős lehetőségeket részesítik előnyben, jellemzően ilyen a diákmunka, aminek már külön kategóriája is van az oldalon közel 1200 hirdetéssel” – számolt be a fiatalok keresési szokásairól Palocsay Géza, a Jófogás apróhirdetési portál ügyvezető igazgatója.

Miként az Y, akként a Z generáció tagjainak több mint harmada egyébként csupán néhány hónapot tölt munkahelyén, de összességében 70%-ukat 1 évnél tovább nem tudja megtartani a munkahely. Ezek az adatok is jól szemléltetik a fiatalok útkeresését, és azt is, hogy ha nem érzik jól magukat, akkor bátrabban mernek tovább állni.

A fiatalok terveit tekintve a saját vállalkozás indítása, valamint a végzettségnek megfelelő munkahely megtalálása a legfőbb irány. A korosztály 13%-a ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszútávú tervvel nem rendelkezik, és bár 10%-uk szeretne külföldön munkát vállalni, közülük 20% egyáltalán nem beszél idegen nyelvet.