A politikai szolidaritás kelet–nyugati, illetve észak–déli megosztottságnak adja át a helyét. Szélsőjobbos, bevándorlás-ellenes erők jönnek fel Magyarországon, Lengyelországban, az osztrákoknál, a franciáknál és a németeknél. Ugyanez a gusztustalan, ellenséges és idegengyűlölő hang jellemző a vendégmunkásokkal szemben a brit kampányban is.

A szélsőséges pártok tavaly lecsaptak a migrációra, amely mindenütt aggodalmat keltett a közvéleményben. Magyarországgal az élen több állam kerítéseket épített. A briteknél a Farage-féle függetlenségi párt a múlt héten olyan plakátot mutatott be, amelyet nyilvánosan xenofóbnak bélyegeztek meg. Csak éppen nemigen különbözik a magyar és a lengyel szélsőjobb propagandájától.

Mindent egybevéve az európai vezetők kezdik felismerni, hogy a nagy pártok rosszul mérték fel a gyors integráció esélyeit. Ám nem sok lehetőség van az átfogó reformokra, emiatt a pápa is azt kérdezte a minap, hová lett a humanizmus, az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság Európája?

A The Guardian úgy látja, hogy a brit népszavazás a józan ész és az értékek vizsgája lesz, de hogy az ország kiválhat az unióból, az sokakat megdöbbent Európában. Olyanokat, akiknek fontos a demokrácia. Ellenben bíznak benne mindazok, akik az intoleranciát terjesztik. És ha bekövetkezik a kilépés, vagyis ha az unió a szétesés felé menetel, az alapvetően hat majd a közösségi intézményekre, a növekedésre és a kereskedelemre, és ezen túlmenően az alapvető demokratikus értékeket fenyegetné. Vészmadárkodás lenne persze azt állítani, hogy a Brexit egy csapásra aláásná a demokráciát. De azért az EU intézményeit gyakran bírálják a demokratikus hiányosságokért.

Magyarország, illetve Lengyelország az illiberalizmus és a tekintélyelvű politika felé csúszik el, náluk kudarcot vallott az igazi, demokratikus kormányzás, és Brüsszel képtelen volt ezt megakadályozni.

Csakhogy mindkét vezetést demokratikusan választották meg. Ám a két országot leginkább a közös szabályokkal lehet visszatéríteni a demokratikus pályára. A tagság a biztosíték, és nagyon sok magyar, illetve lengyel demokrata pontosan ebben bízik. Meg arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok kudarcért az egyes kormányok döntéseit kell okolni, nem az intézményi szerkezetet.

Európa populista, idegengyűlölő mozgalmaktól szenved, amelyek tőkét kovácsoltak a migrációs válság félresikerült kezeléséből, valamint a középosztály félelmeiből.

Vannak, persze külső erők, amelyek az unió bedőlésében reménykednek, és ehhez katalizátor lehet a brit kiválás. Bátorító jelet küldhet a szélsőségeseknek, miközben az EU lényege a demokrácia és az egyéni szabadság. A demokrácia még sosem volt olyan veszélyben, mint napjainkban. Erősödik a tekintélyelvűség, illetve a vágy az erős ember iránt.

A Neue Zürcher Zeitung elemzése úgy ítéli meg, hogy az olyan jobboldali nacionalisták, mint Orbán Viktor és a globalizálódás baloldali bírálói eltérő célokat követnek ugyan, ám receptként ugyanazt ajánlják, vagyis hogy mindent el kell utasítani, ami kívülről jön. Ám ha Európa szellemileg bezárkózik, akkor az idegen érdekek játékszere lesz.

Sok országban olyan pártok aratnak sikereket, amelyek az új nacionalizmust hirdetik. Magyar- és Lengyelországban immár ez a gonosz szellem lett a hivatalos politika. Hozzászoktunk, hogy az ilyen hangokat populizmusnak minősítsük, pedig a lényeget jobban kifejezi a provincializmus, hogy mindent elvetnek, ami idegen.

Csakhogy minél önzőbben viselkednek a tagországok, annál inkább rontják a saját esélyeiket, hogy bele tudjanak szólni a világ dolgaiba. A nacionalizmussal és a provincializmussal nem lehet messzire jutni. Európa vonzó a menekültek számára, ám egyre kevésbé számít, mi történik a kontinensen. A földrész túlbecsüli magát, ha rendíthetetlenül meg van győződve a saját fontosságáról.

Német lapértesülés szerint Orbán Viktor az első európai kormányfő, aki megpróbál beavatkozni a brit népszavazásba – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A Bild Zeitung úgy tudja, hogy a jövő héten a kormányfő szigetországi újságokban reklámkampány formájában kíván a britekhez fordulni. Az üzenet az, hogy a népszavazás során nekik kell dönteniük, de Magyarország büszkén támogatja őket, mint az unió tagjait. A tervet Rogán Antal árulta el, amikor német konzervatív politikusokkal találkozott. Mint mondta, minden véleményeltérés dacára Európának össze kell tartania. Nem szabad, hogy az Egyesült Királyság hátat fordítson a közösségnek.

A Die Zeit azt írja magyarázatként az Orbán-féle hirdetési hadjáratról, hogy a miniszterelnök mostanáig elsősorban az uniós döntések bírálójaként lépett fel. Olyannyira, hogy már a kilépéssel is fenyegetőzött. A mostani akcióval nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy maradjanak meg a kritikus hangok a szervezeten belül. Vagy miként Rogán megfogalmazta: szükség van a britekre, nem utolsó sorban azért, hogy a szabályok megtartására apelláljanak.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!