Tekintve, hogy a digitális adatok nullákból és egyesekből állnak, ez nem is annyira meglepő: a ventilátor gyorsulása zajt kelt, amit a hangot feldolgozó egység egyesnek dekódol. Így a gyorsítás és lassítás ciklusaival egyesek és nullák közvetíthetőek. Az adatok kinyerése azonban egyáltalán nem gyors, az általában 1000–1600 közötti fordulatszámon működő mai csendes ventilátorok percenként csak 3 bit átvitelére voltak képesek a kísérletkor. Egy 60–80 bites összetett jelszó ellopása így 20–26 percig tart.
Ugyanakkor, ha a ventilátort sikerül a 4000–4250 fordulatra gyorsítani, már 15 bitnyi adat nyerhető ki percenként. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gépkezelő felfigyel a támadásra, mivel ilyen fordulatszám mellett a ventilátor már nagy zajt csap. Ha viszont a csendes működést választja a támadó, a hangokat rögzítő eszköznek – például mobiltelefonnak – nagyon közel, körülbelül 1 méteres távolságban kell lennie a megtámadott eszköztől, ami nehézkessé teszi ezt az adatlopási módszert.
Néhány hónapja ugyanennek a kutatócsoportnak sikerült a „falon keresztül” is adatokat kinyernie egy megtámadott számítógépről úgy, hogy azt elektromágneses mezők generálására vették rá.
A G Data a kifinomult támadási módok kapcsán arra figyelmeztet, hogy a közeli jövőben még fontosabbá válhat a felügyelt vállalati számítógépek paramétereinek folyamatos vizsgálata.
