A Nemzeti Választási Iroda vezetője a végigturnézta Erdélyt és a szavazásra buzdított. Egy külföldi diplomata azt mondta, Orbán varázsló módjára tudja eladni a dolgokat, és képes lesz a maga javára fordítani a népszavazást. Áldást jelentene a számára, ha az eredmény egyértelmű elutasítás lenne. A magyar vezetés különben arra számít, hogy 2018-ban már 800 ezer határon túli magyarnak lesz joga voksolni, ami a hazai választópolgárok számának egytizedével egyenlő.

A brit szövetséges elvesztésével a visegrádi államok határozottan és hangosan szembefordulnak Brüsszellel – írja a The Guardian. Egy lengyel szakértő úgy értékeli, hogy a szigetországi népszavazás eredménye hatalmas megrázkódtatás a térség számára, ahol most teljes tanácstalanság tapasztalható. A következmények gazdasági és politikai értelemben egyaránt jelentkeznek majd és a régió attól tart, hogy Németország és Juncker az integráció felgyorsítására használja ki az alkalmat. Ám ezt a négy állam nagyon nem szeretné, mert fél, hogy a margóra szorul. Számukra horrorisztikus forgatókönyvvel ér fel, ha létrejön a kétsebességes Európa, mert akkor az ő érdekeik nemigen számítanak.

A migránsellenes érzelmek a tekintélyelvű Orbán Viktor vezette Magyarországon a legerősebbek, és nálunk rendezik meg a következő, körömrágásig izgalmas népszavazást, amely egyben kiállás lesz az unió jogkörének korlátozása mellett. Vagy ahogy Trócsányi László nyilatkozta a minap a Frankfurter Allgemeinének: egy ország határairól nem lehet vitázni és ugyanez érvényes a lakosság összetételére is, arról nem dönthet senki más, csakis az adott nemzet. Hogy milyen fokúak az EU-ellenes érzelmek, azt jól mutatja, hogy Kövér László az uniós lobogó helyett a székely zászlót rakatta ki a Parlament falára. A nacionalista gesztus fogadtatása igen kedvező volt. Csak éppen a mostani brüsszeli hangulat nem kedvez a V4-ek követeléseinek.

A visegrádi országok több hatalmat szorgalmaznak a tagállamoknak; a brit referendum után aktívan ki akarják venni részüket az EU jövőjéről folyó vitában, anélkül azonban, hogy Párizs, Róma és Berlin előírná számukra, hogy mit tegyenek– olvasható a Le Monde-ban. A varsói miniszterelnöki találkozó célja éppen az volt, hogy világosan megüzenjék a partnereknek: az uniót alapvetően meg kell reformálni, éspedig azért, hogy több szuverenitás jusson az országoknak. A csoport saját javaslatot dolgoz ki a szeptember 16-i pozsonyi csúcsra, amely új életet igyekszik lehelni az európai összefogásba.

A négyek amellett vannak, hogy a nemzeti parlamentek mondják ki a végső szót a közösségi jogalkotásban, továbbá hogy nőjön meg a Európai Tanács hatásköre a bizottsági felhatalmazás rovására.

Célkeresztjükben leginkább a szervezet migrációs politikája áll. Ennek megfelelően sürgetik, hogy Brüsszel a jövőben a biztonság megerősítésére, a külső határok védelmére, az illegális bevándorlás elleni harcra, valamint a terrorveszélyre összpontosítson. Felvetették a közös európai hadsereg felállításának ötletét is. Számukra a 2. számú prioritás az egységes piac teljes felépítése, ideértve a négy szabadság érvényesítését. Nagyon rossz szemmel néznek minden tervet, amely arra irányul, hogy az euró-övezet körül megerősödjék a kemény mag. Az eurót alkalmazó Szlovákiára ez a fenntartás kevésbé vonatkozik. Megosztja őket az Oroszországgal szemben kialakítandó viszony, továbbá az is, hogy a lengyelek kívánságának megfelelően felülvizsgálják-e az európai szerződéseket. 

Az „Orbán kis egyszeregye” című cikkben a Neue Zürcher Zeitung lap úgy látja, hogy az olyan merényletek, mint a nizzai vagy a würzburgi, a magyar kormány kezére játszanak a népszavazás előtt. A menekültkvóta elutasítása köti össze leginkább a visegrádi államokat és az álláspont a múlt hónapokban nagy figyelmet keltett a csoport iránt az unión belül. Nem kétséges, hogy a referendum a kötelező betelepítések ellen foglal majd állást, a lakosság ugyanis nagyon is egyértelműen támogatja a kormányfő korlátozó politikáját. Ám kérdéses, hogy egyáltalán érvényes lesz-e az aktus. Ha igen, akkor az a szocialisták és más ellenzéki pártok szerint az első lépés lesz afelé, hogy az ország kilépjen az EU-ból.

A most kezdődött újabb plakátkampány egyszerű érveket alkalmaz – az orbáni egyszeregynek megfelelően, miközben az utóbbi két hétben a hatóságok nem találkoztak illegális határátlépőkkel. Mellesleg az ilyen embereket most már nem állítják bíróság elé, mert a büntető eljárás túl drágának bizonyult, ugyanakkor hamar elvesztette elriasztó hatását. Hiszen az elítélteket nem tudták kitoloncolni, így az érintetteket hamar szabadon kellett engedni. Emberi jogi aktivisták és az UNHCR munkatársai bírálják az új módszert, mert az sérti a Genfi Konvenciót.

Az Orvosok Határok Nélkül arra figyelmeztet, hogy egyre több erőszak éri a menekülteket, amióta a Balkánon lezárultak a Nyugat felé vezető utak – jelentette az ABC News/AP. A segélyszervezet szerbiai vezetője azt nyilatkozta, hogy hírek szerint sok esetben a magyar hatóságok bántalmazták ezeket az embereket. Mint mondta különösen aggasztó, hogy az újonnan bevezetett intézkedések csak segítik az erő alkalmazását, miután Magyarországon mind inkább bűnözőknek tekintik a migránsokat. Arról is beszélt, hogy a szerb–magyar határon kialakult állapotok nem alkalmasak az emberi életre. Egy karitatív munkás úgy látja, hogy nagyon sokan már kifutottak a pénzből, eladták mindenüket és egyszerűen Szerbiában rekedtek.