Forrás: EP Az Európai Parlament határozottabb fellépést akar az online megfélemlítés ellen, ugyanis a serdülők hatoda számolt be arról, hogy internetes zaklatás áldozata volt, nyolcada pedig elismerte, hogy másokat zaklatott. A jelenlegi uniós és nemzeti intézkedések nem elegendőek a növekvő internetes zaklatás és online visszaélések kezeléséhez, ezért meg kell fontolni az internetes zaklatás uniós bűncselekményként való elismerését.
A képviselők azt követelik, hogy szigorítsák a meglévő uniós jogszabályok végrehajtását, legyen közös meghatározása az internetes megfélemlítésnek, és növeljék a platformok felelősségét az áldozatok érdekében.
A csütörtökön kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban a plenáris ülés hatékony és visszatartó erejű szankciókat szorgalmaz az internetes zaklatási bűncselekmények esetében, hogy megkönnyítse az incidensek bejelentését az áldozatok számára, és
megszüntesse az uniós szintű joghézagokat, elismerve a probléma mértékét és súlyosságát.
Büntetőjogi intézkedések
Az EP-képviselők aggodalmukat fejelzik ki az internetes megfélemlítés és az online kép- vagy videóalapú visszaélések terjedése miatt, ami arra utal, hogy a meglévő intézkedések nem
feltétlenül elegendőek. Azt akarják, hogy a Bizottság értékelje, szükség van-e az internetes megfélemlítés uniós szintű harmonizált fogalom-meghatározására, és hogy el kell-e ismerni
határokon átnyúló uniós bűncselekményként. Érvelésük szerint egy másik lehetőség, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket felvennék az uniós bűncselekmények listájára, mivel ez a
legsúlyosabb esetekre is kiterjedne.
A Parlament csalódott amiatt, hogy nincs jogi keret a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére, és kéri a Bizottságot, haladéktalanul tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a digitális platformok önkéntes bejelentési mechanizmusokat vezessenek be. Megjegyzik, hogy a platformoknak kötelességük biztosítani a gyermekek számára a biztonságos digitális teret.
A platformok elszámoltathatósága és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása
Az EP-képviselők hangsúlyozzák, hogy az online platformokat felelősségre kell vonni az internetes megfélemlítés megelőzése és az ellene való küzdelem terén, figyelmeztetve bizonyos üzleti modellekre, amelyek ösztönzik a gyűlöletkeltő tartalmak terjedését, ami különösen a kiskorúakat, a nőket és az LMBTIQ+ közösséget érinti. Továbbá bírálják a hiperperszonalizált ajánló rendszereket, amelyek elősegítik a gyűlöletbeszédet, és
háttérbe szorítják a kevésbé megosztó tartalmakat.
A Parlament a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet kiskorúak védelméről szóló 28. cikkének szigorúbb érvényesítését kéri, sürgetve a Bizottságot, hogy zárja le a folyamatban lévő ügyeket, és határozottan ellenezze a jogszabály újratárgyalására irányuló kísérleteket. A képviselők aggodalmukat fejezik ki a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használatának terjedése miatt (pl. deepfake-ek és beleegyezés nélküli intim tartalmak generálása), és felszólítják a szolgáltatókat, tartsák be a mesterséges intelligenciáról szóló
jogszabály címkézésre vonatkozó kötelezettségeit. Ismételten hangsúlyozzák, hogy be kell tiltani az úgynevezett „nudizáló alkalmazásokat”,amelyről már folynak a tárgyalások a
társjogalkotók között.
Az áldozatok támogatása
A szöveg emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az internetes megfélemlítés áldozatainak védelmét és támogatását, és növelni kell az áldozatok szervezeteinek nyújtott forrásokat,
illetve az internetes megfélemlítést és a válaszintézkedéseket be kell építeni a nemzeti mentális egészségügyi stratégiákba. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a gyermekeket, a szülőket és az oktatókat célzó megelőzést, oktatást és figyelemfelkeltést, valamint követelniük kell tőlük az áldozatok jogairól szóló uniós irányelv végrehajtását.
