Az Olaszország és Albánia közötti migrációs megállapodást vizsgáló oknyomozó riport nyerte a 2026-os Daphne Caruana Galizia újságírói díjat. A holland De Correspondent munkatársai, Maite Vermeulen és Giacomo Zandonini Strasbourgban vehették át az elismerést. Az ünnepséget az Európai Parlament meggyilkolt máltai újságíróról elnevezett sajtótermében tartották, Roberta Metsola parlamenti elnök és Pina Picierno, a díjért felelős alelnök jelenlétében. A független nemzetközi zsűri 344 pályaműből választotta ki a tíz döntőst, majd közülük a győztes munkát. Az elismeréssel húszezer euró pénzjutalom jár.

A holland Vermeulen és az olasz Zandonini mellett a díj hivatalos döntőslistája három alkotótársat is megnevez: Sharon Coone információtervezőt, Bebe Blanco Agterberg képszerkesztőt és Francesco Bellina fotográfust. A szöveget, fényképeket és vizuális magyarázatokat egyesítő riport elkészítésében a szerkesztőség további munkatársai is részt vettek.

Másfél év kutatás, több mint harminc adatigénylés

A díjazott munka azt a megállapodást vizsgálta, amelynek alapján Olaszország albán területen hozott létre központokat migránsok fogva tartására és menedékjogi eljárások lefolytatására. A szerzők a rendszer működését, költségeit és emberi jogi következményeit igyekeztek feltárni, valamint azt, miért tekintenek rá több európai országban követhető migrációpolitikai mintaként.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint az újságírók tizennyolc hónapig dolgoztak a történeten. Több mint harminc adatigényléssel fordultak hat ország hatóságaihoz, valamint az Európai Bizottsághoz, a Tanácshoz és a Frontexhez. Pénzügyi dokumentumokat vizsgáltak, fogvatartottakat és a központok dolgozóit kérdezték, továbbá ügyvédekkel, politikusokkal, kormányzati tisztviselőkkel és helyi lakosokkal készítettek interjúkat.

A 2026 januárjában megjelent riport készítői a projekt első két évére 259 millió eurónyi kiadást azonosítottak; összesítésük szerint ugyanebben az időszakban 256 embert tartottak fogva a létesítményben. A szerzők jelezték: a pénzügyi adatok hiányosságai miatt becslésük a tényleges ráfordításoknál alacsonyabb is lehet. Kutatásukat az is nehezítette, hogy nem jutottak be a működő központba, és számos dokumentumigénylésük válasz nélkül maradt.

Újabb oknyomozásokra fordítják a pénzdíjat

Vermeulen a díjátadón életre szóló megtiszteltetésnek nevezte az elismerést. Beszédében arról számolt be, hogy a vizsgált rendszert a magas falakon túl a nehezen áttekinthető pénzügyek, a titoktartási megállapodások és a bonyolult jogi konstrukciók is elzárták a nyilvánosság elől. Aggasztónak nevezte, hogy több európai politikus a jövő migrációs politikájának mintáját látja benne.

Az újságíró külön megköszönte alkotótársai munkáját, és hangsúlyozta az olvasói finanszírozás jelentőségét: a reklámmentesen működő De Correspondent számára ez teszi lehetővé az időigényes tényfeltárást. A húszezer eurós jutalmat további független oknyomozásokra, köztük a migrációs megállapodások vizsgálatának folytatására fordítják.

Metsola az ünnepségen a sajtószabadság védelme mellett tett hitet, és felidézte a díj névadójának örökségét. „Akik el akarták hallgattatni, kudarcot vallottak” – fogalmazott. Hozzátette: Caruana Galizia történetei a halála után még messzebbre jutottak, az Európai Parlament pedig továbbra is kiáll az újságírók mellett.

Magyar vonatkozású munka is bekerült a döntőbe

A tíz döntős között szerepelt a Sponsored Hate, azaz Szponzorált gyűlölet című nemzetközi tényfeltárás is. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ, az Investigace.cz, a Frontstory.pl és a VSquare együttműködésében készült munka azt vizsgálta, hogyan használtak politikai szereplők fizetett közösségimédia-hirdetéseket újságírók és civil szervezetek támadására a visegrádi országokban, köztük Magyarországon.

A Caruana Galizia-díjat idén hatodik alkalommal hirdették meg. Olyan újságírói teljesítményeket ismernek el vele, amelyek az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat védik. Névadóját, a korrupciós ügyeket feltáró máltai Daphne Caruana Galiziát 2017. október 16-án gyilkolták meg; az éves díjátadó az ő emléke előtt is tiszteleg. Magyarországot a zsűriben a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia vezetője, László József képviselte.