Tízhónapos gyermeke előtt ölte meg az édesanyát

A Győri Fellebbviteli Főügyészség, mint másodfokú ügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a cselekmény súlyosabb minősítését és a büntetés súlyosítását indítványozza abban az ügyben, amelyben a terhelt tízhónapos fia előtt ölte meg annak édesanyját – tudatta szerkesztőségünkkel dr. Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész. (A nyitó kép forrása: dpa.)

A Győri Törvényszék a 2021. április 29-i ítéletében a vádlottat erős felindulásban elkövetett emberölés és kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt halmazati büntetésül 7 és fél év börtönbüntetésre ítélte, valamint öt évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.

A nem jogerős ítélet szerint a hosszú évek óta veszekedéssel terhelt élettársi kapcsolatukat, annak sértett általi megszakítása és (ismételt) elköltözése, valamint a sértett (ismételt) új kapcsolata ellenére helyreállítani akaró vádlott a sértett hazugnak vélt válaszai, tagadása és – a gyermek apaságának kérdésében – zavara miatt olyan indulatos, beszűkült tudatállapotba került, hogy a konyhában a sértettre támadt, többször megütötte, majd a szobába – ahol közös tízhónapos gyermekük is volt – menekülő nőt tovább bántalmazta, fojtogatta, aztán késsel többször megszúrta.

A sértett halálát látva a vádlott először a hangosan síró gyermeket eredménytelenül csitította, majd a helyszínről elmenekült. A férfit másnap a lakása előtt a nyomozó hatóság fogta el, amikor szökni próbált. A sértett holttestére és a mellette síró, éhes és szomjas kisfiúra is másnap találtak rá.

A másodfokú ügyészség szerint a gyermekek érdekét sértő bűncselekmény minősítése törvényes, a vádlott élet elleni cselekménye viszont nem az emberölés privilegizált esetének, az erős felindulásban elkövetett emberölésnek, hanem az emberölés alapesetének minősül. A sértett általa kifogásolt magatartása, hűsége, az apaság (egyébként alaptalan) bizonytalansága, kételye ismert (érzés) volt a vádlott számára, ezek a vádlott cselekményét méltányolhatóvá, erkölcsileg menthetővé vagy magyarázhatóvá nem teszik, a sértett magatartásának súlyával objektíve sem áll arányban a vádlott magatartása.

A halmazati büntetést pedig az emberölés alapesetének büntetési tételéből kiindulva, a felemelt középmértékhez képest, azt meghaladóan szükséges és indokolt kiszabni a közös gyermeküket sorsára hagyó, a rendőrség elől szökni próbáló vádlottal szemben, a különös kegyetlenséghez közeli elkövetési módra is tekintettel.