Magyar Péter hétfő reggel a Sándor-palotában tárgyalt Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, miután lejárt az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök a megbeszélés után közölte: Sulyok nem távozik önként, ezért a Tisza-frakcióval egyeztetve megkezdik azokat a jogi és alkotmányos lépéseket, amelyek szerinte nem a személyre szabott jogalkotást, hanem a közjogi rendszer tekintélyének helyreállítását szolgálják.

A tárgyalás előzménye az volt, hogy május 31-én éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet Magyar a köztársasági elnök önkéntes lemondására adott. Sulyok Tamás előzőleg jelezte: nem lát alkotmányos indokot a távozására, és továbbra is törvényes úton kíván eljárni az ügyben. A Telex beszámolója szerint azt is közölte, hogy megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, ugyanakkor együtt akar működni a kormánnyal az uniós források lehívásához szükséges jogalkotásban. Telex

A hétfő reggeli találkozóra Magyar Pétert Görög Márta igazságügyi miniszter is elkísérte. Az Infostart tudósítása szerint a miniszterelnök azzal indokolta a miniszter jelenlétét, hogy Sulyok korábban azt kérdezte tőle, lemondás esetén melyik minisztert kell keresnie. A megbeszélés után Magyar a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen azt mondta: ismét felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Infostart

Magyar Péter nyilatkozatának központi állítása az volt, hogy szerinte Sulyok Tamás elnöki működése alatt nem teljesítette azt az alkotmányos és erkölcsi szerepet, amelyet a köztársasági elnöki tisztség megkövetel. A miniszterelnök úgy fogalmazott: az államfő feladata nem merül ki protokolláris szereplésekben, kitüntetések átadásában és törvények aláírásában. Szerinte a köztársasági elnöknek akkor is meg kell szólalnia, amikor a nemzet egysége, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom vagy a védtelenek helyzete kerül veszélybe.

A miniszterelnök több konkrét ügyet is felsorolt, amelyekben állítása szerint Sulyok hallgatott. Ezek között említette Orbán Viktor korábbi „poloskázásként” idézett kijelentését, a gyülekezési jog korlátozását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységét, valamint olyan kampánybeli és közéleti eseteket, amelyek Magyar szerint államfői megszólalást igényeltek volna. A Telex tudósítása szerint Magyar azt állította: pontonként kérdezte Sulyokot ezekről az ügyekről, az államfő pedig több esetben arra hivatkozott, hogy politikai véleménynyilvánításról vagy kampányeseményről volt szó, amelyben neki nem kellett megszólalnia.

Magyar Péter értelmezése szerint az államfő hallgatása nem egyszeri mulasztás, hanem olyan közjogi probléma, amely az elnöki intézmény tekintélyét is érinti. A miniszterelnök azt mondta: a köztársasági elnök intézménye fontosabb bármelyik hivatalban lévő elnöknél, ezért szerinte a cél nem pusztán Sulyok Tamás személyes távozása, hanem az állami intézményekbe vetett bizalom helyreállítása.

A bejelentett jogi lépések lényege, hogy a kormány nem a köztársasági elnök megfosztási eljárását választaná elsődleges útnak, hanem az Alaptörvény módosítását. Magyar Péter szerint a megfosztási eljárás ugyan az Alaptörvény alapján létező lehetőség, de ezt nem kívánják alkalmazni. Helyette olyan alkotmányos és jogszabályi megoldásokat készítenének elő, amelyek a miniszterelnök megfogalmazása szerint nem személyre szabott jogalkotást jelentenek. A pontos módosítási javaslatot ugyanakkor hétfő délelőtt még nem ismertette.

A sajtótájékoztatón Magyar azt mondta: a Tisza képviselőit tájékoztatja Sulyok döntéséről és a kormány javaslatairól, majd haladéktalanul megkezdik a szükséges eljárásokat. Arra a kérdésre, mennyi időt vehet igénybe a folyamat, körülbelül egy hónapot említett. Az Infostart és az Origo beszámolója szerint azt is közölte: az alkotmánymódosítás nemcsak Sulyok Tamásra, hanem azokra a közjogi szereplőkre is vonatkozna, akiknek a távozását korábban kezdeményezte. Origo

A háttérhez tartozik, hogy Magyar Péter már a választási kampányban jelezte: kétharmados felhatalmazás esetén módosítanák az Alaptörvényt, és leváltanák azokat a közjogi vezetőket, akiket a Tisza politikai értelemben a korábbi rendszer kinevezettjeinek tart. A Telex összefoglalója szerint ebben a körben Sulyok Tamás mellett többek között a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét is említették.

Az egyik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy mi történne az átmeneti időszakban, ha a köztársasági elnök távozna, és még nem választottak volna új államfőt. Magyar Péter válasza szerint ilyen helyzetben az Országgyűlés elnöke látná el az államfői feladatokat. Arra is utalt, hogy a jövőbeni köztársasági elnök megválasztásánál erősítené a részvételiséget, de ennek pontos módjáról még egyeztetni kell a Tisza-frakcióban.

A 444 beszámolója szerint Magyar Péter később, hétfői parlamenti felszólalásában is visszatért a Sulyok-ügyre. Ott arról beszélt, hogy a közeljövőben olyan szabályozási és alkotmányos megoldásokat terjesztenének az Országgyűlés elé, amelyek célja az állami intézményekbe vetett bizalom helyreállítása. A felszólalásban Magyar a fékek és ellensúlyok rendszerének korábbi leépítéséről beszélt, és ismét azt állította, hogy Sulyok nem védte meg a jogállamot és a demokratikus államrendet azokban az ügyekben, amelyeket a kormányfő fontosnak tart. 444

A politikai vita jogi súlya jelentős. A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy hivatalban lévő köztársasági elnököt megfosztási eljárásban távolítsanak el. Korábban Schmitt Pál 2012-ben, Novák Katalin pedig 2024-ben önként mondott le, az Országgyűlés pedig tudomásul vette a döntésüket. Magyar Péter mostani bejelentése azért különösen fontos, mert nem egyedi lemondás elfogadásáról, hanem a közjogi tisztségek betöltését és esetleges megszüntetését érintő alkotmányos szabályozás átalakításáról beszél.

A kormányfő álláspontja szerint a tervezett jogi lépések a demokrácia helyreállítását szolgálják. Az ellenérv ezzel szemben várhatóan az lehet, hogy a hivatalban lévő közjogi vezetők mandátumát éppen az alkotmányos garanciák védik a politikai többség közvetlen beavatkozásától. A vita tehát nemcsak Sulyok Tamás személyéről szól, hanem arról is, hol húzódik a határ a választói felhatalmazásra hivatkozó politikai átalakítás és a független közjogi intézmények mandátumvédelme között.

Magyar Péter hétfői nyilatkozata alapján a következő napokban a Tisza-frakción belüli egyeztetés, majd az alkotmánymódosítás konkrét szövegének bemutatása lehet a döntő fejlemény. A kormányfő szándéka világos: Sulyok Tamás önkéntes lemondásának elmaradása után jogi útra terelné az államfő és más közjogi vezetők eltávolításának ügyét. A részletek azonban egyelőre nem ismertek, ezért az eljárás alkotmányosságát és politikai következményeit csak a konkrét javaslat alapján lehet majd megítélni.