Számos halfaj és kétéltű természetes élőhelyei a bécsi Duna-sziget öblei. Csakhogy a mind intenzívebb árvizek és hőhullámok miatt azonban egyre inkább eliszaposodnak és kiszáradnak. Most újra életre keltik őket, hogy hosszú távon is élhetővé tegyék a halak és kétéltűek számára. (A nyitó képen: béka a bécsi Duna-sziget egyik tavában; foto: Wiener Wildnis / MA 45)
A bécsi Duna-sziget egyszerre tölt be nélkülözhetetlen szerepet az osztrák főváros árvízvédelmében és lakóinak pihenésében, kikapcsolódásában. Nem csupán a városlakók érzik jól magukat ebben a zöld oázisban: a part menti öblök, félszigetek és sekély vízű területek csaknem negyven halfaj, több mint hatvanféle vízinövény és számos szitakötőféle számára nyújtanak otthont.
A klímaváltozással együtt járó egyre nagyobb árvizek és egyre hosszabb hőhullámok azonban fokozottan hozzájárulnak az öblök feltöltődéséhez és kiszáradásához. Ennek ellensúlyozására – 3,3 kilométer hosszan, összesen 15 ponton – kikotorják és mélyítik ezeket az öblöket, mellékágakat és part menti részeket, hogy ekként gondoskodjanak a halak és kétéltűek túléléséről és ívóhelyeikről.
A napokban kezdődő munkák mintegy két hónapon át tartanak, a hagyományos kotróhajók mellett szívó-kotróhajókat is bevetnek majd. Utóbbiak segítségével mintegy húszezer köbméternyi üledéket szivattyúznak át a Dunába. A munkálatokat ökológiai építésfelügyelő kíséri majd figyelemmel.
A munka az EU LIFE DiCCA nevű programja részeként valósul meg, ami célzott intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás rossz hatásait. Fákat is ültetnek, természetközelivé alakítják vissza a folyópartot és új tavakat hoznak létre, amiknek vízpótlása fenntartható módon történik. Az ötéves program részei a fűnyíró birkák is; ezek az állatok 2019 óta tartják karban a sziget északi részén a füves területeket. A hetven juh 2021-ben nyolc hektár területet gondozott. (A kép forrása: Wiener Wildnis / MA 45)