Egy posztfasisztának tartott párt vezetője azt mondja az egyik íróról, imádja. Ez sok baloldalinak aztán elég, hogy a szerzőt eldobja magától, és hagyja, hogy a széljobb szeretete kisajátítsa és megölje őt. Giorgia Meloniról, az Olasz Testvérek vezetőjéről és J.R.R. Tolkienről, a Gyűrűk Ura írójáról van szó, valamint azokról, akik összemossák őket.
A szeretet öl, mint tudjuk, persze ez mérték kérdése, olyan, mint a sugárkezelés, kis adag gyógyít, nagy dózis pusztít, és akire az utóbbi irányul, keresztet vethet magára. És nem csak a személyes viszonyokban.
Azt olvasom, hogy J.R.R. Tolkien, a Gyűrűk Ura írója fasiszta volt.
Tolkien 1973-ban halt meg, és ezt sem korábban, sem később senki sem mondta róla, ehhez a mi dicső korunknak kellett eljönnie. De most sem azért minősítik így, mert a spanyol polgárháború idején megrögzött szovjetellenes katolikus konzervatívként Francót preferálta, támogatta a Moszkva támogatta köztársasági erőkkel szemben, hanem azért, mert az olasz posztfasiszták beleszerettek a műveibe, és ezzel rögtön bélyeget is ütöttek rá.
Mármint csak a hülyék szemében persze, de Isten állatkertjének túlzsúfoltsága axióma.
A Spectator nevű folyóiratban Nicholas Farrel írja, hogy a Mussolini utódok a hetvenes évek óta olvasótáborokban táncolják körül a trilógiát, szerintük ugyanis a hobbit nevű kistermetű félszerzetek a jóarcú vidéki olasz gazdákat, illetve ezek hazaszeretetét, na jó, nacionalizmusát reprezentálják, míg a gonosz Szauron világa a kapitalista bűnök pokla, lásd még Disznófejű Nagyúr. Az olasz baloldal, amely a kapitalizmus természetét szintúgy elég ocsmánynak tartja, amivel nehéz is vitatkozni, viszont úgy véli, Tolkien valamiképp felelős ezért a rangon aluli viszonyért. Ugyan nem tudni miben, miért, és hogyan, illetve felfoghatatlan, hogyan éghetnek el tények, és emlékek egyetlen ostoba pillanat miatt. Csak be kéne ütni pár hívószót a gépen, és kiderülne, hogy Tolkien kiadója 1938-ban egy német kiadóval tárgyalt „A hobbit” című könyv kiadásáról, amely kiadó levélben kérte a brit szerzőt, hogy igazolja: nem zsidó. Gondolható, hogy ez Tolkiennek tetszett? Nem, hiszen egy évvel korábban az író már beszélt a kiadójának arról, hogy gyűlöli a náci fajelméletet mint ártalmas és tudománytalan teóriát, a németeknek küldött levélben pedig megírta, hogy nem zsidó, ám sokra tartja a zsidókat, és sajnálja, hogy nincsenek felmenői ebben a tehetséges népben.
A Gyűrűk Urát a második háború után kifejezetten antifasiszta műként tartották számon, Szauront pedig egy Hitler alakmásnak.
Dehát Giorgia Meloni, a Fratelli d’Italia posztfasisztának tartott párt vezetője ( mi a posztfasiszta egyébként, és mitől nem egyszerűen fasiszta? Csak kicsit az? ), szóval a posztfasiszta azt posztolta, hogy továbbra is imádja Tolkient.
Ez sok baloldalinak elég, hogy eldobja őt magától, és hagyja, hogy a széljobb szeretete kisajátítsa és megölje az írót.
Ész nincs, csak vak szemek és üvöltő szájak.