Ezt a forgatókönyvet sokan igyekeznek követni. Orbán Viktor, az egyre inkább tekintélyelvű kormányfő igen melegen szokott beszélni az orosz elnökről, akárcsak Trump, miközben Oroszország internetes hadviseléssel is megpróbálja felforgatni az USA-t. A diplomata, aki jelenleg a Stanford Egyetemen tanszékvezető, rámutatott, hogy az amerikaiak számára nem hozhat biztonságot a Trump által szorgalmazott bezárkózás. A fenyegető autokrata rendszerek, illiberális eszmék, antidemokratikus és terrormozgalmak akkor sem kímélik meg az Egyesült Államokat, vagy tűnnek el, ha Amerika netán visszavonulna a nemzetközi színtérről. A veszélyek csak mind nagyobbak lesznek és még az is előfordulhat, hogy a békét fenyegetik. De ez fordítva is igaz: ha a demokrácia erősödik a világban, az jó az USÁ-nak. Az ország számára a tekintélyelvű rendszerek jelentenek kockázatot. Ezért igenis támogatni kell a demokratikus gondolatokat a világban, de mindenekelőtt az oktatás útján és szinte soha nem katonai kampány formájában. Az anyagi segítséget magáncsatornák felé kell terelni. A tét különösen nagy Ukrajnában. Putyin számára nem létezne nagyobb ajándék, mintha hagynák, hogy kimúljon a kijevi demokratikus kísérlet. Ezt az egész küzdelmet az Egyesült Államoknak, a legrégebbi demokráciának kell vezetnie.

Putyin szombati, ljubljanai látogatása kapcsán a SüdwestPresse teljes terjedelmében közli a DPA német hírügynökség úgy emlegeti Magyarországot, Szlovéniát és Szerbiát, mint amelyek nyíltan vállalják, hogy Oroszország rajongótáborához tartoznak. Nem véletlen, hogy a szlovén államfő vendéglátóként már jó előre arra kérte az EU-t és a NATO-t, hogy azok ne tekintsék hátba döfésnek az orosz elnök útját. Mint mondta, csupán arról van szó, hogy megemlékezzenek 300 egykori orosz hadifogolyról, akiket az I. világháború idején lavina ölt meg egy útépítés közben.

Persze a két balkáni állam esetében még fel lehet hozni a szláv kötődést, de Magyarország esetében nehéz ilyesmivel magyarázni a leplezetlen csodálatot. Orbán az illiberális demokráciáról szólva kifejezetten példaképként beszélt Putyinról. Így szinte természetes, hogy az oroszok bővítik Paksot.

A térség kevéssé demokratikus államaiban szalonképesnek számítanak a putyini stratégai sarokkövei, jóllehet azok egyáltalán nem illenek össze az unió értékrendjével. Így az állam erős befolyása a gazdaságban, a média ellenőrzése, harc a civil szervezetekben a bírálók ellen és végül az intézmények meggyengítése az erős vezér javára.

A Der Spiegel hetilap vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy senki sem küzd olyan elszántan az Iszlám Állam ellen, mint a muzulmánok, senki sem hoz annyi áldozatot, mint éppen ők. Merthogy európai perspektívából úgy tűnik, mintha az iszlám harcosok hatalmas hadjáratot indítottak volna a nyugat ellen. Egyesek egyenesen azt hiszik, hogy a muszlimok általában veszélyt jelentenek. És a jobboldali populisták gerjesztik ezt a gyanút, lásd Orbánt. Viszont ezért volt hiba, hogy a francia elnök háborút emlegetett a legutóbbi terrortámadás kapcsán, hiszen az iszlamisták az elitnek tekintik magukat a keresztes lovagok ellen vívott apokaliptikus végső harcban.

Csakhogy ez nem háború, itt terroristák ártatlanok ölnek meg, mert látják, hogy a merényletekkel milyen könnyen meg lehet ingatni a demokratikus társadalmakat. Az ilyen cselekmények félelmet és bizalmatlanságot keltenek. Megosztják és gyengítik a társadalom közepét, megerősítik viszont a széleket. A választásokon a jobboldali pártok a legradikálisabb jelszavakat tűzhetik zászlójukra. Ám az államnak nem szabad túlreagálnia a dolgokat. Merkel 9-pontos terve mértéktartó, ugyanakkor azt is látni kell: a törvények megszigorítása nem segít, a terroristákat ilyen eszközökkel nem lehet visszaszorítani.   

A brüsszeli Bizottság elnöke megerősítette, hogy csak viccelt, amikor annak idején „Helló, diktátor!”-felkiáltással nyakon paskolta Orbán Viktort – olvasható az EurActiv-nál. Mint elmondta, öt éven keresztül szórakoztak egymással. Ő mindig így üdvözölte a magyar politikust, csak az nem tudta, hogy az ominózus esetnél egy mikrofon rögzíti a párbeszédet. Orbán mindig úgy reagált, hogy „Jól van, nagyherceg?”.

Juncker egyébként Mórickának nevezi a jegyzetfüzetét, amelybe azok nevét írja be, akik elárulták. Megjegyezte, hogy nincs benne sok bejegyzés. Amúgy úgy ítéli meg, hogy a mostani gondok megfelelő alapul szolgálnak, hogy megerősítsék az uniót, ahelyett, hogy bedöntenék. Ezért különösen nagy baj, hogy a britek kilépnek.