Krekó Péter azt mondja, Putyin igyekszik kihasználni a másik oldal gyengeségeit, de a bajokat nem ő maga idézi elő. Egyébként a Political Capital azt állapította meg, hogy Oroszország nem csupán szélsőséges szervezetekkel tart fenn egyre mélyülő kapcsolatokat, hanem a főáram bizonyos pártjaival, lásd a köztársaságiakat Franciaországban. A cikk megemlíti, hogy az Európai Parlament feloldotta a szélsőjobbos Kovács Béla mentelmi jogát. Ám vezető politikusok sokkal fontosabbak a Kreml számára, Moszkva ezért udvarol körbe sokakat Németországtól Magyarországig, Szlovákiától Franciaországig. Csakhogy – mutat rá Krekó Péter – az oroszok vesztenek befolyásukból az uniós tagállamokban. Erőt akarnak mutatni, de éppen emiatt túlbecsülik az orosz rendszer tényleges hatalmát.

A svájci Neue Zürcher Zeitung az uniós szerkezeti alapok átkának nevezi, hogy ezek a támogatások nemcsak a korszerűsítést, hanem a korrupciót is elősegítették Kelet-Közép-Európában, ami az egész programmra rossz fényt vet. A bizonyíték a Tóth István János vezette független budapesti kutató intézet tanulmánya, amely azt támasztja alá, hogy Magyarországon a közbeszerzéseknél sokkal több uniós pénznek vész nyoma, mint a tisztán hazai forrásokból finanszírozott beruházásoknál. Ehhez összesen 120 ezer esetet elemeztek.

Az EU persze tesz megelőző intézkedéseket, de nemigen van joga beavatkozni. Azután a Csalás Elleni Hivatal, az OLAF hiába javasol vizsgálatot, különösen Magyarországon gyakran marad tétlen az ügyészség.

Nálunk ily módon a brüsszeli pénzek segítették a kegyencréteg létrejöttét az erős ember, Orbán Viktor körül. Baráti vállalkozók vagy rokonok szembetűnően sokszor gyakran kapnak lehetőséget a közbeszerzéseknél. A kedvezőtlen hatások minden modernizáláson túl olyan jelentősek, hogy Tóth István János azt mondja jobb lett volna, ha a magyarok egy fitying szubvenciót nem kaptak volna. Martin József Péter a Transparency Internationaltől pedig úgy látja, hogy az „ingyentámogatás“ látványosan rombolta a piacot, a szabad versenyt.

Az Euronews televízió bemutatja az egykori menekültekből alakult budapesti futballklubot. Az egyesület 10 éve alakult és jelenleg a negyedosztályban szerepel. Az újoncok számára híd a társadalomba. Például úgy, hogy játék közben megtanulnak magyarul. A labdarúgók között vannak Nigériából, Kamerunból, Iránból, Irakból és Líbiából. Annak idején nehezen tudtak magyar csapatokba bejutni, ezért hozták létre saját klubjukat, ahol a színvonal időközben már olyan jó, hogy magyarok is kergetik náluk a labdát.