Külpolitikai újságírónak sem tilalmas, ha olyan hazai érdekességekre vagy éppen követésre méltónak ítélt témára bukkan, azt közhírré teszi. Ebben a szellemben járt el cikkünk szerzője is, aki Gyulán fedezett fel egy életrevaló kezdeményezést – aminek megvalósításához az önkormányzat 144 millió forint támogatást kapott az Európai Uniótól. Írása a Népszabadság 2007. augusztus 16-i számában jelent meg.

«Fiatal munkanélküliekből, pályakezdő diplomásokból faragtak szakképzett animátorokat Gyulán. A magyar turisták által is jól ismert bűvszót sokan használják magukra, de kevesen értenek valóban ehhez az idegenforgalmi mindenességhez.

Korhű középkori jelmezekben, saját, verses összekötő szövegükkel mutatják be a látogatóknak az Alföld legnagyobb, épen maradt téglavárát Gyulán fiatal idegenforgalmi szakemberek. A jelmezes idegenvezetés a képzett idegenforgalmi animátorok egyik legsikerültebb produkciója. Az animátor szó azt jelenti: mozgató, irányító, buzdító, lelkesítő, és az idegenforgalmi gyakorlatban animátor valóban afféle programszervező, -levezető, a bajokat megoldó turisztikai mindenes.

„Kérdezz engem!” – ez az elnevezése annak a főként turistákat segítő szolgáltatásrendszernek, amely az idegenforgalomból is sokat profitáló keletmagyarországi városban tavaly indult útjára. Az Információs és Segítő Animátori Szolgálatba – ez a projekt hivatalos elnevezése – Gyulán élő, 35 év alatti, javarészt diplomás munkanélküliek jelentkezhettek, s közülük 24-en vettek részt 2006 tavaszán a helyi, valamint békéscsabai szakemberek által összeállított három hónapos képzésen.

Mint a tanfolyamot irányító Bartók Tamásné elmondta, korszerű felnőttképzési programot alakítottak ki, a kiválasztott résztvevők aktív közreműködésével. Együtt határozták meg, melyek lehetnek az animátorok feladatai általában és speciálisan Gyulán, mindehhez mit kell tudniuk, azaz megtanulniuk. Az idegenforgalmi animátor elnevezésű működési jogosítványt elnyerő „huszonnégyek” kiválasztásánál előnyt jelentett, ha valaki idegen nyelvet beszélt. A leendő animátorok elsajátították a rendezvényszervezés és -lebonyolítás legfőbb tudnivalóit, turisztikai és gazdasági alapismereteket, művészettörténetet és helytörténetet tanultak, felfrissíthették idegennyelv-tudásukat, kommunikációs és marketingoktatáson, csapatépítő tréningeken vettek részt, valamint számítástechnikai ismereteiket is elmélyíthették. Azok, akik sikeresen elvégezték a képzést, azóta is segítik a városba érkező vendégek és gyermekeik aktív pihenését, informálását, gondoskodnak szórakoztatásukról.

A csapatban angolul, németül, franciául és románul beszélők vannak, sőt szakképzett jeltolmács is akadt közöttük. Másokat gitárjátékuk, néptáncjártasságuk vagy éppen karatetudásuk tett alkalmassá a feladat elvégzésére. Működtetnek egy mobil játszóházat is (ez nyáron többnyire a strandon vonzza az aprónépet), illetve rendelkezésükre állt egy turistabusz is, amellyel az idegenforgalmi szezonon kívül gyulai diákcsoportokat utaztatnak. Az animátorok vigyáznak a gyerekekre, játszanak, foglalkoznak velük, míg az ott üdülő szülők a környéken kirándulnak.

Szolgáltatásaikat az idegenforgalomban érintett helyi intézmények és  cégek (a rendezvényszervezők, a Corvin János Múzeum, a Várfürdő, a Százéves Cukrászda, a szállodák, a Gyulai Várszínház) és a vendégek egyaránt igénybe veszik. A részvételükkel elindított programoknak – tornák, sportversenyek, játszóház a Várfürdőben, idegenvezetés a városnéző kisvonaton, jelmezes körséta a várban, buszos túrák – nem csak a Gyulán nyaraló vendégek örültek, hanem a helyiek is.

A szezonon kívül osztálykirándulásokat, konferenciák szabadidős programjait szervezték. Játékkuckó elnevezésű gyermekmegőrző és -foglalkoztató működik az animátorok Kossuth utcai székhelyén, életmód-tanácsadó és kulturális programok lebonyolításában vesznek részt az iskolákban és a szállodákban, miközben városi és családi rendezvények szervezésében is szerepet vállalnak.

Gerebenics Róbert, a csoport egyik tagja hosszan sorolja a programjaikat a reneszánsz borkóstolótól a kisvonatos idegenvezetésen át a gyulai diákvetélkedők megszervezéséig, a siketek számára rendezett tájfutástól az aerobic- és jógatanfolyamokig, amelyeken szerinte kitűnő a hangulat. A fiatalember Mark Twaint idézi: „a legjobb módszer a magunk felvidítására, ha valaki mást sikerül felvidítanunk”.

A fiatalok foglalkoztatását a gyulai önkormányzat által fenntartott Thermal Idegenforgalmi Közalapítvány biztosítja, fejenként havi százezer forinttal ellentételezve munkájukat. A projekt tavalyi indulásakor – amiről akkor lapunk is beszámolt – az ötletgazdák nem rejtették véka alá, hogy elképzelésük szerint a rendelkezésre álló egy esztendő alatt kialakuló ismeretségek, kapcsolatok nyomán az animátorok közül jó néhányan el is tudnak helyezkedni Ez a megállapodás ez év augusztusáig volt érvényes, s mostanra valóban többen találtak eredeti szakképzettségüknek megfelelő állást. Ezért már búcsút vett a csapattól a jeltolmács, néhányan a gyulavári kastélymúzeumban, mások a város szállodáiban kaptak állást vagy ígéretet a foglalkoztatásra.

Perjési Klára polgármester az „évzáró” kapcsán rendezett sajtóbeszélgetésen elmondta: a projekt a hónap közepén befejeződik, de már bizonyos, hogy az animátori szolgálat – amelyet eredetileg egy évre terveztek – nem szűnik meg. Az elkövetkező fél évben a közalapítvány tovább foglalkoztatja a fiatalokat, azt követően pedig a szolgálat saját bevételek megszerzésére törekszik, számítva a helyi vállalkozókra, intézményekre, és az adódó pályázati forrásokra. Gyulán most arra készülnek, hogy egy újabb pályázati siker nyomán a Kérdezz engem! animátorképzést a tapasztalatok hasznosításával Békés megyére is kiterjesszék.»

„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)