Viszont nem hajlandók vállalni a felelősséget. Így azonban nem lehetséges az együttműködés az unióban. A szolidaritás nem egyirányú utca, abból mindenkinek haszna van. Németország mindent megtesz azért, hogy az EU ne jusson ily módon ebek harmincadjára.
Ami konkrétan a visegrádi csoportot illeti, a Roth német külügyi államminiszter nem tartja kizártnak, hogy a négyek történelmi félreértésből annyira elutasítóak a menekültválság közös rendezése kapcsán. Féltik ugyanis nehezen visszaszerzett szuverenitásukat, pedig ha jobban beszállnak az európai ügyekbe, akkor nem vesztenek semmit, hanem éppen ellenkezőleg: visszakapják politikai mozgásterüket a globalizáció viszonyai közepette. Roth arra is kitért, hogy amíg a tagállamok nem hajlandók több embert befogadni, addig igenis jogos Törökország követelése, mármint hogy Brüsszel segítsen ellátni az országban lévő 3 millió migránst.
Az osztrák védelmi miniszter 75 katonát akar küldeni a magyar-szerb határ védelmének megerősítésére – írja másik cikkében a tradicionális osztrák napilap. Az egységet, amely szállítási, műszaki és egészségügyi feladatokat látna el, már a jövő hónapban kivezényelhetik, ha a parlament főbizottsága megszavazza. A szerb határ mentén lassan egy hónapja 20 osztrák rendőr is szolgálatot teljesít. Ugyanakkor a védelmi, illetve belügyi tárca vezetője négyes találkozót szorgalmaz a magyar kollégákkal, hogy Magyarország mégiscsak vegye vissza azokat a menedékkérőket, akiket a Dublini Szerződés értelmében vissza kellene fogadnia.
Az olasz Európa-ügyi államtitkár határozottan bírálta a készülő magyar népszavazást – írja a Tiroler Tageszeitung. Sandro Gozi Ausztriában, a hagyományos alpbachi tanácskozáson kifejtette: ha az unióban referendumnak vetnének alá minden, demokratikusan hozott közösségi döntést, mert abban valami nem tetszik, akkor vége az EU-nak. A politikus reméli, hogy a magyar lépésből nem lesz precedens mások számára, mert az már tényleg a vég lenne. Mint mondta, belpolitikai szemszögből nézve megérti a budapesti álláspontot, de az európai politikai rendszer kezdettől fogva egészen másként működik. Az alap az, hogy többségi határozatokat hoznak és az uniós jog elsőséget élvez a hazai szabályokkal szemben. A tagállamok között lojális együttműködésre van szükség, továbbá ragaszkodni kell a jogállam és a demokratikus elvek betartásához. Gozi sürgette, hogy a menedékérők egy részét vegyék át Olaszországtól. Egyben elfogadhatatlannak minősítette, hogy ezt egyes országok elutasítják.
Egy magyar szakértő úgy látja, hogy a brit kilépéssel kudarcot vallott Orbán Viktor külpolitikája és a kormányfő szembeszült azzal, hogy akár szét is eshet az unió. Káncz Csaba, aki 4 éven át volt a brüsszeli Bizottság tanácsadója, a Treffpunkt Europa hasábjain emlékeztet arra, hogy a 3. legnagyobb nettó befizető távozik hamarosan, és ez a súlyos megrázkódtatáson túl törékenyebbé teszi a biztonságpolitikai környezetet Magyarország számára. Egyben feltárja azt a hihetetlen sebezhetőséget, amit az okozott, hogy miniszterelnök módszeresen lebontotta az intézményi ellensúlyokat. A két évvel ezelőtti győzelem után a Fidesz csaknem 400, többségében nyugati orientációjú munkatársat eltávolított a budapesti Külügyminisztériumból, 60-70 nagykövetet pedig hazarendelt. Éppen akkor rombolta le a diplomáciai védvonalat, amikor a világpolitikában éleződtek a viszonyok.
Orbán Viktor ezen a külpolitikai romhalmazon ébred rá, hogy egyetlen nyugati szövetségese, Cameron lelép a színről. Ha megvalósul a többsebességes Európa, Magyarországot aligha hívják meg a belső körbe. A Brexit a Jobbiknál ugyanakkor felerősítette az unióellenes hangokat. A párt újra a kilépés lehetőségét hangoztatja, jóllehet a választók az EU-intézményekben sokkal jobban bíznak, mint a hazai testületekben, arról nem beszélve, hogy a brüsszeli támogatások nélkül a magyar gazdaság már évekkel ezelőtt súlyos visszaesésbe zuhant volna. És akkor még ott van, hogy a módszeres meggyengítésnek köszönhetően a magyar hadsereg képtelen alapvető feladatának ellátására, mármint hogy megvédje az országot a terrorizmustól. A műszaki eszközöknek pl. csak 30%-át lehet teljes egészében bevetni. A páncélosok harcértéke nulla.
Szaporodnak a jelek, hogy Magyarország rosszul bánik a menekültekkel, a német kormány mégis vissza akarja küldeni az elutasított menedékkérőket – írja a Neue Osnabrückner Zeitung. Az Orbán-kabinet bezárkózásra alapozza politikáját, mind több a hír, hogy a migránsokat megverik és erővel toloncolják ki őket Szerbiába. A német vezetés mégis úgy látja, hogy bár vannak hiányosságok a magyar rendszerben, de nem lehet annak teljes kudarcáról beszélni. Senkit sem vesznek kiutasítási őrizetbe, sőt az érintettek számolhatnak azzal, hogy ügyükben újraindul az eljárás.
Hollandia, Ausztria és Svédország azonban senkit sem ad vissza a magyaroknak. Németország esetében pedig igen nehézkes a visszavétel. Berlin a 2. félévben 3342 esetben kereste meg a magyar hatóságokat, ám csupán 90 menekült jutott vissza magyar joghatóság alá. A német bíróságok a fellebbezések kétharmadának helyt adnak. Berlin ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az UNHCR szerint nincsenek alapvető hiányosságok a magyar menedékellátó rendszerben, és az EU sem látja úgy egyelőre, hogy eljárást kellene indítania a vonatkozó magyar jogszabályok miatt.
Magyarországon a hatóságok naponta átlag 100 illegális határátlépőt fognak el, az UNHCR szerint azonban jó százan mégis bejutnak az országba – állapítja meg az osztrák Der Standard cikkírója. Az, hogy ez valóban így van, annak valószínűségét erősíti, hogy a múlt hónapban minden nap 100-200 menedékkérő érkezett magyar földön át Ausztriába. A Helsinki Bizottság egyébként úgy tudja, hogy júliusban 127 menedékkérő volt a magyarországi táborokban, több mint a fele zárt létesítményekben.
A Der Spiegel hetilap tudósítója ugyanazt a nyomort találta a magyar–szerb határon, mint egy évvel ezelőtt. Sőt, a helyzet csak rosszabb lett, mert az Orbán-kormány mindent elkövet a menekültek elriasztására, a hiányos ellátástól a bántalmazásig. Akad olyan, aki már két és fél hónapja vár, mert szeretné benyújtani a menedékkérelmet.
A szörnyűséges táborban jelenleg 500-an vesztegelnek, főleg egyedülálló afgán férfiak és fiatal fiúk. Ételt, azaz egy darab kenyeret, egy almát és általában halkonzervet a Bevándorlási Hivatal oszt. Öt segélyszervezetnek megengedték, hogy ők is adjanak élelmet, de nem sokat. A többieket minden indok nélkül eltanácsolták a munkától. A jótékonysági szervezetek munkatársai egyetértenek abban, hogy a szigorú korlátozásokkal a magyar szervek a lehető legnagyobb elriasztó hatást igyekeznek elérni.
A magyar kormány cáfolja, hogy az elfogott illegális határátlépőket megvernék, csak éppen egyre több az ennek ellentmondó beszámoló, amelyeket a szenvedő alanyokat kezelő orvosok is megerősítenek. Egyes sérüléseket kutyák okozhattak.

