Tavaly ősszel a kazánokra, bojlerekre – a háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímkét ragasztottak hazánkban is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása. A címke tartalmazza külön a fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokon túl a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt is. A lehető leghatékonyabb készülék kiválasztásában segít.

 
Új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek. Tavaly szeptembertől már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, amelyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot és hangteljesítmény-szintet. Egy készülék szezonális hatásfoka – szemben a korábbi hatásfok-számítástól – annak valós működési értékét tükrözi a teljes fűtési időszakban. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat. Néhány kivételtől eltekintve tehát csak azok a minden eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók, amelyek „kondenzációs kazánként” váltak ismertté.
 
A legnagyobb gondott a magyar törvényi értelmezés körüli problémák okozták. A hazai törvényi adaptáció eltér az unióban alkalmazottól több válaszadó szerint, zavart és kárt okozott a piaci szereplőknek. A határnap után ugyanis – néhány kivételtől eltekintve – már csak a kondenzációs kazánokat lehetett forgalomba hozni, de a határnap előtti készülékek értékesíthetők maradtak azzal a megkötéssel, hogy ez év június 30-ig üzembe kellett helyezni őket.

A hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez. Gond ez azért is, mert a hagyományos, nyílt égésterű készülékek kevésbé biztonságosak (különösen, ha éves karbantartásuk sem történik meg[1]), szénmonoxid visszaáramlásból fakadó mérgezés veszélye állhat fenn – szemben a zárt égésterű kazánokkal.
 
A piac méretét tekintve igen eltérő becslések érkeztek, jellemzően 50–80 ezer közötti az éves értékesítés – a fali és álló kazánokat is beleértve. Ez nagyon kevés, ebben az ütemben nemhogy megújulni nem tud, hanem még tovább hosszabbodik a hazai készülékállomány életkora, az üzemeltetési időszak biztonságos határát feszegetve.
A kondenzációs készülékek értékesítési  száma nem tudta kompenzálni a hagyományos készülékekét, illetve az átálláshoz köthető eladási hullámot, így 2016-ban a teljes falikazánpiac darabszáma nem növekedett, többen  inkább csökkenő tendenciáról számoltak be.
 
Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40–45 százalékot is eléri. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg, sokszor inkább a hivatalos készülékcsere – mint hatósági eljárás – okozta adminisztrációs teher, mintsem a valós költségek miatt.

A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség – beleértve a készülék árát – az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülék-beruházással azonos költség.
 A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez mért magas ára jellemzően oda vezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzeléshez. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb, mint az új, hatékony, modern készülékre átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos, csak sokadlagos szempont.

A vegyes tüzelés egyre szélesebb körben elterjedésére utal, hogy május elején egy riasztó statisztika jelent meg a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma, beleértve a szállópor-kibocsátást (PM2.5), melynek 77 százaléka hazánkban a lakossági fűtés számlájára írható. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból indulunk ki, a légszennyezés okozta kár évi 40 milliárd dollár, a hazai GDP 19 százaléka.

 A magyar háztartások döntő többsége egyáltalán nem tud az energetikai követelmények előttünk álló változásairól. A fűtőkészülékek energiahatékonyságát ösztönző európai rendeletek nemcsak a gázüzemű kazánokat és melegvíz-előállító készülékeket érintik, hanem valamennyi szilárd- és olajtüzelő-berendezést is, köztük a Magyarországon az európai átlagnál tízszer gyakrabban használt gázkonvektorokat. Magyarország a maga 3,3 millió készülékével a máig konvektor-nagyhatalomnak számít az EU-n belül. A nálunk működő konvektorok nagyon régiek, elavultak, gyakran környezetszennyezők. Ezért is fontos tudatosítani, hogy 2018 januárjától minden forgalomba kerülő új konvektornak sokkal szigorúbb elvárásokat kell majd teljesítenie az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás tekintetében is, így a ma kapható gázkonvektor-modellek többsége várhatóan nem lesz forgalomba hozható, üzembe helyezhető 2017 december vége után. Azokat a gázkonvektorokat pedig, amelyek megfelelnek a rendeleteknek, a mainál drágábban lehet majd beszerezni.
 
Hiányoznak a széles körű tájékoztató kampányok, programok. A tovább lépéshez erős állami támogatási rendszer és szemléletformálás szükséges, mely az energiahatékony megoldásokra irányítja a figyelmet és növeli a fogyasztói tudatosságot.

[1] A rendszeres, éves karbantartás mértéke egyes gyártói jelzések alapján 20% alatt marad hazánkban, szemben pl. a román fűtőkészülék-piac 39%-os értékétől.