A hamis propagandát a budapesti brit nagykövetség ugyancsak szóvá tette a magyar Külügyminisztériumnál. A tárca vezetője a BBC-nek adott interjúban ugyanakkor kitartott amellett, hogy Londonban igenis vannak ilyen körzetek.

A The Washington Post úgy értékeli a füzet körül kirobbant botrányt, hogy az Orbán-kormány ráerősít a retorikára a népszavazás előtt. Egyébként korábban Trump is beszélt londoni no-go zónákról, de az akkori polgármester, Boris Johnson kigúnyolta. Ez azonban a jelek szerint nem riasztja el a magyar vezetést, amely a harcos iszlamistákat összekombinálja a multikulturalizmusról zajló vitával. Az újság ugyanakkor megjegyzi, hogy Magyarország nincs egyedül ellentmondásos, bizonyos esetekben bigott nézeteivel a térségen belül. Más jobboldali-populista kormányok is igyekeznek jó pontot szerezni a lakosságnál a sok menekült révén. Azzal riogatnak, hogy az idegenek tönkre teszik a társadalmat, valamint az életformát. Pedig a muzulmán bevándorlók csupán a népesség töredékét tennék ki.

A BBC Newsnight című műsora meginterjúvolta Szijjártó Pétert, aki ragaszkodott ahhoz, hogy igenis léteznek ilyen övezetek. Ám a riporter nevetségesnek minősítette az állítást. Azt javasolta, hogy a miniszter látogasson el Londonba és saját szemével győződjön meg a helyzetről. Megkérdezte továbbá, hogy a magyar kormány kikérte-e előre Nagy-Britannia véleménye, mivel a füzet hazug és egy egész országot feketít be.

Az öt északi ország az unió illetékes biztosának küldött levélben szólította fel az EU-t, hogy az tegyen sürgős lépéseket, miután Magyarország nem hajlandó visszafogadni a területén regisztrált menedékkérőket – adja tudtul a Yahoo/AFP. Az érintett svéd, norvég, dán, finn és izlandi miniszterek üzenete rámutat, hogy a magyar eljárásmód ellentmond a dublini szabályozásnak, ily módon pedig sérti a közösségi jogot. Magyarország még májusban értesítette az európai partnereket, hogy hiába is küldenek vissza bárkit, senkit sem vesz vissza.

A Kurier úgy tudja, hogy az északi államok nem kívánják az Európai Bíróság elé vinni a Magyarország elleni panaszt. Sokkal inkább azt szeretnék, ha az unió lépne. Egy brüsszeli szóvivő igazolta, hogy megérkezett a levél és jelezte, hogy a Bizottság megfelelő időben reagál majd arra. Közben élesen bírálta az október 2-i népszavazást az olasz képviselőház elnök asszonya. Boldrini úgy fogalmazott, hogy a referendummal megkerülik a közös döntéseket, így rombolják le az EU-t. Mint mondta, vannak államok, amelyek nem tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek, ám ily módon nehéz helyzetbe hozzák Olaszországot, Ausztriát, Svédországot és Görögországot. Óvott attól, hogy kerítéseket állítsanak fel a földrészen. A populistákról pedig azt mondta, hogy azok olyan megoldásokat javasolnak, amelyek a múltba révednek, ám amelyek kudarcra vannak ítélve. A populisták gyűlölik a világot és félnek tőle. És aki Európa ellen csinál propagandát, annak nincsenek igazából elképzelései a jövőről.

A luxemburgi külügyminiszter volt a német szociáldemokraták frakcióülésének díszvendége, ám kiszivárgott hírek szerint Asselborn a zárt ajtók mögött megtartott tanácskozáson ezúttal nem sürgette Magyarország kizárását az unióból – tudósít a Süddeutsche Zeitung. Beszélt viszont arról, hogy nyugtalanítja a visegrádi négyek által felvetett rugalmas szolidaritás ötlete, mert félő, hogy azt egy nap a rugalmas jogállamiság követi. A politikus óvott attól, hogy Európát kulturkampfba rángassák bele, mint mondta, a földrészen nincs szükség a keresztény-nemzeti alapállásra. Az eseményen az SPD parlamenti csoportjának vezetője jelezte, hogy a párt a bajor keresztényszociálisok ellenpontja kíván lenni az Európa-politikában. Rinderspacher szerint Seehofer kritikátlanul átveszi a magyar kulturkampfos retorika jelszavait. Bajorországból pedig tekintélyelvű és nemzeti államot igyekszik csinálni.

Az osztrák védelmi miniszter megértést tanúsít menekültügyben a visegrádi csoport kemény álláspontja iránt – jelentette a Die Presse. Doskozil arról beszélt a parlamentben, hogy az EU-nak vissza kell szereznie a közép-európai államok bizalmát. Példaként arra hivatkozott, hogy Magyarországon tavaly 175 ezer menekültet regisztráltak, ám az ország mégsem kapott sok segítséget az uniótól. A szociáldemokrata politikus szerint a külső határok védelmét kellene megerősíteni, és ha ahhoz toloncegyezmények is társulnak, akkor következő lépésként már lehet tárgyalni a négyekkel a menedékkérők igazságos elosztásáról. 

Huszonnégyórás termelésre tértek át a márianosztrai börtönben, hogy minél több szögesdrótot tudjanak gyártani, miután a kormány újabb kerítést akar emelni a déli határon – adja hírül a The New York Times/The Washington Post/AP. Egy-egy műszakban 13-an dolgoznak, és naponta száz tekercset tudnak előállítani, javarészt kézi munkával. A tudósítás megjegyzi, hogy emberi jogi szervezetek szerint a határzár része a hatalom törekvésének, hogy lebontsa a menedékes rendszert, de ugyanide sorolják a menekülttáborok bezárását, továbbá a támogatások megszüntetését, valamint radikális csökkentését, de azt is, hogy kitoloncolnak minden illegális migránst, akit a határ közelében fognak el. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője azt mondja, hogy az utóbbi egy évben hozott lépések gyakorlatilag megfosztják a rendszert attól, hogy védelmet tudjon nyújtani a rászorulóknak. A cél az, hogy hozzánk senki se jöjjön. Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság programigazgatója azt hangsúlyozza, hogy a központi intézkedések folytán a befogadott menekültek gyakorlatilag hajléktalanok lesznek és állást sem tudnak találni.