A budapesti robbantás fokozta a félelmeket a terrorakcióktól, miközben már csak pár nap van hátra a népszavazásig, amely amúgy is kiélezte a feszültséget Magyarországon – írja a The Times. A hosszadalmas migránsellenes kampány után a kormány üzenete egyszerű: „Ne kockáztassatok, szavazzatok nemmel!”

A független bevándorlási politika követelésével nem egészen arról van szó, hogy az ország ki akarna lépni az EU-ból, de üzenni kíván Brüsszelnek. Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy a Fidesz közpénzből vagyonokat költött a gyűlölethadjáratra, amely gyengíti Európát és megmérgezi a társadalmat. Szirtes György, a Nagy-Britanniában élő magyar származású költő azt kérdezi, mi lehetne jobb, mint az elsöprő többség, tele gyűlölettel? Hozzáteszi, itt már a lehető legrosszabb jellemvonások nyilvánulnak meg, amit a hivatalos tájékoztatás gerjesztett.

Az UNHCR szóvivője azt mondja, szembemegy az európai alapértékekkel, amikor arra buzdítják az embereket, hogy fordítsanak hátat a szélsőségek, a háború és az üldöztetések áldozatainak. A közhangulat azonban a menekültek ellen fordult.

Bár szombat éjjel meglehetősen nagy a forgalom a pesti belvárosban, mégis csupán két rendőr sebesült meg a robbantásban – tudósít a Die Presse. Egyébként a járőr a szokásos ellenőrző körútját végezte, nem úgy hívták a helyszínre. Mindenesetre a merénylet nagy hatással lehet a népszavazásra, bár a közvélemény-kutatások azt támasztják alá, hogy az emberek többsége fölöslegesnek tartja a referendumot, miután Brüsszel letett a menekültek kötelező elosztásáról. Ezért azután nem biztos, hogy meglesz az 50%-os részvétel. Viszont a terrorakció keltette félelem folytán mégiscsak nagyobb számban járulhatnak az urnákhoz a jogosultak. 

Egyelőre teljesen bizonytalan a merénylet indítéka – kezdi írását a The Daily Telegraph. Habár az országban a cigányság célpontul szolgált a szélsőjobbos erőszak számára, a nemzetközi terrorizmus azonban eddig nem volt jelen. A jelentés idézi, hogy egy hét múlva lesz a népszavazás, a kormány támadta az EU kvótatervét. Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy a migráció és a terrorizmus közti összefüggés világos, mint a nap, és a terrorveszélynek minősítette a bevándorlókat.

A Neue Zürcher Zeitungban olvasható Paul Krugman írása, amely szerint Európának nem az esetleges brit kilépés, hanem a nacionalista jobboldal megerősödése miatt kell aggódnia, az a legnagyobb kockázat. A Nobel-díjas közgazdász azzal érvel, hogy veszélyes, amikor államok feladják a demokratikus vívmányokat. Magyarországon intézményeket aknáztak alá és veszedelmesen inog Lengyelország is.

Az amerikai elnökválasztás kilátásairól szólva őrületesnek nevezte, hogy Trump folyamatosan hazudik, ám az bejön a választóknak. A republikánus politikus a tisztességtelenség olyan szféráiba emelkedett, ami ritkán fordult elő a történelemben.

Krugman ezzel együtt úgy gondolja, hogy Clinton fog nyerni, mert ő képviseli a sokszínű Amerikát a revansista USA-val szemben. De minden a részvételtől függ, illetve bizonyos, nem várt események mindent megváltoztathatnak.

A bécsi menekültcsúcson a nagyvonalúbb befogadást szorgalmazó állásponttal csapott össze a szigorú elhárítást hangoztató felfogás, amit pl. a magyar kormány tanúsít – írja a Süddeutsche Zeitung. A tanácskozás után Orbán Viktor egyórás sajtótájékoztatón szólózott és azt mondta, hogy végre nem a szokásos uniós blablát hallotta, vagyis a hangnem nem olyan indirekt és konszenzusra irányuló volt, ahogy az nyugaton dívik. Mindenesetre általános a vélemény a részvevők oldaláról, hogy sikeres volt az összejövetel.

Forradalmi döntéseket persze senki sem várt. Merkel pl. azt nyilatkozta, hogy Orbántól előzőleg semmiféle elmozdulást nem lehetett feltételezni kvótaügyben és pontosan ez is történt. A magyar politikus ugyanakkor cáfolta, hogy országa ne lenne szolidáris. Mert pl. a saját zsebéből félmilliárd eurót fordít évente a határok védelmére. Szerinte ez szolidaritás, mert az intézkedésből a németek és az osztrákok is profitálnak. A többiek viszont még mindig azzal próbálkoznak, hogy miként lehetne az itt lévő menekülteket jobban elosztani és ellátni.

Erre Orbán azt mondta, hogy ez nem az ő problémája, ő a rugalmas szolidaritás mellett van. A görög miniszterelnök viszont ragaszkodik a kvótához, mert nem lehet szó á la carte-szolidaritástól.

Balog Zoltán úgy gondolja, hogy az EU csak azért nem hajtotta végre a kvótadöntést, mert Magyarország ellennyomást fejtett ki – olvasható Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A lapnak adott interjúban a miniszter hangsúlyozta: máskülönben a betelepítéseknek sosem lenne vége. Azt is megemlítette, hogy Schulz és Juncker minden egyes válság miatt csak még több jogot akar Brüsszelnek, de ennek megálljt kell parancsolni.

Ugyanakkor kifejtette, hogy a világméretű migrációt meg kell fékezni, a migránsoknak viszont segíteni kell, éspedig ott, ahol bajbajutottak. Balog Zoltán nem lát összefüggést a menekültekkel szemben tapasztalható közfelfogás és a kormányzati propaganda között. Példaként említette az üldözött keresztények támogatására létrehozott államtitkárságot, valamint azt, hogy több százmillió forintot adtak a segélyszervezeteknek. A kerítéssel pedig csupán az európai jognak szereznek érvényt.

Azt ugyanakkor stíluskérdésnek tartja, hogy egyes hivatalos plakátok egyenlőségjelet tesznek a migránsok és a nemi erőszak közé. Ezzel együtt szerinte a hirdetések tényeken alapulnak. A cél az, hogy tudatosítsák a megalapozott veszélyeket, levezessék a félelmeket. És hogy megértessék: az emberek tehetnek a biztonságukért, pl. azzal hogy vasárnap nemmel voksolnak.

A humán ügyek tárcavezetője megismételte, hogy a menekültek a romák elől vennék el az állami pénzeket.