Tegnap a legnagyobb világpolitikai vihart keltő esemény az volt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter, valamint Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának parancsnoka ellen, az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények vádjával.

A Frankfurter Rundschau című német lap erről szóló összeállítása kiemeli, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője történetesen Ammanban, a jordániai fővárosban azt mondta, hogy ez az összes uniós tagállamot jogilag kötelezi. Előzőleg azonban Orbán Viktor magyar kormányfő abszurdnak és szégyenletesnek nevezte az izraeli politikusokra vonatkozó végzés kibocsátását. A német lap megjegyzi: az EU-ban Magyarország mellett Csehország és Ausztria számít Izrael legelkötelezettebb támogatójának.

Caspar Veldkamp holland külügyminiszter azonban azt közölte a hágai parlamentben, hogy az érintetteket, köztük tehát Izrael hivatalban levő miniszterelnökét letartóztatnák abban az esetben, ha holland területre lépnének. Az Egyesült Államok elítélte a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. A Nemzetbiztonsági Tanács egyik szóvivője Washingtonban mélységesen aggasztónak nevezte, hogy súlyos eljárási hibák nyomán ilyen elhatározásra jutott a bíróság.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa élesen bírálta a Netanjahu és Galant elleni elfogató parancsot, és visszautasította, hogy egy szintre helyezzék a tavaly október 7-i Hamász-vérengzés nyomán önvédelmet folytató Izraelt a Hamásszal.

A beszámoló kitér arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze még májusban kérte ennek az elfogató parancsnak a kibocsátását, és ez már akkor nagy port vert fel. Ami a Hamász-parancsnokot illeti, vannak arról szóló hírek, hogy ő időközben légicsapás következtében életét vesztette, de ezt teljes bizonyossággal, hivatalosan nem erősítették meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem ismeri el az állami, illetve kornányzati vezetők büntetőjogi mentességét, és tavaly már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is elfogató parancsot adott ki. A testületnek ugyanakkor arra nincs lehetősége, hogy saját maga foganatosítson ilyen intézkedést, csupán felszólítani tudja az országokat, hogy ha módjuk nyílik rá, vegyék őrizetbe az érintetteket.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Bírósággal, ami nem egyes személyekkel szemben folytat eljárást, hanem az ENSZ égisze alatt államok közötti jogviták eldöntése a feladata. E bíróságon Dél-Afrika kezdeményezett eljárást Izrael ellen a gázai övezetben elkövetett erőszakcselekmények miatt.

Bár a német lap tudósításában nem szerepel, megjegyzem, hogy a Hamász jogi besorolása nem teljesen egyértelmű. A Nemzetközi Bíróság előtt alapvetően államok lehetnek jogalanyok, terrorszervezetek tehát nem. A Hamász viszont évek óta közhatalmat is gyakorol a gázai övezetben, ebben az értelemben tehát akár „kvázi állami” szereplőnek is minősülhetne.

Ami a médiavisszhangot illeti, fel kell hívnom a figyelmet az egyébként kifejezetten liberális müncheni Süddeutsche Zeitungnak a véleménycikkére, amelyben Peter Münch tagadja, hogy az elfogatóparancs kiadása antiszemitizmust tükrözne: szerinte az helytálló következtetéseken alapul, és a hágai bírók csak a munkájukat végzik. Münch szerint a politikai következmények nagyobbak és fontosabbak lehetnek, mint a jogi következmények.

Most valamivel rövidebben arról, hogy az osztrák Der Standardban Thomas Mayer a megalakuló Európai Bizottságról – az Olasz Fivérek elnevezésű szélsőjobboldali párt politikusának, Raffaele Fittónak a bizottsági alelnökké emeléséről – azt írja: megszűnt a fasisztázás, Olaszország nélkül nem megy, Giorgia Meloni megerősítette saját pozícióját Brüsszelben. Tekintettel részben arra, hogy Donald Trump ismét ante portas, vagyis megjelent a kapuk előtt, a tagállami kormányfők behúzták a vészféket, Pedro Sánchez spanyol kormányfő visszafogta a szocialistákat, Emmanuel Macron francia elnök pedig a liberálisokat, illetve Manfred Weber néppárti elnök is feladta a spanyol szocialista Teresa Riberával szembeni ellenvetését, miként EU-biztos lehet Várhelyi Olivér is, akit a Der Standard szerzője Orbán Viktor euroszkeptikus haverjának nevez. Ami pedig az uniós végrehajtó intézmény tevékenységének várható súlypontját illeti, Thomas Mayer szerint a klímavédelem helyett a gazdaság és a biztonság kerül előtérbe.

Végül megemlítem, hogy a Reuters hírügynökség – arról szóló beszámolójában, hogy Magyarország légvédelmi rendszert telepít az ország északkeleti részén, tekintettel az orosz–ukrán háború eszkalációs veszélyére – azt írja: a magyar honvédelmi miniszter nem közölte, hogy melyik rendszert állítják hadrendbe. A magyar hadseregben modernizációs programot hajtanak végre. Az ország tavaly Mistral francia légvédelmi rendszert vásárolt, 2020-ban pedig arról döntött, hogy NASAMS légvédelmi rendszert szerez be a norvég Kongsbergtől, illetve az amerikai Raytheon Technologies-től.