Simonyi Károly 1916. október 18-án született. A tehetséges kisgyerekre a falu plébánosa figyelt fel, és az ő segítségével költözött budapesti rokonaihoz. Tízéves korában az óbudai Árpád Reálgimnázium tanulója lett, ahol hamarosan kitűnt matematikából és fizikából. Érettségi után párhuzamosan Pécsett jogi, Budapesten mérnöki diplomát szerzett.
1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. 1946-ban részt vett a Bay Zoltán által vezetett Hold-radarkísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékén megépítette az első, magyar, 1 millió elektronvoltos Van de Graaff rendszerű magfizikai részecskegyorsítót, melyért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Attól kezdve alapítóként vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának, később az intézet egyik igazgatóhelyettese lett. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi Károly a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. 1956-ban megválasztották az intézmény forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott az intézettől, a hetvenes évek elején pedig az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült.
Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, A fizika kultúrtörténete című legismertebb művének megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott. Éveken át az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnöke volt. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat és munkásságát a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott. A 90-es években teljesen visszavonult minden nyilvános szerepléstől. 2001. október 9-én hunyt el. (Forrás: simonyi.sulinet.hu; wikipedia.org)
Személyes képeslap egy kattintással!
A Magyar Posta szelvényes forgalmi bélyegen népszerűsíti az idén bevezetett, SENDER! elnevezésű e-képeslap szolgáltatását. Az Üzenet bélyegem IV. – Belföld35 forgalmi bélyeghez kapcsolódó szelvényen a szolgáltatást ismertető grafikai montázs, valamint a cégére látható. A bélyegszelvény, a boríték és a bélyegző Csorba Gergely, a bélyegkép pedig Benedek Imre tervezőművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült.
A Magyar Posta legújabb alkalmazása, az Android és iOS platformokon is elérhető Sender! képeslap-küldő alkalmazás, amellyel profi minőségű, egyedi képeslapokat készíthetünk percek alatt, pár gombnyomással. A könnyen kezelhető alkalmazás célja, hogy a képeslapküldés hagyományát visszacsempéssze modern, rohanó világunkba, s néhány kattintással elérhetővé tegye bárki számára.
Ehhez nem kell mást tennünk, csak letölteni az alkalmazást, a rendelkezésre álló keretekbe és sablonokba beilleszteni néhány jól sikerült fotót, a Sender! segítségével megszerkeszteni a képeslapot, majd megadni a címzettet, címzetteket. Természetesen üzenetet is küldhetünk a képeslappal együtt szeretteinknek, ismerőseinknek.
A Magyar Posta ezt követően kézbesíti a kiváló minőségű papírra nyomtatott, fényes fóliával bevont képeslapot. A képeslap gyártásának és kézbesítésének ára bankkártyával kifizethető. (Forrás: posta.hu/sender)
100 éves az Arató-Parlament bélyegsorozat
Szelvényes forgalmi bélyegen örökíti meg a posta a bélyeggyűjtő-körökben klasszikusnak számító Arató-Parlament bélyegsorozat kibocsátásának 100. évfordulóját. A szelvényen az Arató-Parlament bélyegsorozat 4 és 15 filléres Arató, valamint 10 koronás Parlament címletei alkotta montázs látható. Az újdonságot Benedek Imre grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda gyártotta.
Az új postai díjszabás 1916. október 1-jén lépett hatályba. Ezzel egy időben bocsátották ki a Fehérszámú Arató-bélyegeket, majd november elsejétől a filléres névértékű Arató és koronás névértékű Parlament-bélyegeket.
Az Arató–Parlament bélyegsor grafikáját tekintve is újat hozott a megelőző, 17 éven keresztül használt Turulos sorozatokhoz képest. A 2-40 filléres címletek az 1909-i bélyegterv-pályázaton nyertes Tull Ödön aratópárt ábrázoló grafikájával, az 50 filléres–10 koronás értékfokozatok pedig a pályázaton harmadik díjat nyert Brandmayer Vilmos Országházat ábrázoló rajzával jelentek meg. Az előbb fehér számmal kibocsátott 10 és 15 fillérest később a többihez hasonlóan a bélyeg színével megegyező értékszámmal nyomták.
A centenáriumi bélyegszelvényen a 15 filléres Fehérszámú Arató (elsőként jelent meg, 1916. október 1.) a 10 koronás Parlament (záróérték, 1917. november) és a 4 filléres Arató (utoljára jelent meg, 1918. augusztus 26.) címletek láthatók. Az alkalmi boríték Tull Ödön Arató című bélyegvázlata alapján készült. (Forrás: Bélyegmúzeum)
