Mint minden rendes gonosztevő, ügyel arra, hogy elmossa a nyomokat. Aki jól odafigyel, ugyanezeket a jegyeket láthatja a magyaroknál is. Orbán Viktor táplálja a legendát, hogy támadják, mert megsérti a baloldali konszenzust Európában. Időnként volt is ebben némi igazság. De a bírálat lényege egészen más: Orbán módszeresen megszegi a demokratikus szokásokat.

A majna-frankfurti napilap egy másik cikkében azzal számol be a Népszabadság szerkesztőinek bécsi sajtótájékoztatójáról, hogy váratlanul érkezett a döntés a bezárásról, de a jelek szerint azt másutt készítették elő. Gergely Márton főszerkesztő-helyettes ésszerű magyarázattal szolgált arra, hogy itt a magyar kormány élt politikai befolyásával. Gazdasági érvekkel ugyanis nem lehet alátámasztani, hogy a munkatársak tovább kapják a fizetésüket, ám a saját nyomda leállt és kártalanítani kell az előfizetőket. Azon kívül a múlt két évben látványos fejlesztéseket hajtottak végre az újságnál, de a jogi alapokat meggyengítették és az márkát, valamint az ingatlanok tulajdonjogát is átvitték egy másik társaságba. Szóval gyakorlatilag lenullázták a Népszabadság Rt.-t.  Gergely Márton azt mondja, mindez azért történt, hogy a lapot megfosszák a vagyontól és jogilag kiszolgáltatott helyzetbe hozzák.

A német törvényhozás agrárpolitikusai körében felzúdulást keltett, hogy januárban Magyarország lesz Berlinben a világ legnagyobb mezőgazdasági vásárának partnerországa, mert félnek attól, hogy az eseményt felkeresi Orbán Viktor is – írja a Saarbrückner Zeitung. A konzervatív pártok helyettes frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről több tapintatot várt volna. Igaz ugyan, hogy a kiállítás maga dönt arról, ki legyen minden évben a díszvendég, csak éppen zavaró az így küldött jel. Hiszen jelenleg Magyarország kapcsán a sajtószabadság korlátozása, a tekintélyelvű vezetés és a kétes Európa-politika ötlik mindenkinek az eszébe. A zöldek szakértője azt hangsúlyozta, hogy ha már ekkora teret kínálnak az Orbán-kormánynak, akkor fontos és kritikus kérdéseket kellene neki feltenni arról, mi történik manapság az országban. A vásár erre nem alkalmas, és a magyar demokratáknak nem segít, ha a német sertések bejutnak a magyar piacra.

A szakminisztérium azt közölte, hogy a kormányfőt nem hívták meg az eseményre.

Lát már fényt a sötétségben a The Guardian kommentárja, a jelek gyengék ugyan, de egyértelműen arra utalnak, hogy elérte zenitjét a dühöngő idegengyűlölet, a bigottság, az erős ember képzete. Azaz megrendültek a populizmus pozíciói. Hillary Clinton feljött, Európában pedig ellentámadást indított a közép. Merkelt már sokszor temették, de nincsen igazi kihívója, Franciaorszában a centrista Juppé győzelmét vetítik előre a jövő évi választásokon. A földrész középső részén, amelyet pedig az illiberalizmus és az intolerncia melegágyának tartanak, egyáltalán nem olyan egyszerű a populisták dolga. A lengyel kormány kénytelen volt visszalépni az abortusz megszigorítása kapcsán, Orbán Viktor pedig súlyos vereséget szenvedett a népszavazáson. Az emberek nyersen visszautasították.

Szóval lehet, hogy túlterpeszkedtek a populisták, illetve az is lehet, hogy sokan rádöbbentek a sötét múlt emlékeire, valamint a politikai katasztrófa elkerülésének szükségességére. Így Magyarország esetében elképzelhető, hogy a szavazópolgárok apátiája üzenet arról a politikáról, amely megbélyegzi az idegeneket. Nem arról van szó persze, hogy világszerte hamarosan legyőzik, vagy megfosztják befolyásuktól a populistákat és tekintélyelvű támogatóikat. Még nem merült ki a szélsőjobb hajtóereje. De a kép már nem olyan baljós a demokratikus erők számára.

A visegrádi csoport államfői nem jutottak egyezségre a kötelező uniós menekültkvóták ügyében – tudósít a Die Welt. A vendéglátó lengyel államfő azt hangoztatta, hogy az EU-ban nem jöhet létre egyetértés a kötelező betelepítésekről. Cseh kollégája pedig arról beszélt, hogy a V4-ek a migránsok kapcsán okosabbnak bizonyultak, mint a többiek, amikor bíráltak a menedékkérők tervezett elosztását. Zeman szerint már más országok is osztják ezt a véleményt. Ezzel szemben Szlovákia első embere arra mutatott rá, hogy a négyekről kialakult kép rosszabb, mint eddig bármikor az unióban. Ennek pedig az az oka, hogy egyes politikusok belpolitikai megfontolásokból pajzsként használták a csoportot. Kiska sürgette, hogy a visegrádiak tanúsítsanak több szolidaritást Európa iránt.