A tudósítás idézi Juhász Pétert, az Együtt alelnökét, aki az mondta, hogy Orbán politikája éppen az, ami ellen 60 éve a magyarok fellázadtak. A miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt, hogy Európa engedékeny és letargiába esett, ezzel szemben Magyarország bátor és szembeszáll a kihívásokkal. A nehezebb úton haladnak, a gyerekeiket választották a bevándorlók helyett. A határait védi, és nem adja meg magát, a saját lábára állt, ahelyett, hogy rabul esett volna az adósságoknak.    

A magyar kormányfő 1956-ra hivatkozva óvott attól, hogy az EU – szovjet mintára – modernkori birodalmat hozzon létre, ám Orbán Viktort bírálják, amiért úgy állítja be, mintha kormánya a befejezetlen forradalom örököse volna – írja a Financial Times. Közben tüntetők füttyszóval kísérték a beszédet, ami megint csak bizonyította az ország egyre keserűbb megosztottságát. A megemlékezések egyébként az idén a fegyveres ellenállásra összpontosítottak, nem pedig a felkelés kommunista gondolkodású szellemi vezetőire. A bírálók kifogásolják, hogy Orbán politikai célokból kisajátítja a történelmet, és csatlakoznak hozzájuk külföldi megfigyelők, akik riadtan figyelik a tekintélyelvű fordulatot. Charles Gati pl. azt mondja, hogy a miniszterelnök egyoldalú, eltorzított képet az ad a történtekről. Ungváry Krisztián történész, akit megsebesítettek a Kossuth téren, úgy értékeli, hogy a hatalom ellopja 1956 emlékét, tönkreteszi a gazdaságot és ezzel árt az országnak.

Az idén az előzményekhez hozzátartozott a Népszabadság bezárása, ami fokozta a nyugat aggodalmát az unió első, saját maga által kikiáltott illiberális demokráciája miatt. Kormányzati illetékesek azonban visszautasították az ünnepségeket, illetve az orbáni reformokat ért kifogásokat, mondván, hogy itt a posztkommunista osztály panaszkodik a lejáratott rend védelmében. Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy az Obama-kormányzat és az amerikai külügyminisztérium a baloldalt támogatja, a posztkommunistákat, akik pedig mindig a másik oldalon voltak. A történész nem érti, Washingtonban egyesek miként fogadhatnak el minden posztkommunistát, miközben ugyanők keményen fellépnek a korábbi nácik ellen. Amerikai képviselők egyébként nem voltak jelen a megemlékezéseken. Simonyi András szerint ez erős üzenet arról, hogy az Egyesült Államok aggódik a magyar demokrácia állapota miatt.

Orbán Viktor kiforgatja 1956 örökségét  – állapítja meg a The Times. A lakosság egy része lelkesen emlékezik az egykori eseményekre, idősebb magyarok négyszemközt azonban megvetéssel beszélnek arról, hogy a populista Orbán Viktor nacionalista célokra használja fel az évfordulót. Nemrégiben nekiment az EU-nak, és győzelemnek tüntette fel az eredménytelen népszavazást. A jubileum ráirányította a figyelmet, hogy a politikus mennyire elszigetelte Magyarországot, az idén a lengyel elnököt leszámítva egyetlen külföldi méltóság sem volt ott a megemlékezéseken. De hát Orbán elutasítja a kvótát és korlátozza a médiát. Azzal gyanúsítják, hogy köze volt a Népszabadság bezárásához. A riport megszólaltat egy diplomás magyart, aki képmutatónak tartja az ünnepségeket, jóllehet a szabadságról kellene szólniuk.

A politikai táborok külön-külön emlékeztek meg 56-ról, a forradalom miatt érzett büszkeség sem tudta egyesíteni a magyarokat, Orbán Viktort azonban kifütyülték – kezdi tudósítását a Neue Zürcher Zeitung. A Kossuth téren szigorúan ellenőrizték a belépőket, hivatalos indoklás szerint biztonsági megfontolásokból, a bírálók szerint azonban azért is, hogy amennyire csak lehetséges, megakadályozzák az elégedetlenség kinyilvánítását. Ám hiába, mert a tiltakozást már Áder János beszéde alatt hallani lehetett, de megzavarták a lengyel elnök felszólalását is. Majd harsány füttyszó és hangos pfújoás következett, amikor Orbán Viktor szólt a híveihez. Az ellenoldal azzal vádolja a politikust, hogy elárulja 56 értékeit, amikor nagy hatalmat összpontosít a Fidesz kezeiben és Moszkva felé fordul. Véleményüket megerősítve látják a Népszabadság leállításában. Úgy hírlik, hogy a lapot pillanatokon belül Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége veszi meg. Egyesek a Kossuth téren magasba tartották az újságot, amely nemrégiben leleplezéseket közölt Matolcsyról és Rogánról. Orbán ugyanakkor tegnap arról beszélt, hogy a népszavazás megmutatta a nép új egységét. Az ünnepség az ellenkezőjét bizonyította.

Lehurrogták Orbán Viktort, mialatt az ismét csak az uniót ostorozta – így a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A több száz liberális felvonuló a Kossuth tér széléről füttyszóval fogadta a vitatott politikust, akit az ellenzék az egyre autoriterebb irányítás miatt bírál. Azt gyanítják, hogy az ő keze van a Népszabadság rejtélyes leállítása mögött is. A megemlékezésen az ellentüntetők azt kiabálták: „Diktáror! Diktátor!“  

Orbán Viktort jól láthatóan idegesítette, hogy kifütyülték – kezdi beszámolóját a Die Welt. Beszéd közben többször is felemelte a hangját, hogy elnyomja a több száz elégedetlenkedő sípszavát, illetve kórusát. Az ellentábor azt veti a szemére, hogy lebontja a demokráciát és ily módon gúnyt űz a forradalom emlékéből is. Összefüggésbe hozzák azzal is, hogy lehúzta a rolót a Népszabadság.

A Kossuth téren helyenként összetűzések is voltak a kormány hívei és ellenfelei között. Egy ismeretlen ököllel arcon ütötte a német nyelvterületen jól ismert történészt, Ungváry Krisztiánt. Az áldozat vérzett, de nem hagyta abba a fütyülést. A biztonságiak ugyanakkor nem engedték be a helyszínre Juhász Pétert, több száz tiltakozó azonban bejutott a rendezvény peremére, és onnan túlharsogta a hivatalos szónoklatot. Hangjukat azonban már csak kevéssé lehetett hallani a nem egészen 100 méterre lévő emelvényen. Ám még így is elég egyértelmű volt ahhoz, hogy az enervált Orbán Viktor egyre nagyobb hangerővel beszélt és a mimikája szintén elárulta dühét. A kormányfő amúgy védte durva bezárkózási politikáját és Európát szidta.

Paul Lendvai egykor nagy híve volt Orbán Viktornak, ám legújabb könyvében arra a következtetésre jut, hogy a politikus az abszolút hatalmat akarja magának. A Süddeutsche Zeitung ismertetője szerint a kormányfő nem győzi hangsúlyozni, milyen szoros a kapcsolat 1956, 1989 és a magyarok mai szabadságharca között. Mint ismeretes, ez utóbbi a migránsok ellen zajlik. Ám Lendvai elemzéséből az tűnik ki, hogy a céltudatos hatalompolitikus az idők során még jobban megváltozott, mint országa, ahol vezérelvű demokráciát alakított ki. Levetette a liberális álarcot és ma már nagy veszély Magyarországra nézve. 

Meglehetősen magára maradt Orbán Viktor, aki kormányának követeli 56 hőseit – állapítja meg egy másik írásában a német lap. Tíz éve még tele volt külföldi méltóságokkal a pódium, eljött a német és az osztrák államfő, valamint az unió elnöke. Nagy ünnepség zajlott egy olyan ország tiszteletére, amelynek Európa hálás volt a határnyitásért. Ma egyedül Andrej Duda állt a kormányfő mellett, de ő politikai harcostárs. A földrész azonban távol maradt, mert egyre jobban zavarja a vezetés, amely a menekültkérdésben diktál az EU-nak. Főleg Washingtonból jött bírálat, mármint hogy a szabadság nem csupán üres szó, azt tartalommal kell megtölteni. A Fidesz ugyanakkor azt mutatja, ő a forradalom egyetlen jogos örököse. Ha úgy tetszik, ő a nép. Az idén mindennél nagyobb volt a szakadék az ellenzék és a kormány között. Orbán a nemzeti önrendelkezés tetteként határozza meg a szabadságot, a másik oldal viszont szólás- és sajtószabadságot követel, a másként gondolkodás jogával együtt.

A Die Presse ekként tudósít: a magyar ellenzék a belvárosban külön emlékezett a forradalom évfordulójára – az Orbán elleni tiltakozás jegyében. Gyurcsány Ferenc ellenforradalmárnak nevezte a politikust, aki szemben áll 1956 eszméivel. Azt hangsúlyozta, hogy aki nincs a kormányfő ellen, az vele van. A felszólalók követelték a jobbközép kabinet leváltását és a gyenge ellenzék összefogást, mert csak így lehet forudlatot elérni a demokrácia és a jogállam visszaállítására. Bejelentették a választási szövetség létrehozását és 500 napos programot hirdettek.