Az üzleti szférán belül októberben a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben mérséklődött szeptemberhez képest.

Az ipari várakozások októberi romlása nem jelentős, de a csökkenés már harmadik hónapja tart. Egy­aránt romlott az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – de ezen belül az exporténak nem! – és a készleteknek a megítélése, a termelési várakozások viszont javul­tak.

Az építőipari bizalmi index – a szeptemberi jelentős emelkedés után – októberben negatívan korrigált. Az egyébként lényegesen optimistább magasépítő cégek kilátásaikat romlónak, a mélyépítők viszont kissé javulónak érezték. Az előző háromhavi termelés megítélése októberben enyhén, a rendelésállomány értékelése számottevően romlott szeptemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index viszont szeptember után október-ben is emelkedett, így visszatért a júniussal záródó több mint két évet jellemző, meglehe­tős optimizmust jelző, viszonylag keskeny sávba. Az eladási pozíció és a készletszint meg­ítélése erőteljesen javult, a rendeléseké viszont kissé romlott.

A szolgáltatói bizalmi index októberben hibahatáron belül csökkent szeptemberhez képest.

A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, az iparban e tekintetben is harmadik hónapja tart a romlás. Kissé erősödött a lakos-ság munkanélküliségtől való félelme is.

Az áremelési törekvés az iparban kissé erősödött, de egy hajszállal így is az árcsökkenésre számítók vannak többen az emelést remélőknél. Az építőiparban fordított a helyzet, de mindkét ágazatban a változatlanságra számítók vannak nagy többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen összehúzódott, a szolgáltatók körében viszont kiterjedt az áremelést tervezők aránya. A fogyasztók inflációs várakozása erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban javult kissé, a lakosság körében viszont minimálisan romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index októberben a szeptemberi stagnálást követően csökkent, s a tavaszi szintjére süllyedt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, várható megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehe­tőségét is a szeptemberinél kissé rosszabbnak érzékelte.