Nagy átalakulás előtt áll az autóipar, amire egyaránt hatással van az elektromobilitás térnyerése, az Európai Unió szigorú szabályozása és a munkaerőhiány. Érdemes tanulmányozni Kilián Csabának, a Magyar Gépjármű-ipari Egyesület (MAGE) főtitkárának gondolatait arról, hogy miképpen alkalmazkodhat az ipar ezekhez a kihívásokhoz. (A nyitó képhez: „Az akkumulátorgyár annyi vizet fog felzabálni, mint maga a város” – így érveltek a CATL ellen az ellenzéki politikusok.)

Túl gyors átállás és politikai nyomás

Az Európai Unió határozott lépéseket tett a közlekedés zöldítése felé. A szabályozás értelmében már az idén 15,5 százalékkal kell csökkenteni a személyautók szén-dioxid-kibocsátását, ugyanis tíz év múlva már nem forgalmazhatók új belső égésű motoros autók. A cél az, hogy 2050-re az autóipar teljes mértékben kibocsátásmentes legyen.

Az autógyártók többsége azonban ezt az átállást túlságosan gyorsnak tartotta, és igyekezett elérni a határidők meghosszabbítását, csakhogy a politika végül erősebbnek bizonyult. Kilián Csaba szerint az iparág szereplői nagy kihívásokkal néznek szembe, hiszen e követelményeknek megfelelés rengeteg fejlesztési pénzbe kerül, miközben az autópiac kereslete csökkenőben van. Ha az idei célokat nem sikerül teljesíteni, az európai gyártók akár 16 000 millió euró büntetést is fizethetnek.

Hiába a technológia, ha nincs kereslet

Bár az elektromos átállás technológiailag lehetséges, a piaci feltételek nem megfelelőek. Az elektromos autók még mindig túl drágák, a töltőhálózat fejlesztése elmaradt, és a vevők nagy része legalább 500-600 kilométeres hatótávolságot várna el egy töltéssel.

A magas árak és a kényelmetlenségek miatt sokan elhalasztják az autócserét. Német- és Franciaországban például megszüntették az elektromos autókra adott állami támogatásokat, miáltal azonnal ötödével csökkentek az eladások.

Eközben egyre erősebb Kína előretörése az elektromobilitásban. Két éve a kínai autógyártók több mint 24 millió járművet gyártottak, az európai termelés ennek csak a fele volt. Ráadásul a kínai modellek olcsóbbak és technológiailag fejlettebbek, emiatt kiélezett a verseny az európai piacon. Az EU védővámokat vezetett be az importált kínai autókra, ami akár 35 százalékos felárban is megnyilvánulhat.

Kilián szerint ez mégsem fogja megállítani a kínai autógyártók térnyerését, hiszen a vásárlók számára a kedvezőbb ár még mindig erős vonzerő.

Külföldi munkaerőre lesz szükség a magyar autóiparban?

A magyar autóipar számára az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány. A BMW és az akkumulátor-gyártók Debrecenben 20-30 ezer új munkavállalót keresnek, miközben a BYD megjelenése Szegeden újabb versenyt teremt a szakemberekért. Kilián szerint a munkaerő megtartása kulcsfontosságú lesz az iparág szereplői számára, és sok vállalat a külföldi munkavállalók bevonására vagy az automatizáció növelésére kényszerül. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése elengedhetetlen lenne, hogy Magyarország hosszú távon is versenyképes maradjon az autóiparban.

Zöld célok és fekete felhők az európai járműipar felett

Sokan és sokat foglalkoznak ezzel a témakörrel, megfogalmazván a nagy kérdést is: mekkora büntetést kockáztatnak az európai gyártók, ha nem felelnek meg a 2025-i szabályoknak? Hogyan tudnák az OEM-ek népszerűbbé tenni az elektromos járműveket a fogyasztók számára? Milyen modelleket érdemes fejleszteni a gyártóknak?

Hazánk egyik kulcságazata az autóipar, csakhogy mennyire tekinthető ütőképesnek a magyar járműipar nemzetközi szinten? A válaszértérdemes ide kattintani: INTEGRATOR FM.

Az ám, és akkor még nem foglalkoztunk az ennél sokkal fontosabb, az egész lakosságot érintő témával, a környezet védelmével, az ország mindegyre fogyatkozó termőterületével és az ivóvízzel. A szerkesztő meggyőződése, hogy öngyilkosság alávetni a fél országot a pillanatnyilag kifizetődőnek (?) látszó akkumulátorgyártásnak. Fölvetődik a kérdés, hogy lesz-e elegendő egészséges ivó- és fürdővize a következő magyar nemzedékeknek, ha a máris túlzásba vitt akkugyártó igyekezet kerekedik fölül? Azoknak, akik szorgalmazzák-erőltetik, van/lesz elegendő pénzük arra, hogy ha már a saját bőrükön is érzékelni kezdik: baj van, akkor fogják magukat, és elrepülnek a világ sokkal egészségesebb részeibe. És akik itt maradnak, azokkal mi lesz? Pusztuljanak el az akkumulátorok között?

Ajánlott olvasnivaló: A Mérnöki Kamara kritizálja a hazai akkugyárak engedélyeztetési eljárását