(Szerző: Bittera Péter) A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan mintegy 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások – hívták fel a figyelmet szakorvosok az elhízás világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát egy sor szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a páciensre szabott komplex terápiák kialakítását. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány a megelőzést hirdeti és szorgalmazza, ugyanis akár 5%-os testtömeg-csökkenéssel is mérsékelhetők az elhízás egészségügyi kockázatai.

Nemrég jelent meg az Európai Bizottság daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos  friss jelentése, amely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban. A fő okok: az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az egyre vészesebben növekvő obezitás, azaz elhízás.

Hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel; honfitársaink negyede; ez utóbbi arány évtizeddel ezelőtt 20,6% volt. A probléma persze világméretű; a becslések szerint tíz év múlva már a Föld minden negyedik lakóját érinti az obezitás. A gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, drámai: 100%-os növekedést mutat majd 2020-hoz képest.

Az elhízás világnapján (március 4.) kerekasztal-beszélgetést szervezett a Lilly Hungária Kft. a Semmelweis Egyetem közreműködésével. Jeles szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést kívánó egészségügyi kihívást.

„Érdemes leszögezni, hogy sokszor még az sem fekete-fehér, hogy pontosan milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul ebben a kérdésben gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélhetünk. Emellett azonban figyelembe kell venni például a derékkörfogatot is, mely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött pedig többek között genetikai, környezeti, fiziológia, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk”

– hangsúlyozta az eseményen Bedros J. Róbert orvos-professzor, belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító-elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.

Az egész szervezet súlyos árat fizet a plusz kilókért

Miközben tehát az elhízásbetegség megállapításának gyakorlatában sincs teljes egyetértés, egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségére van hatással, de sajnos, végzetes következményekkel is járhat: évente több, mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében kialakuló betegségek miatt.

„Sajnos még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él, illetve a túlsúllyal nagyon megnő a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata is. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és nagy fájdalmakkal jár” – mondta el az eseményen Merkely Béla professzor, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

A legsúlyosabb következmények között említhetők a daganatos megbetegedések, egyre nagyobb egészségügyi krízist okozván hazánkban. Az elhízás bizonyítottan 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll összefüggésben. „Közéjük tartozik a gyomor- és a májrák, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot” – hangsúlyozta Dank Magdolna onkológus professzor, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója.

A nőket gyakrabban érinti a stigmatizáció

Ehhez érdemes hozzátenni,hogy a rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint az elhízással élő fiatal nők háromszor nagyobb eséllyel tapasztalhatnak termékenységi problémákat későbbi életük során.

A nőket emellett fokozottan érinti a testsúlyukkal kapcsolatos stigmatizáció: gyakrabban válnak negatív kommentek célpontjaivá a különböző közösségimédia-felületeken, a társadalom szigorúbb szépségideálokat állít fel velük szemben, illetve még a várandósságuk idején és szülés után is megbélyegezve érzik magukat a testsúlyukra vonatkozó „elvárások” miatt.

A kutatások ráadásul arra is rámutattak, hogy mindez hatással lehet az obezitás hatékony kezelésére a nők körében, mivel a fizikai aktivitással, testedzéssel kapcsolatos motivációjukat is befolyásolhatják a kívülről érkező bántó megjegyzések.

Ezt a harcot csak együtt nyerhetjük meg

Ha az elhízásbetegség kegyetlenül elbánik az érintettek szervezetével, túlzás nélkül állítható, hogy legalább ekkora pusztítást végez a lelkükben is. A testsúly folyamatos ellenőrzése, a fogyásra tett – sokszor sikertelen – kísérletek, a krónikus fájdalom és a korlátokba ütköző életmód, valamint az ehhez hozzájáruló ítélkezés a társadalom és a szűkebb környezet részéről nagy mentális terheket ró a betegekre. Gyakoriak az étkezési és alvási rendellenességek, a szorongásos zavarok, illetve akár depresszió is kialakulhat – vagyis rendkívül fontos, hogy az elhízással élők a szükséges pszichológiai ellátáshoz is hozzájuthassanak.

A kerekasztal-beszélgetésben részt vett egészségügyi szakemberek ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy az obezitással küzdő páciensek hatékony kezelése több terület – így az alapellátó orvosok mellett például endokrinológusok, dietetikusok és mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakemberek – értő együttműködését igényli.

Ezzel a megközelítéssel szakemberhez fordulva egyéni igényekre szabott kezeléshez juthatnak a páciensek; tanácsokat, iránymutatást kaphatnak a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres fizikai aktivitásra, átfogó viselkedésterápiát, valamint szükség esetén gyógyszeres és műtéti lehetőségeket javasolnak nekik. Emellett elengedhetetlen, hogy a társadalom minden szintjén megváltozzanak az elhízásbetegséggel kapcsolatos téves elképzelések, melyhez széleskörű felvilágosításra van szükség.

„Egyre jobban megismerjük az obezitás hátterében álló folyamatokat, vagyis, hogy miért ragaszkodik a szervezetünk a hosszú ideig fenntartott testsúlyhoz, miért éget el kevesebb kalóriát, amikor fogyni próbálunk vagy hogy miért fokozódik az éhségérzet. Ez egy komplex jelenség, ami gyakran a páciens kontrollján kívül esik, így ítélkezés helyett értő támogatásra és segítségre van szükség” – szögezte le Bedros J. Róbert professzor a Lilly Hungária Kft. által szervezett eseményen.